Érzelmi ​intelligencia 57 csillagozás

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Meghatározza-e az IQ-nk a sorsunkat? Korántsem annyira, mint hinnénk. A kötet bemutatja, mely tényezőkön múlik, ha magas IQ-val bíró emberek csúfos kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak ezzel szemben meglepő sikereket aratnak. E tényezőből rajzolódik ki egy másfajta okosság, amit a szerző érzelmi intelligenciának nevez, s amibe beletartozik az önismeret, az önuralom, a kitartás, a beleérző képesség a társas kapcsolatokban való jártasság. Az állja meg kiválóan a helyét a való életben, aki mindennek nincsen híjával. De nincs veszve semmi! Az érzelmi intelligencia fejleszthető.

Eredeti mű: Daniel Goleman: Emotional Intelligence

Eredeti megjelenés éve: 1995

Tartalomjegyzék

>!
Háttér, Budapest, 2008
454 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639365759 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1998
446 oldal · ISBN: 9635486170 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
>!
454 oldal · ISBN: 9639365122 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa

1 további kiadás


Kedvencelte 5

Most olvassa 20

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
kaporszakall
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

22 éve jelent meg eredetileg a könyv, a téma neurobiológiai alapjait, és pszichológiai alkalmazásait is tárgyalja. A neurobiológiai alapok bizonyára bővültek azóta. Amit ebből a szerző összefoglal, az a következő:

Az emberi agy egyik ősi alkotórésze az ún. limbikus rendszer (limbus : gyűrű latinul), mely részben a hüllők, részben az ősemlősök idegrendszerének részeként az érzelmek (félelem, düh) szabályozásában vett részt (fight or flight), és az erősen stresszes szituációk hosszútávú memóriában történő rögzítését támogatta. Ami újabb kutatási eredmény: ismételt ’vészhelyzetben’ az agy ’tudatos’ kérgi részének megkerülésével közvetlen reakciót is tud vezérelni, mely gyorsabb, mint a tudatos agy válasza, de annál jóval primitívebb. Ennek az evolúció során sokszor életmentő szerepe volt, de a mai civilizált körülmények között inkább káros: olyan vészreakciót eredményezhet, amely teljesen mellőzi a racionalitást.

Eme anatómiai-biokémiai ismertető után rátér a szerző az érzelmi intelligencia témájára, amely az említett ősi agyrészek és a hozzájuk kapcsolódó kérgi területek jó együttműködése esetén lehetőséget biztosít a saját, és mások érzelmeinek felismerésére, illetve azok helyes kezelésére. Ez részben veleszületett adottság, részben tanult képesség, és független a klasszikus IQ matematikai vagy nyelvi kvalitásaitól. Ugyanakkor nagymértékben hozzájárul munkában, a magán- és a közéletben az illető sikerességéhez, illetve egészségéhez.

Az érzelmi intelligencia öt aspektusát sorolja fel: 1) a saját érzelmek felismerése 2) a saját érzelmek kezelése 3) önmotiválás 4) mások érzelmeinek felismerése 5) kapcsolatkezelés. Az említett faktorok birtokában lesz valaki sikeres házastárs, szülő, társasági ember, pedagógus, munkahelyi vezető vagy éppen politikus…

A gyakorlati alkalmazásról szóló fejezetben a házastársi kapcsolatok, a munkahelyi vezetés és testi egészség körében vizsgálja az érzelmi intelligencia szerepét. Egy kicsit összeollózottnak tűnt ez a rész, a házastársi kapcsolatoknál a Gordon-módszer én-üzenetes koncepcióját hangsúlyozza, a munkahelyi vezetőnél tulajdonképpen azt, hogy a főnök a beosztottjaival legyen udvarias és feladatorientált (nem pedig a személyüket kipécéző) – magyarul: ne legyen paraszt. A legérdekesebb az egészségügyi témakör volt: egyfelől kiemeli a harag, a magányosság illetve a depresszió súlyos egészségkárosító hatását, másfelől a törődés, a házastársi, rokoni, baráti kapcsolatok, a bensőséges lelki kötelékek életet meghosszabbító voltát.

Végül az utolsó fejezetben az érzelmi nevelés fontosságát ecseteli, és azt, hogy ahol a családban rossz példát kap a gyerek (verik, szeszélyesen jutalmazzák/büntetik, vagy – ami a legrosszabb – közönyösek vele), ott a hiányzó lelki készségeket részben az iskolában lehet(ne) pótolni. A függelékben le is írja egy ilyen érzelmi képességfejlesztő csoport célkitűzéseit és programját.

Nem rossz könyv, de valamelyest megkopott, és a tárgyalásmódja kissé széteső. Bevezetőként a témába elmegy, de – emlékeim szerint – Buda Béla Empátia c. munkája (bár elég tömör) sokkal erősebb…

2 hozzászólás
>!
esőember
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Alapmű! Olyan könyv, ami felborítja eddigi értékrendünket, hitünket. Jó tudni, hogy létezik érzelmi intelligencia. Mindenkinek tudnia kellene. Mindenkinek használnia kellene. Mindenkinek fejlesztenie kellene…

>!
Gwen
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Nekem az egyik legmeghatározóbb mű volt, amit eddig olvastam.
Olvasmányos, lebilincselő. Főleg az agy működéséről szóló részek tetszettek, ettől a könyvtől kezdtem elindulni az agykutatás megismerése felé, az én fejemben ekkor kötődött hálózatba az agyműködés és a tanulás :)

>!
moni79
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

A könyvben sok minden nagyon tetszik, más dolgok kevésbé. Nem tökéletes, de tényleg alapmű, és az alapműveket is érdemes kritikusan, más könyvek kontextusában olvasni és értelmezni.

Általában közérthető, jó példákkal illusztrált. Szerencsére sokat foglalkozik azzal, hogy az érzelmi intelligencia kialakulásához támogató, szerető családi környezet kell. Még a PTSD hatásait is elemzi. A könyv nagy erénye ezen kívül, hogy több fejezeten keresztül ír a traumák feldolgozásáról és bemutat olyan csoportokat, módszereket, amelyek segíthetik a gyerekeket az érzelmek felismerésében és kezelésében. (Kíváncsi vagyok, hogy nálunk ez mikor jön „divatba”…).

Nem tetszett a könyvben, hogy a szerző sokszor csak egy-egy kutatással, tanulmánnyal igazolja elméleteit és feltevéseit, miközben tudjuk, hogy a mindig rengeteg, egymásnak ellentmondó írást lehet(ne) idézni egy-egy témához. Így túl elhamarkodottan és nagyvonalúan von le következtetéseket, és mindent az érzelmi intelligenciával kapcsolatos elméletre akar ráhúzni (bár az is igaz hogy érzelmi intelligencia alatt rengeteg dolgot értünk, akár az egész lelki életünket). Nem értem, miért hivatkozik annyit a genetikára, a veleszületett temperamentum szerepére, miközben arról beszél, hogy a szülői viselkedés már kezdettől hat a babára és a traumák hatásai később enyhíthetőek. Emellett a gyógyszerekben is túlzottan bízik, és kicsit kínos pont a Prozac áldásos hatásairól olvasni. Mindezzel együtt tényleg hasznos könyv, részben önismeretre, önsegítésre is használható

>!
Zsuzsanna_Sinka
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Ez egy jó könyv, okos, hasznos, de az olvasása közben a tehetetlenség érzésében fuldokoltam, mert akaratlanul is a saját munkámban tapasztalt mindennapi problémák tolultak az agyamba, a diákok közti végeláthatatlan durvaság, a verbális agresszió, a megértés és feldolgozás hiányban a felszín alatt vagy a felszínen erjedő destruktív érzelmek, a megoldásra váró problémák, amik nem lesznek megoldva. És hogy mindez hogyan erodál engem is. A könyv jó vastagon aláhúzta a munkahelyi tehetetlenségemet. Hogyan védjem magam, hogyan védjem a kiszolgáltatottakat, hogyan fordítsam át másba a véget nem érő agressziót? Ki segít ebben? Mikor lesz cél a segítség? Mikor kap eszközt a cél?

>!
BabusM
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Azok a részek, amelyek konkrétan az érzelmi intelligenciáról és alkalmazásáról szóltak, nagyon jól olvashatóak és érdekesek voltak. Az elején az agy „érzelmi működésének” az ismertetése érdekes, de egy idő után már úgysem tudod, „merre jársz” az agyon belül. (Ugyanakkor megdöbbentő, hogy tényleg mennyire nyomot hagy ebben a szervünkben minden, MINDEN, ami életünk során történik velünk.) A végén pedig az iskolák ismertetetése, ahol alkalmazzák a terápiás módszereket a nevelésben, túl… felemás… Érződik, hogy ismeri a nehézségeket, de mindenképp meg akar győzni az eredményességről. Ehelyett inkább módszereket ismertethetett volna, meg eseteket, amelyekben alkalmazni lehet őket. Egyetlen ilyen momentum volt ebben a részben, de az meggyőzőbb volt, mind a negyven oldalnyi ideaizálás.
Összegezve: az elméleti részekért érdemes volt elolvasni, de tanárként nagyon érdekelne a gyakorlati oldala, és azt ettől a könyvtől nem kaptam meg.

>!
Nagy_Detti
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

nagyon fontos könyv. azért vettem le egy fél csillagot, mert a hátsó borítón olvasható ajánló/ismertető alapján valamivel praktikusabb szövegre számítottam. így is nagyon tanulságos volt, de sokkal jobban domináltak az elméleti, tudományos érvek, és inkább a gyermekek érzelmi nevelésére koncentrált a szerző.
most pedig bajban vagyok, ugyanis nem tudom, hogy a kismama vagy az iskolapszichológusnak készülő ismerősömnek passzoljam előbb a könyvet:)

>!
a_maya
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Nagy reményekkel vettem a kezembe, a híre engem is elért. Annál nagyobb volt a csalódás. Talán azok számára adhat aha-érzést, akik még nem olvastak a témában, engem untatott. A terjedelm és a tartalom nem arányosak, néhány rész önismétlő, szájbarágós. Hiába, az amerikai típusú pszichokönyvek nem találnak a szívem közepébe. 2 csillag a mondanivalóért, mert az EQ ismerete fontos.

>!
mokata P
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Remek könyv, nagyon sok hasznos meglátással. Az oktatás alapvető része kellene legyen az érzelmi intelligenciára nevelés szerte a világon, ez képes lenne visszafordítani a gúnyolódásra, erőszakra, klikkesedésre épülő és egyre inkább elterjedő tendenciát. De amíg a tanárok azt hiszik, hogy a gyereknek parancsolni kell, amíg az egyetlen fokmérője a sikeres iskolának a később semmire se jó tesztek és vizsgák eredménye, addig kár is ebben reménykedni.


Népszerű idézetek

>!
Gitta_Bry

A nők számára a bensőségesség annyit jelent, hogy megbeszélik a dolgokat, magát a kapcsolatot is. Sok férfi pedig fel sem fogja, mit akar tőle a felesége. Mi mindent csinálhatnánk együtt, méltatlankodnak, ő meg csak beszélgetni akar!

199. oldal

>!
Lola_Judit_Bodnár

Írjuk hozzá a csöndet az egészségkockáztató érzelmi tényezők listájához (…) az elszigeteltség (…) megduplázza annak valószínűségét, hogy megbetegszünk vagy meghalunk. Valóban, míg a dohányzás csak 1,6 faktorral növeli a halálozási kockázatot, a magányosságnál ez az érték 2,0.

>!
Sousanna

Okot mindig lelni a haragra, de jó okot elvétve. (Benjamin Franklin)

96. oldal

>!
Lola_Judit_Bodnár

A nők a pozitív és a negatív érzéseket is hevesebben szokták átélni, mint a férfiak. Nemre való tekintet nélkül igaz azonban, hogy gazdagabb az élete annak, aki többet vesz észre.

>!
mokata P

Egy házasság nem olyan konkrét kérdéseken áll vagy bukik, mint a nemi élet gyakorisága, a gyermekek fegyelmezése vagy a megtakarítás kívánatos, a hitel tűrhető mértéke. A házasság sorsát az dönti el, hogy a pár hogyan tisztázza ezeket a kényes ügyeket.

201. oldal

>!
mokata P

De a férjeknek tudomásul kell venni azt is, hogy a harag, az elégedetlenség nem azonos a személyre szóló támadással a feleség érzelmei többnyire csupán aláhúzzák, nyomatékosítják, hogy milyen érzékenyen érinti a kérdéses ügy.
A férfiaknak őrizkedniük kell attól, hogy a vitát rövidre zárják, és túl hamar ajánljanak gyakorlati megoldást – tipikus esetben a feleségnek fontosabb a tudat, hogy a férje veszi az üzenetét, és empátiát tanúsít az üggyel kapcsolatos érzései iránt (még véleménykülönbség esetén is). (…) A feleség, ha érzi, hogy meghallgatták és érzelmeit tudomásul vették, gyakran le is higgad.
A nőknek szóló tanács rímel a fentiekre. Mivel a férfiaknak egyik fő problémája, hogy a feleségek túl hevesen hangoztatják panaszaikat, a feleségeknek tudatos erőfeszítéssel kell törekedniük arra, hogy ne támadják férjüket – a cselekedetüket kifogásolják, de ne bírálják személyüket, ne sújtsák megvetéssel.

212. oldal

>!
miss_antrophy

Az élet komédia a gondolkodónak és tragédia az érzőnek – Horace Walpole

32. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Nedley: A gondolkodás elvesztett művészete
Klein Sándor: Az intelligenciától a szerelemig
Horst H. Siewert: Intelligenciatesztek
Bánki M. Csaba – Flamm Zsuzsa: Agyteszt
Szöllősi Péter (szerk.): Intelligencia teszt
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Ian J. Deary: Az intelligencia
Mérő László: Észjárások
Zbigniew Pietrasiński: A helyes gondolkodás pszichológiája
Forgács József – Joseph Ciarrochi – John D. Mayer: Érzelmi intelligencia a mindennapi életben