Századok óta közkedvelt ifjúsági regény a Robinson, noha szerzője annak idején felnőtteknek szánta. A kalandvágyból űzött fiatalember tengerre száll és sok viszontagság után hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Itt mindenkitől elhagyatva diadalmaskodik a természet erőin, emberi életnek megfelelő feltételeket teremt magának.
Az emberi leleményesség és akaraterő diadalált zengi a regény, s valószínűleg ezért is vált az ifjúság kedvenc olvasmányává. A cselekmény maga igaz történet. Alexander Selkirk matrózt kapitánya büntetésből partra tette a lakatlan Juan Fernandez-szigeten, s a matróz négy és fél évet töltött ott egyedül. Defoe az ő elbeszélése alapján írta meg regényét.
Robinsonja a mostoha természeten diadalmaskodó, civilizált ember szimbóluma lett.
Robinson Crusoe 1586 csillagozás

Robinson Crusoe élete és viszontagságai címmel is megjelent.
Vajda Endre fordítása rövidített, átdolgozott változat.
Eredeti megjelenés éve: 1719
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Talentum diákkönyvtár Akkord · Európa Diákkönyvtár Európa · A világirodalom klasszikusai Kossuth · Európa Zsebkönyvek Európa · Populart Füzetek Interpopulart · A világirodalom klasszikusai · Az én könyvtáram Móra · Kisgyermekek könyvtára Danubia · Tündérvásár könyvtára · Kincses Könyvek · Sulikönyvtár · Az én olvasmányaim Forum · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Az Előre Kiskönyvtára Előre
Enciklopédia 11
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 135
Most olvassa 58
Várólistára tette 336
Kívánságlistára tette 139
Kölcsönkérné 8

Kiemelt értékelések


„Ki a középutat választja, csöndben, nyugalomban megy végig élete útján, s életét nem teszi tönkre erején fölüli fizikai vagy szellemi munkálkodással, nem adja el magát rabszolgának mindennapi betevő falatjáért, s nem zaklatják oly életszövevények, melyek megfosztanák lelkét nyugalmától, testét a pihenéstől; az ily embert nem emészti irigység, sem nagy dolgok iránti titkos, perzselő becsvágy. Kellemmel környezetten, könnyedén siklik át e világon, okosan megkóstolva az élet ízeit, ám a keserűt kihagyva a sorsból; érzi, hogy boldog, s mindennapos tapasztalataival gyarapodván mind tisztábban tudja is.”
Érdekes mennyit változott az ízlésem az évek alatt.
Anno mikor kötelező olvasmány volt elkezdtem, de erre pontosan emlékszem, egy betűt nem tudtam visszaidézni belőle annyira nem kötött le és nem is érdekelt.
Úgyhogy ha azt vesszük, most először olvastam, és most már értettem és nagyon élveztem.
Érdekes történet, sokszor túl lassan haladó számomra, majd jön egy váltás (gondolom ébresztőnek szánás) és pörgősebbnek érzem.
De ami a legjobban tetszett, hogy ad egy bizonyos élet szeretet érzést, és ,hogy valójában mi az érték igazán.
Nagyon jó választásnak érzem most, újra lendületet kaptam tőle.
Ajánlom!


Robinson Crusoe a mindenkori kedvenc kötelező olvasmányom! Imádtam, úgyhogy nagyon jó lenne újraolvasni! :) /Zsófi/


Érdekes volt, igazi kalandregény, nem sokat lehet unatkozni olvasás során. Csak sajnos olvasás előtt már kb. mindent tudtam a sztoriról, pedig soha nem volt nekünk feladva középiskolában. Ezért nagy meglepetések nem értek, de talán a Tom Hankses Számkivetett film miatt volt ez, mert nagyjából úgy képzeltem el az egészet. Ehhez képest azt éreztem, hogy túl jól boldogul Robinson évtizedekig egy szigeten egyedül. Minimum meg kellene kicsit lágyulnia az agyának a magánytól. Az mondjuk igaz, hogy egy mai ember milliószor rosszabul viselne egy ilyen szitut, mint az akkori, és elég sok fontos cuccot összeszedett a hajóról, de akkor is. Persze voltak nehézségei, de a mesélésmód olyan könnyedén tálalta az egész kalandot, hogy szerintem nehéz így igazán aggódni a főhősért. Vártam Péntek megjelenését, érdekes volt, mikor már több ember is képbe került, és nem gondoltam, hogy ennyi mindenről olvashatunk majd a sziget után is. Az tetszett, hogy hajóiszonya lett Robinsonnak, ettől kicsit emberibb lett nekem. Szóval nem bánom, hogy elolvastam ezt a klasszikust, de egy kicsit másra számítottam.
https://youtu.be/vT5PDhraB0U…


Már olvastam más verzióban is a rövidebb verziót. Most megismerhettem a teljes történetet a kezdetektől a célba érésig. Megmutatja, hogy a kalandvágy mire képes, milyen túlélési lehetőségek és esélyek vannak. Meglepő, hogy milyen jól feltalálta magát Robinson, de elmondható hogy a szerencse is mellette volt. Csoda hogy 27 év nomád környezet után még vissza tudott illeszkedni a társadalomba, családot alapított és tudta onnan folytatni ahol abba hagyta. Valószínű, hogy amikor elindult világot látni akkor még nem sejtette, hogy mi lesz belőle. Egyrészt akkoriban még nehezebb volt eljutni bárhová, mert nem voltak annyira bejáratott utak és nem volt még olyan kommunikáció mint napjainkba. Nem volt internet, mobil telefon., fapados repülő amivel napjainkban rendelkezünk. Olyan túlélési módszereket ismerünk meg amiket napjainkban Bear Grylls mutat be.


Nekem ez a könyv a nagybetűs KALANDREGÉNY. Már gyerekként is imádtam, minden vágyam az volt, hogy egy ilyen szigetre kerüljek egyedül, s megnézzem, kiállnám-e a próbát (na jó, manapság ez a kívánság picit módosult, mert azért kirázna a hideg, hogy majd három évtizeden keresztül egy szigeten éljek… főleg internet és könyvek nélkül … ennyit a családiasságomról :-D A könyv annyira ötletes, izgalmas, megtanít sok dolgokra, a főszereplő gyakorlatias, logikus gondolkodású, aki persze sokszor hibázik is, de hibáiból tanul és soha nem adja fel! Nem épít légvárakat, átlátja, hogy a megmenekülése egyáltalán nem biztos, s ennek megfelelően előrelátóan gondoskodik szállásáról, élelméről. Azt hiszem, nem egy mai embernek jót tenne egy kis szigeten-tartózkodás, hogy kicsit életrevalóbbá váljék (főleg sok fiatalnak).
Péntek és a kannibálok megjelenésénél a mai napig izgulok, hogy nehogy megegyék Robinsont :-D Újra és újra el tud varázsolni ez a könyv, olvassátok, megéri! :-D (akinek nem tetszik, annak nincs kalandor-szíve és punktum :-D) :-D


Ó, hogy ez mennyire jó volt!
Megint megértettem, h a nagyon híres könyvek nem véletlenül váltak kedvencekké.
Én konkrétan imádtam!
Ami nagyon, igazán nagyon tetszett, az az volt, hogy nem is próbált mentegetôzni, ha valamirôl fogalma sem volt, vagy két évbe tellt, mire vmit megvalósított.
Ami még nagyon tetszett, h nem várta, h megmentsék, hanem berendezkedett a túlélésre, majd elkezte felépíteni a világát önmaga körül.
Épp Szerb Antal is olvasok, azt írta, h az irodalmi szegénylegényeknek az a kitûnô ötlete támadt, h hihetô ál-életrajzokat írjanak, tele fiktív regényszerû elemekkel. „Daniel Defoe ez, aki Robinsonjával és Moll Flandersével a halhatatlanságba svindlizte magát.” (Hétköznapok és csodák)


Csak 5 csillagot tudok adni erre az egész könyvre, a Helikon újfent megmutatta, hogy zseniálisan tud borítót és méretet tervezni…ami a sztorit illeti, amennyi szerencsétlenség történt szegény sráccal az elején, annyi jó dolog a közepén és a végén.:D
Mindenképp újra fogom olvasni, mert nagyon élveztem minden pillanatát a könyvnek, és szerintem méltán bekerült a kedvenceim közé (annak ellenére, hogy majdnem zéró párbeszéd van benne).:D


Valamikor réges régen :) már olvastam, nem volt új a történet. Nagyon tetszett, hogy Robinson a hajótörését követően egyből elkezdte felépíteni a szigeten az új életét. Szerettem olvasni arról, ahogyan felfedezi. Igazi paradicsomi hely lehet. Izgalmasabb a kannibálok megjelenését követően lett, Péntek aranyos karakter :) Végre megoldódott a magány kérdése és a menekülés is kilátásba került. A végét nagyon élveztem, még így is, hogy voltak emlékeim a történéseket illetően. Nem sok kötelező olvasmányt szerettem, de ez tetszett :)


Szuper volt ez a könyv. Egy olyan életérzést hoz el számunkra, amelyre sokan titkon vágyunk. De mást is ad nekünk Robinson története, nevezetesen a reményt, hogy sose adjuk fel, mert az életnek mindig van értelme és szépsége, még egy lakatlan szigeten is. Számomra ezt nyújtotta ez a regény.
Népszerű idézetek




Mert az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt tudja igazán értékelni, ami már elveszett.




Egy reggel, mikor éppen nagyon elbúsultam, a Bibliát felnyitva ezt olvastam: „Én sohasem hagylak el téged.” Azonnal arra gondoltam, hogy ezek a szavak nekem szólnak, különben miért pont itt nyílt ki a könyv abban a pillanatban, mikor helyzetemen szomorkodtam, úgy érezve, hogy Isten és ember elhagyott.
– Nos – mondtam –, ha Isten nem hagy el, akkor mit árthat nekem, ha az egész világ elhagy is; hiszen tudván tudom, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb veszteség érne, ha Isten kegyelmét és áldását veszíteném el!
113. oldal (Európa, 1981)
→ |
---|




Elmosolyodtam a pénz láttán: – Ó, haszontalan holmi! – szólottam. – Ugyan mire vagy te jó? Annyit sem érsz, hogy lehajoljak érted. Egyetlen kés becsesebb nekem, mint e halom arany. Nem használhatlak semmire, maradj hát ott, ahol vagy, süllyedj a tenger fenekére, miként az a lény, kinek élete annyit sem ér, hogy megmentsék!
69. oldal Európa Diákkönyvtár




Egyszóval a természet és a tapasztalat arra oktatott, hogy a világ dolgai csak annyit érnek, amennyire az ember valóban felhasználhatja őket.
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
- Albert Schweitzer: Albert Schweitzer, a gondolkodó
- Anne Blanchard – Serge Bloch – Jean-Bernard Pouy: Mihasznák enciklopédiája
- Beatrix Potter: Nyúl Péter és barátai – Beatrix Potter összes meséje
- Berta Ádám: Magamat rajzolom középre
- Carsten Henn: A könyvsétáltató
- Charles Dickens: David Copperfield I–II.
- Charles Dickens: Karácsonyi ének
- Dalton Trumbo: Johnny háborúja
- Dan Simmons: Endymion
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
- Eduardo Sacheri: Ilyen a boldogság
- Edward Rutherfurd: New York
- Edward Rutherfurd: Sarum
- Emmanuel Dongala: A Bridgetower-szonáta
- Emylia Hall: Nyarak könyve
- G. Szabó Judit: Megérjük a pénzünket!
- Gerald Durrell: Madarak, vadak, rokonok
- Hamvas Béla: A száz könyv
- Hamvas Béla: Arkhai
- Hegedős Mária (szerk.): Körkép 92
- Helen Keller: Csöndes sötét világom
- Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
- Jean Webster: Nyakigláb Apó
- Joanne Harris: Ötnegyed narancs
- Jókai Mór: A szerelem bolondjai
- Joyce Maynard: Nyárutó
- Jules Verne: Kétévi vakáció
- Karády Anna: A füredi földesúr
- Ken Follett: A megfagyott világ
- Kij Johnson: Vellitt Boe álom-utazása
- Kubiszyn Viktor: Oroszrulett
- Kukorelly Endre: Cé Cé Cé Pé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé
- L. M. Montgomery: Anne gyermekei a háborúban
- Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
- Louisa May Alcott: A nyolc unokatestvér
- Lucinda Riley: Árnyéknővér
- M. C. Beaton: Agatha Raisin és az áradás napja
- Makszim Gorkij: Ahogy én tanultam
- Mihail Bulgakov: Kutyaszív
- Natascha Kampusch: 3096 nap
- Örkény István: Április
- Orosz István: Pótszarv
- Ottlik Géza: Továbbélők
- P. L. Travers: A csudálatos Mary
- P. L. Travers: A csudálatos Mary visszatér
- Paul Auster: Holdpalota
- Peiker Éva (szerk.): Csodákkal teli éjszaka
- Pikó András – Wisinger István – Zöldi László: Általános médiaismeret
- Rakovszky Zsuzsa: Boldog vég
- Ráth-Végh István: A könyv komédiája
- Sigrid Laube: Sisi titkos szerelme
- Stanisław Lem: Szénanátha
- Thomas Hardy: Ďaleko od hlučného davu
- Thomas Hardy: Távol a világ zajától
- Umberto Eco: A rózsa neve
- Undinė Radzevičiūtė: Halak és sárkányok
- Uri Orlev: Sziget a romok között
- Wilkie Collins: A Holdgyémánt
- Willa Cather: Az én Antóniám
- Zilahy Lajos: A lélek kialszik
- Zimmermann Ottó – Kőrösi Henrik (szerk.): Szülők könyve
- Zsolt Ágnes: A piros bicikli
Hasonló könyvek címkék alapján
- Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym, a tengerész 81% ·
Összehasonlítás - Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai ·
Összehasonlítás - Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai / A Morgue utczai gyilkosság ·
Összehasonlítás - H. de Vere Stacpoole: A kék lagúna 76% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában 93% ·
Összehasonlítás - Ken Follett: A katedrális 89% ·
Összehasonlítás - Daphne du Maurier: Halott éjszakák ·
Összehasonlítás - Daphne du Maurier: A francia kalóz szeretője 78% ·
Összehasonlítás - Miguel de Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha 71% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Húsz év múlva 88% ·
Összehasonlítás