Érzelmi ​intelligencia 78 csillagozás

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Meghatározza-e az IQ-nk a sorsunkat? Korántsem annyira, mint hinnénk. A kötet bemutatja, mely tényezőkön múlik, ha magas IQ-val bíró emberek csúfos kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak ezzel szemben meglepő sikereket aratnak. E tényezőből rajzolódik ki egy másfajta okosság, amit a szerző érzelmi intelligenciának nevez, s amibe beletartozik az önismeret, az önuralom, a kitartás, a beleérző képesség a társas kapcsolatokban való jártasság. Az állja meg kiválóan a helyét a való életben, aki mindennek nincsen híjával. De nincs veszve semmi! Az érzelmi intelligencia fejleszthető.

Eredeti megjelenés éve: 1995

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lélek-kontroll Háttér

>!
Háttér, 2020
454 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155124617 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
>!
Háttér, Budapest, 2008
454 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639365759 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
>!
Háttér, Budapest, 2003
454 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639365122 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa

3 további kiadás


Enciklopédia 47

Szereplők népszerűség szerint

Erik H. Erikson · pszichopata · optimista · pesszimista


Kedvencelte 5

Most olvassa 29

Várólistára tette 130

Kívánságlistára tette 153

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Chöpp P>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Abszolút egyet kell értenem a kötet írójával abban, hogy az érzelmi intelligencia az egyik legfontosabb fejlesztendő terület az emberiség életében. Abban is maximálisan egyetértek, hogy a fejlesztést, és esetleges felzárkóztatást minél előbb el kell kezdeni. Ha lehet, már kicsi gyermekkorban. Nagyon nagy a felelőssége a felnőtt társadalomnak abban, hogy minél szélesebb körben és minél hamarabb elinduljon ez a folyamat óvodákban, iskolákban, vagy akár egyéb színtereken is. A lemaradás egyre látványosabb, a hosszútávú társadalmi érdekeink követelik meg a mihamarabbi intézkedéseket. Az egymásra való odafigyelés, a törődés, az empátia, az egymáshoz való figyelmes és érzékeny odafordulás minimálisra csökken az életünkben, és ez feloldhatatlan ellentéteket és súlyos torzulásokat okozva vezethet akár önsorsrontó pusztuláshoz és olyan irreverzibilis károkhoz, melyek talán éppoly súllyal esnek latba, mint környezetünk gyorsuló iramban zajló pusztítása.

kaporszakall >!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

22 éve jelent meg eredetileg a könyv, a téma neurobiológiai alapjait, és pszichológiai alkalmazásait is tárgyalja. A neurobiológiai alapok bizonyára bővültek azóta. Amit ebből a szerző összefoglal, az a következő:

Az emberi agy egyik ősi alkotórésze az ún. limbikus rendszer (limbus : gyűrű latinul), mely részben a hüllők, részben az ősemlősök idegrendszerének részeként az érzelmek (félelem, düh) szabályozásában vett részt (fight or flight), és az erősen stresszes szituációk hosszútávú memóriában történő rögzítését támogatta. Ami újabb kutatási eredmény: ismételt ’vészhelyzetben’ az agy ’tudatos’ kérgi részének megkerülésével közvetlen reakciót is tud vezérelni, mely gyorsabb, mint a tudatos agy válasza, de annál jóval primitívebb. Ennek az evolúció során sokszor életmentő szerepe volt, de a mai civilizált körülmények között inkább káros: olyan vészreakciót eredményezhet, amely teljesen mellőzi a racionalitást.

Eme anatómiai-biokémiai ismertető után rátér a szerző az érzelmi intelligencia témájára, amely az említett ősi agyrészek és a hozzájuk kapcsolódó kérgi területek jó együttműködése esetén lehetőséget biztosít a saját, és mások érzelmeinek felismerésére, illetve azok helyes kezelésére. Ez részben veleszületett adottság, részben tanult képesség, és független a klasszikus IQ matematikai vagy nyelvi kvalitásaitól. Ugyanakkor nagymértékben hozzájárul munkában, a magán- és a közéletben az illető sikerességéhez, illetve egészségéhez.

Az érzelmi intelligencia öt aspektusát sorolja fel: 1) a saját érzelmek felismerése 2) a saját érzelmek kezelése 3) önmotiválás 4) mások érzelmeinek felismerése 5) kapcsolatkezelés. Az említett faktorok birtokában lesz valaki sikeres házastárs, szülő, társasági ember, pedagógus, munkahelyi vezető vagy éppen politikus…

A gyakorlati alkalmazásról szóló fejezetben a házastársi kapcsolatok, a munkahelyi vezetés és testi egészség körében vizsgálja az érzelmi intelligencia szerepét. Egy kicsit összeollózottnak tűnt ez a rész, a házastársi kapcsolatoknál a Gordon-módszer én-üzenetes koncepcióját hangsúlyozza, a munkahelyi vezetőnél tulajdonképpen azt, hogy a főnök a beosztottjaival legyen udvarias és feladatorientált (nem pedig a személyüket kipécéző) – magyarul: ne legyen paraszt. A legérdekesebb az egészségügyi témakör volt: egyfelől kiemeli a harag, a magányosság illetve a depresszió súlyos egészségkárosító hatását, másfelől a törődés, a házastársi, rokoni, baráti kapcsolatok, a bensőséges lelki kötelékek életet meghosszabbító voltát.

Végül az utolsó fejezetben az érzelmi nevelés fontosságát ecseteli, és azt, hogy ahol a családban rossz példát kap a gyerek (verik, szeszélyesen jutalmazzák/büntetik, vagy – ami a legrosszabb – közönyösek vele), ott a hiányzó lelki készségeket részben az iskolában lehet(ne) pótolni. A függelékben le is írja egy ilyen érzelmi képességfejlesztő csoport célkitűzéseit és programját.

Nem rossz könyv, de valamelyest megkopott, és a tárgyalásmódja kissé széteső. Bevezetőként a témába elmegy, de – emlékeim szerint – Buda Béla Empátia c. munkája (bár elég tömör) sokkal erősebb…

2 hozzászólás
esőember>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Alapmű! Olyan könyv, ami felborítja eddigi értékrendünket, hitünket. Jó tudni, hogy létezik érzelmi intelligencia. Mindenkinek tudnia kellene. Mindenkinek használnia kellene. Mindenkinek fejlesztenie kellene…

Zsuzsanna_Sinka>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Ez egy jó könyv, okos, hasznos, de az olvasása közben a tehetetlenség érzésében fuldokoltam, mert akaratlanul is a saját munkámban tapasztalt mindennapi problémák tolultak az agyamba, a diákok közti végeláthatatlan durvaság, a verbális agresszió, a megértés és feldolgozás hiányban a felszín alatt vagy a felszínen erjedő destruktív érzelmek, a megoldásra váró problémák, amik nem lesznek megoldva. És hogy mindez hogyan erodál engem is. A könyv jó vastagon aláhúzta a munkahelyi tehetetlenségemet. Hogyan védjem magam, hogyan védjem a kiszolgáltatottakat, hogyan fordítsam át másba a véget nem érő agressziót? Ki segít ebben? Mikor lesz cél a segítség? Mikor kap eszközt a cél?

Tuundee>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Nem is tudom, miért szántam erre a könyvre időt 2021-ben. Talán azért, mert hivatkozási alap sok helyen. A megjelenése idején (1993) biztosan újszerű gondolatok voltak ezek, de ma már pl. sok minden nem PC a sztorikból, amiket leír a könyvben. A pszichológiai kutatások pedig már jóval előbbre tartanak.
Talán nagyon az út elején érdemes elolvasni, később teljesen fölösleges.

Gwen>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Nekem az egyik legmeghatározóbb mű volt, amit eddig olvastam.
Olvasmányos, lebilincselő. Főleg az agy működéséről szóló részek tetszettek, ettől a könyvtől kezdtem elindulni az agykutatás megismerése felé, az én fejemben ekkor kötődött hálózatba az agyműködés és a tanulás :)

moni79>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

A könyvben sok minden nagyon tetszik, más dolgok kevésbé. Nem tökéletes, de tényleg alapmű, és az alapműveket is érdemes kritikusan, más könyvek kontextusában olvasni és értelmezni.

Általában közérthető, jó példákkal illusztrált. Szerencsére sokat foglalkozik azzal, hogy az érzelmi intelligencia kialakulásához támogató, szerető családi környezet kell. Még a PTSD hatásait is elemzi. A könyv nagy erénye ezen kívül, hogy több fejezeten keresztül ír a traumák feldolgozásáról és bemutat olyan csoportokat, módszereket, amelyek segíthetik a gyerekeket az érzelmek felismerésében és kezelésében. (Kíváncsi vagyok, hogy nálunk ez mikor jön „divatba”…).

Nem tetszett a könyvben, hogy a szerző sokszor csak egy-egy kutatással, tanulmánnyal igazolja elméleteit és feltevéseit, miközben tudjuk, hogy a mindig rengeteg, egymásnak ellentmondó írást lehet(ne) idézni egy-egy témához. Így túl elhamarkodottan és nagyvonalúan von le következtetéseket, és mindent az érzelmi intelligenciával kapcsolatos elméletre akar ráhúzni (bár az is igaz hogy érzelmi intelligencia alatt rengeteg dolgot értünk, akár az egész lelki életünket). Nem értem, miért hivatkozik annyit a genetikára, a veleszületett temperamentum szerepére, miközben arról beszél, hogy a szülői viselkedés már kezdettől hat a babára és a traumák hatásai később enyhíthetőek. Emellett a gyógyszerekben is túlzottan bízik, és kicsit kínos pont a Prozac áldásos hatásairól olvasni. Mindezzel együtt tényleg hasznos könyv, részben önismeretre, önsegítésre is használható

BabusM>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Azok a részek, amelyek konkrétan az érzelmi intelligenciáról és alkalmazásáról szóltak, nagyon jól olvashatóak és érdekesek voltak. Az elején az agy „érzelmi működésének” az ismertetése érdekes, de egy idő után már úgysem tudod, „merre jársz” az agyon belül. (Ugyanakkor megdöbbentő, hogy tényleg mennyire nyomot hagy ebben a szervünkben minden, MINDEN, ami életünk során történik velünk.) A végén pedig az iskolák ismertetetése, ahol alkalmazzák a terápiás módszereket a nevelésben, túl… felemás… Érződik, hogy ismeri a nehézségeket, de mindenképp meg akar győzni az eredményességről. Ehelyett inkább módszereket ismertethetett volna, meg eseteket, amelyekben alkalmazni lehet őket. Egyetlen ilyen momentum volt ebben a részben, de az meggyőzőbb volt, mind a negyven oldalnyi ideaizálás.
Összegezve: az elméleti részekért érdemes volt elolvasni, de tanárként nagyon érdekelne a gyakorlati oldala, és azt ettől a könyvtől nem kaptam meg.

>!
Háttér, Budapest, 2003
454 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639365122 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
Nagy_Detti>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

nagyon fontos könyv. azért vettem le egy fél csillagot, mert a hátsó borítón olvasható ajánló/ismertető alapján valamivel praktikusabb szövegre számítottam. így is nagyon tanulságos volt, de sokkal jobban domináltak az elméleti, tudományos érvek, és inkább a gyermekek érzelmi nevelésére koncentrált a szerző.
most pedig bajban vagyok, ugyanis nem tudom, hogy a kismama vagy az iskolapszichológusnak készülő ismerősömnek passzoljam előbb a könyvet:)

Mariannaa>!
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Elég száraz, tankönyvszerűen leíró, így komoly odafigyelést és koncentrációt igényel olvasás közben. Mondhatni egészen tudományosan megfogalmazott, ám hétköznapi példákon keresztül bemutatott eseteket feldolgozó könyv. Nagyon hasznosnak vélem az olvasását!


Népszerű idézetek

Chöpp P>!

A pszichopaták szívtelensége Hare szerint visszavezethető egy korábbi kísérlete során felfedett másik élettani mintára is, amely pszichopatáknál az amygdala és a hozzá kapcsolódó áramkörök szabálytalan működésére utal: áramütésre várakozó pszichopaták nem mutatták a félelemreakciót, ami más embereknél természetes, ha fájdalom elviselésére kell felkészülniük. Hare felveti: mivel a kilátásba helyezett fájdalom nem vált ki náluk szorongást, a pszichopatákat nem rettenti el a büntetés, amit tettük maga után vonhat. S mivel maguk nem éreznek félelmet, nincs bennük empátia – azaz irgalom – áldozataik félelme és szenvedése iránt.

167. oldal Lélek és orvoslás

Kapcsolódó szócikkek: amigdala · pszichopata · pszichopatológia
13 hozzászólás
Chöpp P>!

Az emberek a legtöbb energiát többnyire egyetlen hangulatuk leküzdésére fordítják, s ez a szomorúság.

110. oldal A szenvedély rabjai

Kapcsolódó szócikkek: szomorúság
1 hozzászólás
Chöpp P>!

Mikor, ha nem most?

429. oldal Érzelmek iskolája (Utolsó mondat)

Chöpp P>!

A felmérés tanúsága szerint a mostani gyermekgeneráció az előzőnél világszerte hajlamosabb az érzelmi zavarokra: magányra, depresszióra, dühre, féktelenségre, idegességre, szorongásra, indulatosságra, agresszióra.

15. oldal Arisztotelész intelme

Kapcsolódó szócikkek: agresszió · depresszió · düh · féktelenség · magány · szorongás
Chöpp P>!

Belevetni magunkat valami önkéntes munkába – jótékonykodás, atyáskodás, hajléktalan gondozás –, Tice tanulmánya szerint az egyik leghatásosabb depresszióűző. Viszont módfelett ritka.

117. oldal A szenvedély rabjai

Kapcsolódó szócikkek: depresszió
Chöpp P>!

Az aggodalom szinte mindig a fülben zsong, nem a szem előtt lebeg – vagyis szavakban és képekben tör felszínre –, s ennek jelentősége van az aggodalom féken tartásánál.

106. oldal A szenvedély rabjai

Kapcsolódó szócikkek: aggódás
Chöpp P>!

A relaxációs módszer önmagában azonban nem elégséges. Az aggódóknak tevékenyen szembe kell szállniuk az aggasztó gondolatokkal; ha ezt nem teszik, az aggodalomspirál unos-untalan visszatér.

110. oldal A szenvedély rabjai

Kapcsolódó szócikkek: aggódás
Chöpp P>!

A depresszió egyik leghatásosabb ellenszere – amit a pszichoterápia keretein kívül ritkán alkalmaznak –, hogy másképp nézzük a dolgokat, azaz a kognitív átértékelés.

117. oldal A szenvedély rabjai

Kapcsolódó szócikkek: depresszió
Chöpp P>!

Minél tovább rágódunk azon, ami megharagított, dühünknek annál több „jó okot”, önigazolást tudunk kitalálni. A tépelődés szítja a haragot. De váltsunk nézőpontot, és a hév máris lankad. Tice azt találta, hogy egy szituáció pozitívabb szellemben való újraértékelése az egyik legfőbb eszköze a harag csillapításának.

98. oldal A szenvedély rabjai

Kapcsolódó szócikkek: düh · harag
Sousanna>!

Benjámin Franklin frappáns megfogalmazásában: „Okot mindig lelni a haragra, de jó okot elvétve.”

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Benjamin Franklin · harag

Hasonló könyvek címkék alapján

Szondy Máté: Tudatos változás
Szűcs Nóra: Szárnyak és gyökerek
Lori Gottlieb: Akarsz beszélni róla?
Gary Chapman: A szerelem pszichológiája
Brené Brown: A tökéletlenség ajándéka
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Louise L. Hay: Éld az életed
Brené Brown: Élj szívvel-lélekkel
Paul Hauck: Mélyponton
Popper Péter: Lélekrágcsálók