Robinson ​Crusoe 1467 csillagozás

Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Századok óta közkedvelt ifjúsági regény a Robinson, noha szerzője annak idején felnőtteknek szánta. A kalandvágyból űzött fiatalember tengerre száll és sok viszontagság után hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Itt mindenkitől elhagyatva diadalmaskodik a természet erőin, emberi életnek megfelelő feltételeket teremt magának.
Az emberi leleményesség és akaraterő diadalált zengi a regény, s valószínűleg ezért is vált az ifjúság kedvenc olvasmányává. A cselekmény maga igaz történet. Alexander Selkirk matrózt kapitánya büntetésből partra tette a lakatlan Juan Fernandez-szigeten, s a matróz négy és fél évet töltött ott egyedül. Defoe az ő elbeszélése alapján írta meg regényét.
Robinsonja a mostoha természeten diadalmaskodó, civilizált ember szimbóluma lett.

Robinson Crusoe élete és viszontagságai címmel is megjelent.
Vajda Endre fordítása rövidített, átdolgozott változat.

Eredeti megjelenés éve: 1719

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Talentum diákkönyvtár Akkord · Európa Diákkönyvtár Európa · A világirodalom klasszikusai Kossuth · Európa Zsebkönyvek Európa · Populart Füzetek Interpopulart · A világirodalom klasszikusai · Az én könyvtáram · Kisgyermekek könyvtára Danubia · Tündérvásár könyvtára · Kincses Könyvek · Sulikönyvtár · Az én olvasmányaim Forum · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Az Előre Kiskönyvtára Előre

>!
Helikon, Budapest, 2021
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634796015 · Fordította: M. Nagy Miklós
>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2021
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066468732 · Fordította: Lengyel Tamás
>!
Holnap, Budapest, 2019
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633467251 · Fordította: Vajda Endre · Illusztrálta: Boromisza Zsolt

64 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Robinson Crusoe


Kedvencelte 126

Most olvassa 51

Várólistára tette 321

Kívánságlistára tette 131

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

„Ki a középutat választja, csöndben, nyugalomban megy végig élete útján, s életét nem teszi tönkre erején fölüli fizikai vagy szellemi munkálkodással, nem adja el magát rabszolgának mindennapi betevő falatjáért, s nem zaklatják oly életszövevények, melyek megfosztanák lelkét nyugalmától, testét a pihenéstől; az ily embert nem emészti irigység, sem nagy dolgok iránti titkos, perzselő becsvágy. Kellemmel környezetten, könnyedén siklik át e világon, okosan megkóstolva az élet ízeit, ám a keserűt kihagyva a sorsból; érzi, hogy boldog, s mindennapos tapasztalataival gyarapodván mind tisztábban tudja is.”

Érdekes mennyit változott az ízlésem az évek alatt.
Anno mikor kötelező olvasmány volt elkezdtem, de erre pontosan emlékszem, egy betűt nem tudtam visszaidézni belőle annyira nem kötött le és nem is érdekelt.
Úgyhogy ha azt vesszük, most először olvastam, és most már értettem és nagyon élveztem.
Érdekes történet, sokszor túl lassan haladó számomra, majd jön egy váltás (gondolom ébresztőnek szánás) és pörgősebbnek érzem.
De ami a legjobban tetszett, hogy ad egy bizonyos élet szeretet érzést, és ,hogy valójában mi az érték igazán.
Nagyon jó választásnak érzem most, újra lendületet kaptam tőle.

Ajánlom!

Bea_Könyvutca P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Robinson Crusoe a mindenkori kedvenc kötelező olvasmányom! Imádtam, úgyhogy nagyon jó lenne újraolvasni! :) /Zsófi/

gabiica P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Noha nem igazán nyerte el a tetszésemet – köze lehet hozzá, hogy sosem szerettem azt olvasni, amit rámkényszerítenek –, magát az alaptörténetet kiválónak tartom. Talán ha újraolvasnám, lehet, hogy jobban megszeretném.

konyvolvaso>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Már olvastam más verzióban is a rövidebb verziót. Most megismerhettem a teljes történetet a kezdetektől a célba érésig. Megmutatja, hogy a kalandvágy mire képes, milyen túlélési lehetőségek és esélyek vannak. Meglepő, hogy milyen jól feltalálta magát Robinson, de elmondható hogy a szerencse is mellette volt. Csoda hogy 27 év nomád környezet után még vissza tudott illeszkedni a társadalomba, családot alapított és tudta onnan folytatni ahol abba hagyta. Valószínű, hogy amikor elindult világot látni akkor még nem sejtette, hogy mi lesz belőle. Egyrészt akkoriban még nehezebb volt eljutni bárhová, mert nem voltak annyira bejáratott utak és nem volt még olyan kommunikáció mint napjainkba. Nem volt internet, mobil telefon., fapados repülő amivel napjainkban rendelkezünk. Olyan túlélési módszereket ismerünk meg amiket napjainkban Bear Grylls mutat be.

1 hozzászólás
Ibanez P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Nekem ez a könyv a nagybetűs KALANDREGÉNY. Már gyerekként is imádtam, minden vágyam az volt, hogy egy ilyen szigetre kerüljek egyedül, s megnézzem, kiállnám-e a próbát (na jó, manapság ez a kívánság picit módosult, mert azért kirázna a hideg, hogy majd három évtizeden keresztül egy szigeten éljek… főleg internet és könyvek nélkülennyit a családiasságomról :-D A könyv annyira ötletes, izgalmas, megtanít sok dolgokra, a főszereplő gyakorlatias, logikus gondolkodású, aki persze sokszor hibázik is, de hibáiból tanul és soha nem adja fel! Nem épít légvárakat, átlátja, hogy a megmenekülése egyáltalán nem biztos, s ennek megfelelően előrelátóan gondoskodik szállásáról, élelméről. Azt hiszem, nem egy mai embernek jót tenne egy kis szigeten-tartózkodás, hogy kicsit életrevalóbbá váljék (főleg sok fiatalnak).

Péntek és a kannibálok megjelenésénél a mai napig izgulok, hogy nehogy megegyék Robinsont :-D Újra és újra el tud varázsolni ez a könyv, olvassátok, megéri! :-D (akinek nem tetszik, annak nincs kalandor-szíve és punktum :-D) :-D

3 hozzászólás
nemeth97>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Csak 5 csillagot tudok adni erre az egész könyvre, a Helikon újfent megmutatta, hogy zseniálisan tud borítót és méretet tervezni…ami a sztorit illeti, amennyi szerencsétlenség történt szegény sráccal az elején, annyi jó dolog a közepén és a végén.:D
Mindenképp újra fogom olvasni, mert nagyon élveztem minden pillanatát a könyvnek, és szerintem méltán bekerült a kedvenceim közé (annak ellenére, hogy majdnem zéró párbeszéd van benne).:D

Zsuzsanna_Makai>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Ó, hogy ez mennyire jó volt!
Megint megértettem, h a nagyon híres könyvek nem véletlenül váltak kedvencekké.
Én konkrétan imádtam!
Ami nagyon, igazán nagyon tetszett, az az volt, hogy nem is próbált mentegetôzni, ha valamirôl fogalma sem volt, vagy két évbe tellt, mire vmit megvalósított.
Ami még nagyon tetszett, h nem várta, h megmentsék, hanem berendezkedett a túlélésre, majd elkezte felépíteni a világát önmaga körül.
Épp Szerb Antal is olvasok, azt írta, h az irodalmi szegénylegényeknek az a kitûnô ötlete támadt, h hihetô ál-életrajzokat írjanak, tele fiktív regényszerû elemekkel. „Daniel Defoe ez, aki Robinsonjával és Moll Flandersével a halhatatlanságba svindlizte magát.” (Hétköznapok és csodák)

2 hozzászólás
Dawnofmyth>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Valamikor réges régen :) már olvastam, nem volt új a történet. Nagyon tetszett, hogy Robinson a hajótörését követően egyből elkezdte felépíteni a szigeten az új életét. Szerettem olvasni arról, ahogyan felfedezi. Igazi paradicsomi hely lehet. Izgalmasabb a kannibálok megjelenését követően lett, Péntek aranyos karakter :) Végre megoldódott a magány kérdése és a menekülés is kilátásba került. A végét nagyon élveztem, még így is, hogy voltak emlékeim a történéseket illetően. Nem sok kötelező olvasmányt szerettem, de ez tetszett :)

juanito_b192 P>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Szuper volt ez a könyv. Egy olyan életérzést hoz el számunkra, amelyre sokan titkon vágyunk. De mást is ad nekünk Robinson története, nevezetesen a reményt, hogy sose adjuk fel, mert az életnek mindig van értelme és szépsége, még egy lakatlan szigeten is. Számomra ezt nyújtotta ez a regény.

mandris>!
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

A szóban forgó regény, amely teljes eredeti címét* hála Istennek nem kell megjegyeznünk, mert mindenki csak Robinson Crusoe-ként emlegeti, olyan klasszikus, amennyire angol regény csak lehet. Amellett, hogy versenyben van az első angol nyelvű regény előkelő címért, még egy új zsánert is elindított. Mindemellett mindazok, akik az elolvasására adják a fejüket, készüljenek fel, hogy nem egy mai szempontok szerint íródott, fordulatos kalandregényről van szó. Nem célja, következésképpen nem is éri el, hogy lerágjuk a lábujjkörmünket, hogy ugyan milyen előre nem látható csavarokat tartogat még számunkra a történet. Főleg, mert az író időnként még figyelmeztet is, hogy valami fordulat jön, nehogy váratlanul érjen. A regényt szívbetegek is nyugodtan olvashatják. Meg arra is készüljetek fel, hogy az egész egy hosszú erkölcsi példázat. Tulajdonképpen egy alaposan kibővített történet egy tékozló fiúról.** Csak épp ennek a tékozló fiúnak az életében nem a disznópásztorkodás jelenti a mélypontot, hanem 28 év egy lakatlan szigeten. Emellett pedig a regény a Max Weber által kissé szárazabb, szakmai nyelven megénekelt protestáns etikának és a kapitalizmus szellemének a – igaz, előre jelzett – fordulatokban azért mégiscsak gazdagabb bemutatása. Főhősünk pedig amellett, hogy ezermester, még hadvezér és misszionárius is. Röviden, az angol ember mintapéldánya. De gonosz kezdek lenni… Összességében azért mégiscsak egy szórakoztató könyvről van szó, magához képest. De ehhez érdemes előzetesen nem felvértezni magunkat a mai kalandregényekre építő elvárásokkal, mert akkor borítékolható a (némi) csalódás.

* The Life and Strange Surprizing Adventures of Robinson Crusoe, Of York, Mariner: Who lived Eight and Twenty Years, all alone in an un-inhabited Island on the Coast of America, near the Mouth of the Great River of Oroonoque; Having been cast on Shore by Shipwreck, wherein all the Men perished but himself. With An Account how he was at last as strangely deliver'd by Pyrates
** Ha esetleg nem lenne eleve eléggé egyértelmű, a szerző még utal is rá.


Népszerű idézetek

Gólyanéni>!

[…] a veszélytől való félelem tízszer kínosabb, mint maga a veszély. Az aggodalom nagyobb teherként nehezedik az emberre, mint a valóságos rossz.

Kapcsolódó szócikkek: aggódás · félelem · veszély
megan29>!

Mert az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt tudja igazán értékelni, ami már elveszett.

3 hozzászólás
Gólyanéni>!

Az ügyek higgadt szemlélete meggyőzött arról, hogy az emberek sokkal kevesebbet panaszkodnának bajaik miatt, ha a náluk rosszabb sorban lévőkhöz mérnék magukat. Ehelyett azonban mindig a náluk jobb sorban lévőkkel vetik egybe helyzetüket, hogy morgásaikat és panaszaikat igazolják.

Kapcsolódó szócikkek: panaszkodás · szemlélet
Sapadtribizli>!

Egy reggel, mikor éppen nagyon elbúsultam, a Bibliát felnyitva ezt olvastam: „Én sohasem hagylak el téged.” Azonnal arra gondoltam, hogy ezek a szavak nekem szólnak, különben miért pont itt nyílt ki a könyv abban a pillanatban, mikor helyzetemen szomorkodtam, úgy érezve, hogy Isten és ember elhagyott.
     – Nos – mondtam –, ha Isten nem hagy el, akkor mit árthat nekem, ha az egész világ elhagy is; hiszen tudván tudom, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb veszteség érne, ha Isten kegyelmét és áldását veszíteném el!

113. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: Isten · könyv
1 hozzászólás
zoja>!

Azóta többször megfigyeltem, milyen következetlen nemegyszer az ember, különösen ha fiatal. Nem szégyelli a vétket elkövetni, de szégyelli megbánni.

Első fejezet

Zonyika P>!

Elmosolyodtam a pénz láttán: – Ó, haszontalan holmi! – szólottam. – Ugyan mire vagy te jó? Annyit sem érsz, hogy lehajoljak érted. Egyetlen kés becsesebb nekem, mint e halom arany. Nem használhatlak semmire, maradj hát ott, ahol vagy, süllyedj a tenger fenekére, miként az a lény, kinek élete annyit sem ér, hogy megmentsék!

69. oldal Európa Diákkönyvtár

3 hozzászólás
Katalin_Lutor>!

Egyszóval a természet és a tapasztalat arra oktatott, hogy a világ dolgai csak annyit érnek, amennyire az ember valóban felhasználhatja őket.

imma P>!

Mert igen gyakran látjuk életünk folyamán, hogy a gonosz, amelytől legjobban igyekszünk menekülni, gyakran nem egyéb, mint szabadulásunk eszköze.

115. oldal

berengar>!

Ó, milyen nevetséges az ember, ha a félelem a hatalmába kerítette! Eldobja azokat az eszközöket, melyeket a józan ész ad kezébe segítségül.

104. oldal

Letti23>!

[…] De ami az egyik embert megmenti, a másikat elpusztítja.

124. oldal


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Jules Verne: Kétévi vakáció
Jules Verne: Utazás a tenger alatt
Jules Verne: Nemo kapitány / 20 000 Leagues Under the Sea
Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai
Jules Verne: Utazás a Föld körül
Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai / A Morgue utczai gyilkosság
Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym, a tengerész
H. de Vere Stacpoole: A kék lagúna
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó