Odabent ​a frigóban 14 csillagozás

Dániel András: Odabent a frigóban

Befér-e egy színház egy hűtőszekrénybe?
Elég jó táncosok-e a csigák?
Léteznek-e éneklő zsiráfok?
Milyen verset ír egy tábla csokoládé?
Efféle, sokakat kínzó kérdésekre találunk válaszokat Dániel András legújabb, minden eddiginél furcsább könyvében.
Színdarab, mese, kabaré és képeskönyv találkozása egy jégrevü viszontagságos próbáján. Olvasása csak tikkasztó hőségben, ennek hiányában pedig meleg ruházatban ajánlott.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634104896

Most olvassa 1

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Dániel András: Odabent a frigóban

Sajnos nagyon nehéz olvasás volt a számomra.
Mert bár nagyon szeretem a különleges történeteket, és ha csak ezt venném minden rendben lenne, de attól, hogy abszurd még el kellett volna kapjam a fonalat, de végig kint maradtam a történetből.
A végén lévő csattanó sem sikeredett valami jól, legalább is számomra.
És, hogy jó legyen kétszer is elolvastam, biztos ami biztos, de nem lettem „okosabb”.
Nagyon sajnálom, de ez a kötet nagyon messze áll a lelkemtől.
Kár érte.

>!
blueisthenewpink SP
Dániel András: Odabent a frigóban

Ó, basszus, ez bábszínház! Miért nem szólt valaki, hogy bábszínház? Úgy tűnik, annak műfaji jellegzetessége, hogy másból sem áll, mint hogy kiabálnak, veszekednek, sértegetik egymást és megsértődnek. Engem ez nem szórakoztat, egy kicsit sem, csak végtelenül szomorú leszek tőle. Ugyanígy jártam Bódogékkal és a Líra és Epikával is. Csak a legvégén, a köszönetnyilvánításból derült ki számomra, hogy bábszínházi előadásnak indult, akkor hirtelen meg is értettem, miért volt nekem ez olyan borzasztó. A dal is döccent, próbáltam többször nekifutni, hogy gördüljön, de nehezen ment. Dániel Andrástól agyamentségből is láttam már ennél jobbat, itt azért az állatokon és a hűtő normál tartalmán nem léptünk túl, nem libbent be hirtelen egy üstökös vagy egy beszélő kabát. Nekem nagyon nem.

5 hozzászólás
>!
Annamarie P
Dániel András: Odabent a frigóban

Ezzel a műfajjal eddig nem találkoztam. Egy bábszínház, illetve egy 2019. márciusban, Békéscsabán a Napsugár Bábszínház színpadán előadott mesedarab szövegkönyve.
A darab, és ezzel nem fogok nagy poénokat lelőni, egy frigóban, azaz egy hűtőszekrényben játszódik. A lehető legagyamentebb szereplők képviseltetik magukat, a haslábon korcsolyázó csigák, Tábla Csoki, aki egy pandához van fagyva, de önálló identitással bír; medvék, akik borsók, vagy hogy is van ez? Na és itt van még a „lázárervines” nevet viselő Főren Dezső. A végeláthatatlan (kac-kac) hómezők, jégmezők -vagy mi is van a frigóban?-, szóval ott játszódik a színdarab. Az előadás azonban veszélybe kerül, de micsoda szerencse, befut a hűtőgépszerelő is.
Szabad ötletek szárnyalnak ebben a darabban, laza, szétesős, csak semmi kötöttség. Itt-ott akár vicces is, de néha siralmasan fárasztó.
Az az érzésem, hogy megírni jóval szórakoztatóbb volt ezt a könyvet, mint elolvasni.

>!
latinta SP
Dániel András: Odabent a frigóban

Mekkora agyament munka van ebben!
Érdemes a legutolsó, pirosbetűs (direkt így!) oldalt is végigböngészni, hogy értsük.
Meg az előtte lévőket. Egészen az elején kezdve.
Ebben a nyári forróságban különösen ajánlott olvasmány.

>!
Honey_Fly P
Dániel András: Odabent a frigóban

Egy ideje fura hangokat ad ki a hűtőnk. Eddig az volt a meggyőződésünk, hogy űrrakétának képzeli magát és egy napon csak a hűlt helyét találjuk majd, a plafonon pedig egy lukat. De ezek után ezt átértékelem. Az biztos, hogy bármi is zajlik benne, ha az ajtónyitással megzavarjuk, egy ideig csend van. Egyszer majd hívunk egy szerelőt mi is. Csak el ne tűnjön benne… Az most már biztos, hogy Dániel András spoiler mindig tud valami olyat írni, amihez tudok kapcsolódni. Viszont most van egy olyan érzésem, hogy a csodás illusztrációk ellenére ez a sztori elég lett volna, ha egy kedves emlék marad azoknak, akik részt vettek azon a bizonyos békéscsabai mókázáson.

4 hozzászólás
>!
kratas P
Dániel András: Odabent a frigóban

Nem vagyok túl nagy barátja az abszurd műveknek, bocsi.
A tett színhelye tetszett, de ha már bekerültünk egy zsiráffal, két csigával, egy csokiba ragadt pandával, egy szerelővel és egy Dezsővel a hűtőbe, akkor nagyobb és ütősebb csattanót reméltem a végén a történetnek. Az Országos Színházgyorsasági Verseny nemes cél, de a meghökkentő és erős indítás után fokozni kellett volna az abszurditást és az egyediséget, itt viszont – szerintem – ahogy haladtunk a vége felé, úgy csökkent a potenciál. Sajnálom.

6 hozzászólás
>!
Oláh_Zita P
Dániel András: Odabent a frigóban

Értékelem benne az abszurditást, meg a viccesen felbukkanó szereplőket, és a fő-attrakció is vicces-rímes. Persze vékony jég a határvonal abszurditás és fárasztó között, és ez a határvonal emberenként változik, nekem is voltak benyomásaim mindkét részről a könyvben. Összességében engem meggyőzött és az abszurditás került túlsúlyba. És nem utolsósorban a rajzok is nagyon szerethetőek.

>!
bagie P
Dániel András: Odabent a frigóban

Én most egy kicsit nem szeretnék Dániel Andrást olvasni…

>!
szemüveges_süni
Dániel András: Odabent a frigóban

Jó nagy hülyeség,de szórakoztató.Hiába,én már csak ilyen vagyok.

>!
Laszlo_Molnar_2
Dániel András: Odabent a frigóban

Először is, ez a könyv egy érdekes kísérlet mellékterméke – amely azonban kinőtte magát főtermékké, rendesen felülmúlva az eredeti alapanyagot. Talán ez nem is olyan meglepő, tekintve, hogy az eredeti egy idén tavasszal, a VI. Bábos Drámaíró Verseny 12 órás kényszerű időkeretében, újságcikk által ihletve megírt és kissé hevenyészett (természetesen az időkeret miatt, amihez mérten elismerésre méltó) előadásban prezentált kis – egyébként szórakoztató – szösszenet volt, nem is nyert semmilyen díjat, talán jogosan – és talán ez is hajthatta író-rajzolónkat, hogy ennél többet hozzon ki belőle, megmutatva, mi az, ami a gyorsműfaj miatt benne maradt.

Először is, a „sztori” (próbáljunk jégrevüt egy frizsiderben!) és a párbeszédek lényege megmaradt, de azért kibővült még egy (két) abszurd módon hozzácsatolt szereplővel (aki talán reflektál is magára a hozzácsatolásra), továbbá a lelkes közvetítő narrációjával, aki kedveskedő túlfűtött izgalommal – a közönséget is felhevítendő – várja, mi fog történni a következő pillanatban. Nagyjából megegyezik ő a Mit keresett Jakab az ágy alatt? mesélőjével, de ez nem baj, ott is, itt is kiválóan működött a dolog és magasabb szintre emelte a műélvezetet. (Plusz az ezúttal inkább felnőttes közönségnek készült illusztrációk is jól működnek ebben a nem annyira gyerekeknek való könyvben, sokkal jobban, mint a kényszerűségből hevenyészett díszletek.)

Ja, persze, önreflexió, hiszen az egész darab már önmagában nagyon reflektál arra, hogy nincs idő itt hosszas fejtegetésre, a modern közönségnek nem ez kell, mert még elunnák magukat, legyen rapid az a jégrevü, és azért is legyen hideg, hogy még a közönség se bírja sokáig. Ugyanígy eljátszadozik a dolog teljesen abszurd humorával, hiszen ha egy szereplő elmélázik azon, hogy mit keres egy oda nem illő tárgy vagy szereplő a frizsiderben, ezt könnyen lecsapja a másik azzal, hogy ennek a szereplőnek az ottléte sem kevésbé abszurd…

Ami azonban különösen tetszik még, az a törékeny vezérfonalat jelentő versike. Ennek a humora a gyorsan összeállított előadásnak is köszönhetően nem jött át eléggé a drámaíró versenyen, pedig a Jakab reklámbetétje után ismételten kiderül belőle, milyen (látszólag?) laza csuklómozdulattal képes remek, paródiába hajló, de főhajtásként is legalább ennyire értékelhető verset írni Dániel András, könnyedén hozva az egyébként méltán népszerű Varró Dániel klasszikusokkal parolázó játékosságát. A vers a ritmikája és bizonyos konkrét szavak révén is klasszikus költeményeket idéz, és hogy ezt nem véletlenül teszi, arra egy elképesztő, két verset összemosó egymondatos utalással ad tanúbizonyságot, amely az előadás kisebb káoszában hangsúlytalanul zuhant a padlóra, nekem viszont a szám elállt tőle, és megvett vele kilóra. (Ráadásul a két megidézett versről elmondható, hogy vélhetően anno Arany János már eleve szándékosan utalt Petőfire, erről ld. Csörsz Rumen István: A mesterkedő mester – Korai olvasmányok nyomai az Arany-életműben; magukat a költeményeket viszont itt most nem idézem, meg sem nevezem, nem vagyok poéngyilkos!)

Igen, az Odabent a Frigóban abszurd; igen, sztori szintjén nincs sok értelme. Könnyen belátható viszont, hogy egyszerűen zseniális.


Népszerű idézetek

>!
Annamarie P

És hát, mi tagadás: a világban járva táncoló csokival talán még táncoló csigánál is ritkábban találkozik az ember!

31. oldal

4 hozzászólás
>!
latinta SP

A végeláthatatlan hómezőn amerre a szem ellát, minden fehér, akár egy hóember gyomrában.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Őszi vásár
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?
Papp Dóra: Tükörlelkek 2.
Leiner Laura: Ég veled
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Ecsédi Orsolya: Cirrus a tűzfalon
Csukás István: Keménykalap és krumpliorr
J. Goldenlane: Napnak fénye
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad
Anita Gayn: Hazudd, hogy szeretsz!