Mit ​tud a növény? 18 csillagozás

Útmutató az érzékekhez
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Honnan ​tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor kell összezárulnia? Talán a rovarok parányi lábainak nyomását érzékeli? És miből tudja a cseresznyefa, hogy mikor kell virágba borulnia? Lehet, hogy emlékszik az időjárás változására? Mindannyian csodáljuk a növények káprázatos sokféleségét, most azonban a neves botanikus, Daniel Chamovitz elmagyarázza nekünk, hogy ők miként érzékelik a környező világot: hogyan látják a színeket, mi módon hallanak, miféle időrendhez igazodnak. Megmutatja, miképpen különböztetik meg a „fent”-et és a „lent”-et, miből ismerik fel, hogy egy-egy szomszédjukat falánk rovarok támadták meg, és kideríti, vajon szeretik-e, ha Led Zeppelin-lemezeket játszanak nekik.
A Mit tud a növény? elolvasása után új szemmel tekintünk majd a lépteink nyomán lelapuló fűszálakra, az illatozó virágokra és a fákra, melyeknek árnyékában hűsölünk.

Daniel Chamovitz (1963) a Tel-avivi Egyetem Élettani Karának dékánja, a Manna Center for Plant Biosciences igazgatója,… (tovább)

>!
Park, Budapest, 2018
240 oldal · ISBN: 9789633555033 · Fordította: Makovecz Benjamin
>!
Park, Budapest, 2018
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554609 · Fordította: Makovecz Benjamin

Enciklopédia 10


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 49

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ottilia P>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

„A könyvünkben érintett jelenségek és jellegek eredete egytől egyig kitapintható a növények és állatok közös őseiig.”

Egy-két kivételtől eltekintve megértettem a szerző által közvetített ismereteket, és sokszor érdekesnek, sőt izgalmasnak találtam a témát, pedig kevés olyan dolog van, ami annyira távol áll tőlem, mint a biológia és azon belül a botanika. Elég lassan haladtam az olvasással, mégiscsak egy tudós írta, aki elfogulatlanul, kimérten, racionálisan tálalja a tudnivalókat, saját és a világ minden tájáról számos tudós múlt- és jelenbeli kutatásait, tapasztalatait részletesen ismertetve, időnként szemléltetve. Az egész könyv kizárólag tudományos alapokon nyugszik, és nem hatásvadász. Az író szakmai tudásán túl végtelen tiszteletet mutat a tudomány, lelkesedést, szeretetet a növények iránt, zöld testvéreinkként említi őket, és szerintem minden olvasójához közelebb hozza a mű főszereplőit, a növényeket. Dicséret illeti a szerkesztőt is, aki ötször dolgozta át a könyvet, hogy közérthetőbb legyen, amit a szerző, családtagjain tesztelt, és a lehetőségekhez mérten ez jól sikerült.

Chamovitz párhuzamot von a növény és az ember élettana között. Az egyes fejezetekben egy-egy emberi érzékszervet bemutatva ír arról, hogy miként kell az ember, illetve a növény esetében értelmeznünk annak működését. Elmondja, hogyan értékelődik az érzékszervek által felfogott információ, s hogy a növények hogyan válaszolnak az így nyert értesülésekre.

A természet sokrétűsége és összetettsége elképeszt bennünket, még mindig sok titkot rejt, a növényvilágtól pedig jelentősen függünk, ezért mindenki számára érdekes lehet, hogy ez a csoda hogyan is működik a gyakorlatban, mik a kutatási eredmények a botanikában.

„Megítélésem szerint a kérdés nem az, hogy intelligensek-e a növények (igen hosszú időnek kell eltelnie, amíg egyetértésre jutunk abban, hogy mit is jelent valójában ez a kifejezés), hanem az, hogy érző lények-e – a válasz pedig az, hogy igen, azok. A növények nagyon is tisztában vannak környezetükkel. Érzékelik a látható világot, különbséget tesznek vörös, kék, infravörös és ibolyántúli fény között, és a tapasztaltaknak megfelelően reagálnak. Érzékelik az illatokat, és felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket is. Tudomásuk van arról, ha valami hozzájuk ér, és megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket. Érzik a gravitációt, és úgy irányítják növekedésüket, hogy a gyökereik lefelé, a hajtásaik pedig felfelé törekedjenek. Mindezen felül pedig tisztában vannak a múlttal, emlékeznek a régen átélt fertőzésekre és más megpróbáltatásokra, és emlékeik alapján irányítják, módosítják fiziológiai folyamataikat.”

Dyta_Kostova IP>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Ez a nem túl hosszú kötet remek kezdeményezés arra, hogy közelebb hozza a biológiát, a botanikát a teljesen előképzetlen olvasóhoz. Klasszikus értelemben szórakoztatva tanít, azoknak is érdekes lehet, akik 10. osztály után nem folytatták a biológiát, bár nem tudom, jelenleg még ilyen rendszer él-e a középiskolában, de az én korosztályomnál még fennállt a lehetőség, hogy a négy természettudományos tárgyból egyet kell kiválasztani és végigvinni az érettségiig. Sokáig bántam, hogy a földrajzért lemondtam a biológiáról, és most, felnőtt fejjel fedezem fel ismét, ráadásul ilyen kellemes módon a természet és az élet szoros egymásra utaltsági hálózatát, és örömem lelem benne. Úgyhogy a Sir David Attenborough munkássága nyomán megjelenő, természettudományokat népszerűsítő, de fogyasztható formában tálaló szerzők sorában Peter Wohlleben után helyet kap nálam Daniel Chamovitz is :)

Sister>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Bevallom, ebbe félig beletört a bicskám. Számomra túlzottan szakmai, száraz és nehezen olvasható. Időnként akadtak benne érdekességek – mint pl. a Vénusz légycsapójával kapcsolatos kutatások, ezeket különösen élveztem, viszont ez kevés ahhoz, hogy egy teljes könyv erejéig lekösse a figyelmem. Ilyen szempontból Peter Wohlleben jóval fogyaszthatóbb és közvetlenebb stílusú szerző.

Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a növényvilág számtalan titkot rejt, amit a kutatók fokozatosan tárnak fel, ahogy a technika fejlődése ezt lehetővé teszi. A természet összetettsége fantasztikus és egészen elképesztő – hihetetlen, hogy ez még a legapróbb mikoorganizmusokban is megfigyelhető. Úgy hiszem, aki ezt képes ilyen mértékű részletességgel ismertetni, annak valóban szenvedélye a növényvilág.

bodr>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Eddig csak olyan könyvekkel találkoztam a témában, amelyek túlantropomorfizálták a növényeket, de ez deklaráltan nem ilyen, és valóban, ezen a téren egy cseppet sem csalódtam benne (sőt, másban sem). Már a cím is reálisan óvatos, hiszen annak ellenére, hogy érzékelésről van szó, sem az eredeti, sem a magyar kiadás nem azzal próbálja meg eladni a könyvet, hogy látszólagos érzésekkel ruházza fel a növényeket. Ezért jár plusz egy szimpipont.

A könyv még annál is kisebb falat, mint amekkorának első blikkre kinéz, ugyanis a 230 oldalból az utolsó 45 már nem olvasmány, és az első 185 is gazdagon – és túlnyomórészt feleslegesen – illusztrált. Egyetlen délután alatt kivégezhető, két kávéval még kialvatlanul is.

A stílus nagyon belépő szintű ismeretterjesztés, már-már Index Szájbarágó, de ez cseppet sem áll rosszul neki. A téma fejezetről fejezetre érdekes, és ami a legfőbb, kimért és racionális. A szerző újra és újra hangsúlyozza, hogy amikor látásról és hallásról és a többiről mesél, akkor azokat nem szó szerint kell értelmezni; ezek inkább egyfajta metaforák, melyek megkönnyítik a megértést és a növények interakcióiról történő kommunikációt. A növények nem éreznek, nem szenvednek, nem gondolkodnak, nincs tudatuk, és punktum, de mindezen csúnya hiányosságok ellenére szeretetünkre méltóak.

Kooczka>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Nagyon érdekes volt! Csupa tudomány, semmi misztikus hókuszpókusz. Elméletileg nem volt túúúl tudományos, csak sajnos a biológiai, biokémiai ismereteim erősen megkoptak az érettségi óta, ezért nem mindig tudtam követni. Illetve volt néhány rész, ahol – a hiányosságaimtól eltekintve is – azt hiszem, nem volt elég egyértelmű. De elérte, hogy azóta máshogy nézek a cserepeseimre.

hullaszto>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Lebilincselő könyv a növények életéről. A szerző közérthetően, ugyanakkor a legfrissebb biológiai kutatásokra alapozva mutatja be, hogyan érzékelik környezetüket, hogyan kommunikálnak a növények. Az egyik legjobb tudományos ismeretterjesztő könyv amit olvastam.

Laurasia>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Ha szeretnél egy elfogulatlan, erősen a tudományon alapuló könyvet olvasni a növényekről, arról hogy hogyan is érzékelik a világot, akkor ez a te könyved. Az író legalább annyira szereti a növényeket, mint amennyire tiszteli a tudományt, verhetetlen kombináció.

timionthebranch P>!
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Viszonylag érdekes volt, de sajnos rajtam a biológia csak átrohan, nem vagyok képes megjegyezni és „tanulni belőle”. Azért néha próbálkozok, viszont így nem szívesen értékelem csillaggal.

Gyorsan olvasható, érthető, kifejti a témát, de nem húzza el.


Népszerű idézetek

Ottilia P>!

Anthony Trewavas, az Edinburghi Egyetem nagynevű növényfiziológusa, a növényi intelligencia létezésének egyik első hirdetője rámutatott: noha az emberek nyilvánvalóan intelligensebbek az állatoknál, nem túl valószínű, hogy az intelligencia mint biológiai jelleg a Homo sapiens kizárólagos kiváltsága legyen. Ebben a megközelítésben úgy szemléli az intelligenciát, mint a test formájától vagy a légzéstől semmiben sem különböző élettani tulajdonságot – ezek mindegyike korábban élt orgazmusokban meglévő adottságokból, természtes kiválasztódás révén formálódott. A könyvünkben érintett jelenségek és jellegek eredete egytől egyig kitapintható a növények és állatok közös őseiig.

180. oldal

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Ottilia P>!

Charles Darwin odáig merészkedett, hogy a növények gyökerét az állati agyvelőhöz hasonlította. A mozgás ereje a növényekben utolsó fejezetében kijelenti: „Hisszük, hogy a növénynek a működés tekintetében nincs csodálatosabb része, mint a gyökércsúcs, (…) amely oly számos érzékenységről tesz tanúbizonyságot. Aligha túlzás azt állítani, hogy az ennyiféle képességgel bíró gyökércsúcs, amely a hozzá kapcsolódó részek mozgását is irányítja, az alacsonyabb rendű állatok agyához hasonlóan működik.” Némi képzelőerővel úgy is felfoghatjuk, hogy a növények anatómiája és fiziológiája sok tekintetben hasonló az állati idegrendszerhez. A párhuzamok némelyike (például a Vénusz légycsapójánál vagy a mimózánál működő elektromos impulzusok) nyilvánvaló, mások – mint a gyökerek és számos állatfaj ideghálózatának struktúrája közötti hasonlóságok – vitathatóbbak.

180. oldal

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Kapcsolódó szócikkek: Charles Darwin · Vénusz légycsapója
Nikolett0907 P>!

A növényekben, akárcsak a gyümölcslegyek vagy az egerek szemében lévő kriptokróm egyik fontos feladata, hogy a külső fényingereket összhangba hozza a szervezet belső órájával. A cirkadián ritmus kék fény általi szabályozása tekintetében emberek és növények nagyjából egyformán „látnak”.
Evolúciós nézőpontból nem is olyan meglepő a kriptokróm működésének bámulatos változatlansága. A cirkadián óra igen korán, már az egysejtű szervezetekben kialakult, még mielőtt elkülönült volna egymástól az állat – és növényvilág; eredetileg feltehetően a magas ibolyántúli sugárzás ártalmaitól védelmezte a sejteket. Azokban az ősrégi időkben a kriptokróm figyelte a fénykörnyezetet, és éjszakára időzítette a sejtosztódást. Viszonylag egyszerű cirkadián órák működnek még a baktériumukban és a gombákban is. A fényérzékelés evolúciója ebből az ősi fotoreceptorból indulva hozott létre két különböző látási rendszert: a növényit és az állatit.
Talán még meglepőbb azonban, hogy a növények érzik az illatokat is.

32-33. oldal

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Trixi_Adzoa P>!

Megítélésem szerint a kérdés nem az, hogy intelligensek-e a növények (igen hosszú időnek kell eltelnie, amíg egyetértésre jutunk abban, hogy mit is jelent valójában ez a kifejezés), hanem az, hogy érző lények-e – a válasz pedig az, hogy igen, azok. A növények nagyon is tisztában vannak környezetükkel. Érzékelik a látható világot, különbséget tesznek vörös, kék, infravörös és ibolyántúli fény között, és a tapasztaltaknak megfelelően reagálnak. Érzékelik az illatokat, és felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket is. Tudomásuk van arról, ha valami hozzájuk ér, és megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket. Érzik a gravitációt, és úgy irányítják növekedésüket, hogy a gyökereik lefelé, a hajtásaik pedig felfelé törekedjenek. Mindezen felül pedig tisztában vannak a múlttal, emlékeznek a régen átélt fertőzésekre és más megpróbáltatásokra, és emlékeik alapján irányítják, módosítják fiziológiai folyamataikat.

181-182. oldal (Park, 2018)

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Trixi_Adzoa P>!

A növényekben ugyanis, akárcsak az állatokban, működik egy úgynevezett cirkadián óra, amely szinkronban áll a nappalok és éjszakák váltakozásával. Bennünk, emberekben ez az óra szabályozza az élet minden működését; hogy mikor éhezünk meg, mikor kell szükségünket végeznünk, mikor vagyunk fáradtak, és mikor érezzük magunkat a legtettrekészebbnek. Testünk működésének ezt a rendszerét nevezzük cirkadián, azaz nap körüli ritmusnak; az óra hozzávetőlegesen 24 órás ciklikussággal működik még akkor is, ha zárt szobában tartózkodunk, ahová soha nem jut be a napfény. Ha a cirkadián óránk ellentmondásba kerül a nappalok és éjszakák ritmusával, szervezetünk megsínyli a változást; ezt a jet lagnek nevezett, lassan múló, kedélytelen, kába és tanácstalan állapotot mindenki megtapasztalja, aki repülőgéppel a földgolyó túlsó felére utazik.

31-32. oldal (Park, 2018)

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Trixi_Adzoa P>!

Nagyanyám nem tanult sem növényélettant, sem agrártudományokat. Még a középiskolát sem végezte el. Azt azonban tudta, hogy a kemény avokádó megpuhul, ha egy banán társaságában papírzacskóba teszik.

37. oldal (Park, 2018)

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Nikolett0907 P>!

Kevesen tudják, hogy A fajok eredete című, korszakhatárt jelentő művének megjelenését követő húsz évben Darwin egész sor kísérletet végzett, amelyek máig hatással vannak a botanikai kutatásokra.

(első mondat)

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Kapcsolódó szócikkek: Charles Darwin
Nikolett0907 P>!

Darwin kortársa, Julius von Sachs 1864-ben felismerte, hogy a növények elsősorban a kék színű fény felé vonzódnak; a többi szín nincs különösebb hatással a növekedésük irányára.

17. oldal

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Kapcsolódó szócikkek: 1864 · Julius von Sachs
Trixi_Adzoa P>!

Az oldalrügyek kihajtásának gátlását apikális dominanciának nevezik; ennek megszüntetése a növények metszésének alapja és lényege. A háza előtti sövényt nyesegető kertész minden valószínűség szerint éppen a csúcsrügyeket csipkedi le, ezzel serkentve növekedésre, új elágazások létrehozása az oldalrügyeket.

164. oldal (Park, 2018)

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Nikolett0907 P>!

S most, noha már a gyökér ott fogja, a Napra forogva
issza a Nap fényét, változva is őrzi szerelmét.
Ovidius: Átváltozások

13. oldal

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? Útmutató az érzékekhez

Kapcsolódó szócikkek: gyökér

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Peter Wohlleben: A fák titkos élete
Stefano Mancuso: Zöld forradalom
Elizabeth A. Dauncey – Sonny Larsson: Mérgező növények
Stefano Mancuso – Alessandra Viola: A fák titkos nyelve
Christopher McDougall: Futni születtünk
Christopher Grey-Wilson: Kerti virágok
Dányádi Sára: Belvárosi növényvilág
Kropog Erzsébet – Mándics Dezső – Molnár Katalin: Erdők, mezők virágai
Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet
Fleur Daugey: A növények szerelmi élete