Nem adhatok öt csillagnál kevesebbet, senki sem adhat öt csillagnál kevesebbet a szerelméhez intézett szerelmes szavakra, mert még ha nem is pontosan ugyanúgy imádjuk őt, de akkor is imádjuk, feltétel nélkül és örökké.
Mert a foci az ilyen, 50 örök boldogság felsorolása nem volt elég (a zseniális első részben ), és fogadok, hogy simán lehetne harmadik rész is, mert a foci annyiféle tipikus és mégis különleges pillanatot és örömforrást kínál, hogy nem lehet betelni vele.
A tizenhatoson belüli közvetett szabadrúgások, a kapusok gólöröme, a labdaszedők, sorozatban megnyert meccsek, utolsó percben lőtt gólok, üres stadionba beszökni, a pillanat, amikor a lépcsők és folyosók labirintusa után megpillantod a pályát, nem tudni a melletted ülő pasas nevét…
És amúgy tényleg, a csapatom meccseire most már csak jó, ha háromszázan járunk (igazából nagyjából kétszázan, de az rettenetesen hangzik, ahol valaha öt-hat-hét ezres nézőszámok voltak), de a körülöttem ülő emberek nagy részének nem tudom a nevét, csak úgy, hogy az ember a meccsről, aki mögöttem ül, az ember a meccsről, aki a közvetlenül melletünk lévő szektorban szokott ülni, az ember a meccsről, aki a mögöttem ülő ember mellett ül – és amikor ezekkel az emberekkel összetalálkozom a városban, és köszönünk egymásnak, édesanyám pedig megkérdezi, ki volt az, akkor neki is csak azt tudom mondani, az ember a meccsről, aki… Volt egy tag, akit úgy emlegettem otthon, hogy az ember a meccsről, aki a nyakamba ugrott és megölelgetett, amikor 2004-ben a feljutási rangadón Iskra berúgta azt a gólt a Ličartovcének, csak amikor meghalt, és olvastam róla egy nekrológot egy helyi portálon, tudtam meg, hogy ő a város egyik ilyen híres absztinense volt, aki sok helyen beszélt a függőségről és foglalkozott a fiatalokkal, hogy ne legyenek alkoholisták, én pedig nem tudtam róla semmit, csak hogy abban a mámoros gólörömben azt rikkantotta: „Két Új Szót veszek holnap!”
Hát ilyen ez a könyv, mindegyik „örök boldogságról” eszembe jutnak a saját örök boldogságaim, mert a foci örök, egyetemes és megunhatatlan, és nem lehet betelni vele.