Robinson ​Crusoe 1269 csillagozás

Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Századok óta közkedvelt ifjúsági regény a Robinson, noha szerzője annak idején felnőtteknek szánta. A kalandvágyból űzött fiatalember tengerre száll és sok viszontagság után hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Itt mindenkitől elhagyatva diadalmaskodik a természet erőin, emberi életnek megfelelő feltételeket teremt magának.
Az emberi leleményesség és akaraterő diadalált zengi a regény, s valószínűleg ezért is vált az ifjúság kedvenc olvasmányává. A cselekmény maga igaz történet. Alexander Selkirk matrózt kapitánya büntetésből partra tette a lakatlan Juan Fernandez-szigeten, s a matróz négy és fél évet töltött ott egyedül. Defoe az ő elbeszélése alapján írta meg regényét.
Robinsonja a mostoha természeten diadalmaskodó, civilizált ember szimbóluma lett.

Vajda Endre fordítása rövidített, átdolgozott változat.

Eredeti megjelenés éve: 1719

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár, Talentum diákkönyvtár, Európa Zsebkönyvek, Európa Diákkönyvtár, A világirodalom klasszikusai, Európa zsebkönyvek, Populart Füzetek, A világirodalom klasszikusai, Az én könyvtáram, Kisgyermekek könyvtára, Tündérvásár könyvtára, Kincses Könyvek, Sulikönyvtár

>!
Holnap, Budapest, 2019
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633467251 · Fordította: Vajda Endre · Illusztrálta: Boromisza Zsolt
>!
Európa, Budapest, 2016
408 oldal · ISBN: 9789634055075 · Fordította: M. Nagy Miklós
>!
Európa, Budapest, 2012
340 oldal · ISBN: 9630795296 · Fordította: M. Nagy Miklós

56 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Robinson Crusoe


Kedvencelte 107

Most olvassa 46

Várólistára tette 281

Kívánságlistára tette 80

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

„Ki a középutat választja, csöndben, nyugalomban megy végig élete útján, s életét nem teszi tönkre erején fölüli fizikai vagy szellemi munkálkodással, nem adja el magát rabszolgának mindennapi betevő falatjáért, s nem zaklatják oly életszövevények, melyek megfosztanák lelkét nyugalmától, testét a pihenéstől; az ily embert nem emészti irigység, sem nagy dolgok iránti titkos, perzselő becsvágy. Kellemmel környezetten, könnyedén siklik át e világon, okosan megkóstolva az élet ízeit, ám a keserűt kihagyva a sorsból; érzi, hogy boldog, s mindennapos tapasztalataival gyarapodván mind tisztábban tudja is.”

Érdekes mennyit változott az ízlésem az évek alatt.
Anno mikor kötelező olvasmány volt elkezdtem, de erre pontosan emlékszem, egy betűt nem tudtam visszaidézni belőle annyira nem kötött le és nem is érdekelt.
Úgyhogy ha azt vesszük, most először olvastam, és most már értettem és nagyon élveztem.
Érdekes történet, sokszor túl lassan haladó számomra, majd jön egy váltás (gondolom ébresztőnek szánás) és pörgősebbnek érzem.
De ami a legjobban tetszett, hogy ad egy bizonyos élet szeretet érzést, és ,hogy valójában mi az érték igazán.
Nagyon jó választásnak érzem most, újra lendületet kaptam tőle.

Ajánlom!

Bea_Könyvutca P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Robinson Crusoe a mindenkori kedvenc kötelező olvasmányom! Imádtam, úgyhogy nagyon jó lenne újraolvasni! :) /Zsófi/

gabiica P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Noha nem igazán nyerte el a tetszésemet – köze lehet hozzá, hogy sosem szerettem azt olvasni, amit rámkényszerítenek –, magát az alaptörténetet kiválónak tartom. Talán ha újraolvasnám, lehet, hogy jobban megszeretném.

Zsuzsanna_Makai>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Ó, hogy ez mennyire jó volt!
Megint megértettem, h a nagyon híres könyvek nem véletlenül váltak kedvencekké.
Én konkrétan imádtam!
Ami nagyon, igazán nagyon tetszett, az az volt, hogy nem is próbált mentegetôzni, ha valamirôl fogalma sem volt, vagy két évbe tellt, mire vmit megvalósított.
Ami még nagyon tetszett, h nem várta, h megmentsék, hanem berendezkedett a túlélésre, majd elkezte felépíteni a világát önmaga körül.
Épp Szerb Antal is olvasok, azt írta, h az irodalmi szegénylegényeknek az a kitûnô ötlete támadt, h hihetô ál-életrajzokat írjanak, tele fiktív regényszerû elemekkel. „Daniel Defoe ez, aki Robinsonjával és Moll Flandersével a halhatatlanságba svindlizte magát.” (Hétköznapok és csodák)

2 hozzászólás
Dawnofmyth P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Valamikor réges régen :) már olvastam, nem volt új a történet. Nagyon tetszett, hogy Robinson a hajótörését követően egyből elkezdte felépíteni a szigeten az új életét. Szerettem olvasni arról, ahogyan felfedezi. Igazi paradicsomi hely lehet. Izgalmasabb a kannibálok megjelenését követően lett, Péntek aranyos karakter :) Végre megoldódott a magány kérdése és a menekülés is kilátásba került. A végét nagyon élveztem, még így is, hogy voltak emlékeim a történéseket illetően. Nem sok kötelező olvasmányt szerettem, de ez tetszett :)

konyvolvaso>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Már olvastam más verzióban is a rövidebb verziót. Most megismerhettem a teljes történetet a kezdetektől a célba érésig. Megmutatja, hogy a kalandvágy mire képes, milyen túlélési lehetőségek és esélyek vannak. Meglepő, hogy milyen jól feltalálta magát Robinson, de elmondható hogy a szerencse is mellette volt. Csoda hogy 27 év nomád környezet után még vissza tudott illeszkedni a társadalomba, családot alapított és tudta onnan folytatni ahol abba hagyta. Valószínű, hogy amikor elindult világot látni akkor még nem sejtette, hogy mi lesz belőle. Egyrészt akkoriban még nehezebb volt eljutni bárhová, mert nem voltak annyira bejáratott utak és nem volt még olyan kommunikáció mint napjainkba. Nem volt internet, mobil telefon., fapados repülő amivel napjainkban rendelkezünk. Olyan túlélési módszereket ismerünk meg amiket napjainkban Bear Grylls mutat be.

mandris>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

A szóban forgó regény, amely teljes eredeti címét* hála Istennek nem kell megjegyeznünk, mert mindenki csak Robinson Crusoe-ként emlegeti, olyan klasszikus, amennyire angol regény csak lehet. Amellett, hogy versenyben van az első angol nyelvű regény előkelő címért, még egy új zsánert is elindított. Mindemellett mindazok, akik az elolvasására adják a fejüket, készüljenek fel, hogy nem egy mai szempontok szerint íródott, fordulatos kalandregényről van szó. Nem célja, következésképpen nem is éri el, hogy lerágjuk a lábujjkörmünket, hogy ugyan milyen előre nem látható csavarokat tartogat még számunkra a történet. Főleg, mert az író időnként még figyelmeztet is, hogy valami fordulat jön, nehogy váratlanul érjen. A regényt szívbetegek is nyugodtan olvashatják. Meg arra is készüljetek fel, hogy az egész egy hosszú erkölcsi példázat. Tulajdonképpen egy alaposan kibővített történet egy tékozló fiúról.** Csak épp ennek a tékozló fiúnak az életében nem a disznópásztorkodás jelenti a mélypontot, hanem 28 év egy lakatlan szigeten. Emellett pedig a regény a Max Weber által kissé szárazabb, szakmai nyelven megénekelt protestáns etikának és a kapitalizmus szellemének a – igaz, előre jelzett – fordulatokban azért mégiscsak gazdagabb bemutatása. Főhősünk pedig amellett, hogy ezermester, még hadvezér és misszionárius is. Röviden, az angol ember mintapéldánya. De gonosz kezdek lenni… Összességében azért mégiscsak egy szórakoztató könyvről van szó, magához képest. De ehhez érdemes előzetesen nem felvértezni magunkat a mai kalandregényekre építő elvárásokkal, mert akkor borítékolható a (némi) csalódás.

* The Life and Strange Surprizing Adventures of Robinson Crusoe, Of York, Mariner: Who lived Eight and Twenty Years, all alone in an un-inhabited Island on the Coast of America, near the Mouth of the Great River of Oroonoque; Having been cast on Shore by Shipwreck, wherein all the Men perished but himself. With An Account how he was at last as strangely deliver'd by Pyrates
** Ha esetleg nem lenne eleve eléggé egyértelmű, a szerző még utal is rá.

Iustitia>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Szerettem a történetet, szerettem Robinsont, és főleg szerettem azokat a részeket, mikor a főhős Péntekkel ketten tartózkodott a szigeten.
Mondjuk az kicsit különös volt, hogy Crusoe-nak körülbelül csak egy napig fájt a felismerés, hogy egyedül van egy lakatlan szigeten, utána rögtön talpra állt és szinte el is kezdte kiépíteni birodalmát. Nem mintha különösebben számított volna megmentésre.
Elég kettős ez a könyv. Az elején, Robinson apjának a hozzáállásáról rögtön eszembe jutott, hogy az öreg bizonyára nagy Horatius-fan lehet, legalábbis az arany középszer elmélet jól megy neki. Fia, a tipikus lázadó, kalandvágyó típus útnak indul, nyakába veszi a világot, persze bajba jut, egy percig gondol szüleire, tényleg csak épp egy percig és innentől mintha nem is léteznének számára az elkövetkezendő majd 30 évben. Mégis: ahogy Robinson megtapasztalja a sziget és a saját maga nyújtotta lehetőségeket, egy idő után – bár mindig valami újon munkálkodik, – talán épp maga is beleesik a horatiusi csapdába. Szerencsére mikor először megjelennek a szigeten a vadak, az teljesen kirántja ebből.
Pénteket imádtam, nagyon szeretetreméltó figura,és nem utolsó sorban ellőtte kb. az év könyves poénját nálam. spoiler Van az a mondás: kutyából nem lesz szalonna. Itt végül lett, de az már más kérdés.
Mindent összevetve nekem nagyon átjött, hogy mitől olyan alapmű ez, milyen eszközökkel dolgozik, és miért volt akkora mérföldkő az angol regény fejlődéstörténetében; épp ezért érzem igazán leértékeltnek.
spoiler

1 hozzászólás
Ibanez P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Nekem ez a könyv a nagybetűs KALANDREGÉNY. Már gyerekként is imádtam, minden vágyam az volt, hogy egy ilyen szigetre kerüljek egyedül, s megnézzem, kiállnám-e a próbát (na jó, manapság ez a kívánság picit módosult, mert azért kirázna a hideg, hogy majd három évtizeden keresztül egy szigeten éljek… főleg internet és könyvek nélkülennyit a családiasságomról :-D

A könyv annyira ötletes, izgalmas, megtanít sok dolgokra, a főszereplő gyakorlatias, logikus gondolkodású, aki persze sokszor hibázik is, de hibáiból tanul és soha nem adja fel! Nem épít légvárakat, átlátja, hogy a megmenekülése egyáltalán nem biztos, s ennek megfelelően előrelátóan gondoskodik szállásáról, élelméről. Azt hiszem, nem egy mai embernek jót tenne egy kis szigeten-tartózkodás, hogy kicsit életrevalóbbá váljék (főleg sok fiatalnak).

Péntek és a kannibálok megjelenésénél a mai napig izgulok, hogy nehogy megegyék Robinsont :-D Újra és újra el tud varázsolni ez a könyv, olvassátok, megéri! :-D (akinek nem tetszik, annak nincs kalandor-szíve és punktum :-D) :-D

1 hozzászólás
Sapadtribizli P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Be kell valljam, unalmasabbra számítottam, spoiler Aztán kezdte felépíteni Robinson a világát, és elkezdtem olyasmik miatt izgulni, hogy vajon, hogy fog kenyeret készíteni, vagy kosarat fonni! Olyan volt, mint egy vagány stratégiai-túlélő számítógépes játék, ahol egyik cselekedet/munka szüli a másikat, és ahol lépésről-lépésre kell haladni, hogy túlélje az ember – a legalapvetőbb dolgokkal kell kezdeni: a kenyeret a búza magjánál! (Bár falun nőttem fel, én nem hiszem, hogy tudtam volna búzából kenyeret készíteni… Bár a kényszer nagy úr)
Ugyanakkor – a kenyér mellett, mely örök élményem lesz számomra a könyvvel kapcsolatban ;) – elgondoltam, hogy vajon én mit csináltam volna. Lehet, nem vagyok elég félős, vagy kitartó, vagy előrelátó – és egy hiba (majdnem?) egy életbe kerül… spoiler
Bár nem nőtt túlságosan a szívemhez Robinson karaktere, mégis szerettem az elmélkedéseit. Azt hiszem nem lehet máshogy ekkora magányt és elszigeteltséget túlélni, csak ha az élet fenntartása mellett / előtt az életen túl mutató dolgokra koncentrál az ember.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

Gólyanéni>!

(…) a veszélytől való félelem tízszer kínosabb, mint maga a veszély. Az aggodalom nagyobb teherként nehezedik az emberre, mint a valóságos rossz.

Kapcsolódó szócikkek: aggódás · félelem · veszély
megan29>!

Mert az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt tudja igazán értékelni, ami már elveszett.

Gólyanéni>!

Az ügyek higgadt szemlélete meggyőzött arról, hogy az emberek sokkal kevesebbet panaszkodnának bajaik miatt, ha a náluk rosszabb sorban lévőkhöz mérnék magukat. Ehelyett azonban mindig a náluk jobb sorban lévőkkel vetik egybe helyzetüket, hogy morgásaikat és panaszaikat igazolják.

Kapcsolódó szócikkek: panaszkodás · szemlélet
zoja>!

Azóta többször megfigyeltem, milyen következetlen nemegyszer az ember, különösen ha fiatal. Nem szégyelli a vétket elkövetni, de szégyelli megbánni.

Első fejezet

Sapadtribizli P>!

Egy reggel, mikor éppen nagyon elbúsultam, a Bibliát felnyitva ezt olvastam: „Én sohasem hagylak el téged.” Azonnal arra gondoltam, hogy ezek a szavak nekem szólnak, különben miért pont itt nyílt ki a könyv abban a pillanatban, mikor helyzetemen szomorkodtam, úgy érezve, hogy Isten és ember elhagyott.
     – Nos – mondtam –, ha Isten nem hagy el, akkor mit árthat nekem, ha az egész világ elhagy is; hiszen tudván tudom, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb veszteség érne, ha Isten kegyelmét és áldását veszíteném el!

113. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: Isten · könyv
1 hozzászólás
Zonyika>!

Elmosolyodtam a pénz láttán: – Ó, haszontalan holmi! – szólottam. – Ugyan mire vagy te jó? Annyit sem érsz, hogy lehajoljak érted. Egyetlen kés becsesebb nekem, mint e halom arany. Nem használhatlak semmire, maradj hát ott, ahol vagy, süllyedj a tenger fenekére, miként az a lény, kinek élete annyit sem ér, hogy megmentsék!

69. oldal Európa Diákkönyvtár

3 hozzászólás
ptagi P>!

…a rossz dolgok eljövetelétől rettegni kínosabb, mint átélni azokat.

atalant I>!

Itt az a veszély fenyegetett, hogy másodszor is hajótörést szenvedek, ami nagyon érzékenyen érintett volna.

berengar>!

Ó, milyen nevetséges az ember, ha a félelem a hatalmába kerítette! Eldobja azokat az eszközöket, melyeket a józan ész ad kezébe segítségül.

104. oldal

Dombi_Petra>!

Ki a középutat választja, csöndben, nyugalomban megy végig élete útján, s életét nem teszi tönkre erején fölüli fizikai vagy szellemi munkálkodással, nem adja el magát rabszolgának mindennapi betevő falatjáért, s nem zaklatják oly életszövevények, melyek megfosztanák lelkét nyugalmától, testét a pihenéstől; az ily embert nem emészti irigység, sem nagy dolgok iránti titkos, perzselő becsvágy. Kellemmel környezetten, könnyedén siklik át e világon, okosan megkóstolva az élet ízeit, ám a keserűt kihagyva a sorsból; érzi, hogy boldog, s mindennapos tapasztalataival gyarapodván mind tisztábban tudja is.

9. oldal


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Ende: A Végtelen Történet
James Fenimore Cooper: A Vörös Kalóz
Philip Pullman: Az arany iránytű
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
Celia Rees: Kalózok!
Robert Louis Stevenson: L'île au trésor
Robert Louis Stevenson: Treasure Island
Bear Grylls: A leopárd búvóhelye
Celia Rees: Sovay – Az útonálló úrilány