Császármadarat ​a szultánnak 4 csillagozás

Dancs Vera: Császármadarat a szultánnak

Az 1983-ban megjelent „Szép szemek áldozatja” című Balassi Bálintról szóló regénye után, Dancs Vera „Császármadarat a szultánnak” című új kötete Enyingi Török Bálintnak, a XVI. század híres-hírhedt főurának életét írja le. Tizenhét esztendős Enyingi Török Bálint, amikor – mint Nándorfejérvár bánja – megszalad a százezres török seregtől fenyegetett várból. Innen követhetjük a könyv lapjain a feltűnően szép, dúsgazdag, merész, okos és számító főúr életének sorát, örökös csatározásait hol a törökkel barátkozó Szapolyai János ellen, hol annak oldalán, a népet és országot sanyargató német hadakkal szemben, egészen a gyűlölt török fogságában bekövetkező haláláig. Megelevenedik a könyvben a szerencsétlen sorsú ifjú II. Lajos királynak udvara, a gyászos kimenetelű mohácsi csata, Tomori érsek tragédiája, s e vérzivataros kornak számos érdekes alakja, eseménye.

>!
266 oldal · ISBN: 963500379x

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

Miyako71 P>!
Dancs Vera: Császármadarat a szultánnak

Szomorú történet. De hát másra nem is lehetett számítani; történelmi tanulmányaiból tudja az ember, milyen sorsra jutott Török Bálint. Így aztán nem is csak ettől szomorú. Sokkal inkább attól, hogy közel 500 év után a magyarok pont ugyanúgy viselkednek. Marakodunk, egymás ellen fordulunk, mindenki csak a saját érdekét nézi, miközben az, hogy mi lesz az országgal vajmi keveseket érdekel igazán. Pont ugyanúgy zajlanak a hatalmi játszmák is, még csak abban se nagyon van különbség, kik rángatják a drótokat.
Alapvetően jól megírt művet olvashattam, aminek a megértését helyenként a régies nyelv nehezítette. Párszor előfordult, hogy eltévedtem az időben is; nem volt egyértelmű, két bekezdés között két nap vagy két hónap, esetleg több mint egy év telt-e vajon el. Egyébként fordulatos (mondjuk ez a kornak köszönhető), történelmi tényekben gazdag, érdekes mű, amiből nem csak a száraz évszámok és tények ismerhetőek meg, hanem az azok mögött húzódó érdekek és gondolkodás, emberi sorsok is.

zkbali>!
Dancs Vera: Császármadarat a szultánnak

Felemelő dolog a török korról egy magyar úr szemszögéből olvasni manapság, amikor a magyar tévénézők a népírtó Szulejmán és ágyasa románcán izgulnak. Bár ez a könyv sem hiányolja a bulvár vonalat, ami néhány olyan fiktív és nem túl hiteles jelenetben jelenik meg, mint a történet középpontjában álló Török Bálint úr kétértelmű évődése a piaci fehérnéppel, vagy a deák plátói szerelme úrnője iránt. Mindegy, ezeken a szakaszokon gyorsan átküzdi magát a férfiember, és folytatódik a csaták és politikai huzavonák sorozata. A regény nem kísérli meghódítani a szépirodalom magaslatait, inkább dokumentarista jellegű, abban viszont elég erős. A Nándorfehérvár elestétől Buda cseles bevételéig tartó kevesebb, mint húsz éves időszakot igen nagy részletességgel mutatja be a szerző, számos (feltehetően eredeti) szöveg idézetével együtt.
Megismerhetjük a korszak magyar elitjének csaknem teljes palettáját, ami az olvasót időnként hosszadalmas wikipedia és google folyamokba vezeti bele (ezzel a szerző eredetileg persze nem számolhatott). Tehát mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeretné a tankönyvi évszámok és események lakonikus összefoglalásán túl jobban beleásni magát a kor történelmébe, és megismerni a régi urak életét. Az is élvezni fogja, aki szeret időben és térben kalandozni hazánk tájain: ilyen értelemben egy-egy vártúrához is jó háttéranyagot jelenthet. De kiváló olvasmány a politika iránt aktívan érdeklődőknek is, különösen, hogy azóta sem sokat változott hazánk helyzete. A könyv azt a korszakot járja körül, mikor Magyarország évszázadokra elvesztette függetlenségét, amit igazából azóta sem sikerült visszaszerezni, legfeljebb pár évtizedes időszakokra. A mai politikában is hasonló törésvonalakat fedezhetünk fel az egyik vagy másik birodalomhoz, nagyhatalomhoz (néha mindkettőhöz) való dörgölőzködést és a patrióta politikát támogatók között. A könyvben előbbiek szánalmasak (János király) vagy egyenesen árulók (Fráter György), utóbbiak pedig kevesen vannak, folyamatosan ingadoznak, és főként csak vágyálmokat kergetnek, amikre a valóság rendszeresen rácáfol. Mindezek miatt nem mondhatjuk, hogy bárkivel is azonosulni tudna az olvasó, de hát ilyen a politika. Magyar vonalon kétségtelenül a legsötétebb szereplő György barát, bár nem tudom, nincs-e ez kicsit eltúlozva. A legpozitívabb képet talán Nádasdy Tamásról festi a könyv, aki a maga higgadt realizmusával nagyon elüt a többi főúrtól, igaz, ez egyúttal elkötelezett Habsburg-pártisághoz is vezet, ami megintcsak a függetlenségről való lemondást foglalja magában. Maga Török Bálint, aki elvileg a főhős (bár egyes fejezetekben szinte említésre sem kerül), a patrióta vonal legszimpatikusabb tagja ugyan, de azért ő sem érdek nélkül szolgálja hazáját, aktuális királyát: birtokainak végletekig való gyarapítása sem lényegtelen szempont politikai játszmáiban, melyek nem ritkán részéről is erőszakosságba fajulnak. Gyönyörűek viszont a családi jelenetek a szigetvári Török-fészekben, melyek elsősorban szintén a fiktív szakaszok közé tartoznak. Azonban a történelmi emlékezet alapján is hitelesek ezek a leírások a Török Bálint és Pemfflinger Katalin közötti mély szeretetről és hűségről: utóbbi legszebben az uraság konstantinápolyi fogságának éveit feldolgozó utolsó oldalakon jelenik meg. Irodalmi gyengéitől eltekintve érdemes hát az elolvasásra ez a könyv.


Népszerű idézetek

zkbali>!

Ifjonti fejjel hosszú órákon vitázom önmagammal, Szapolyai János felé kell-e lépnünk, avagy a főherceg felé? Majd kitisztul. Arra lépünk, amerre országunknak jobban hasznára lesz.
– Csak aztán az utódok által el ne ítéltessen nagyságod –, jegyzi meg halkan a titkár.
– Az ítélhet, ki közte él –, vonja meg vállát Török Bálint. Ki pedig ezer, vagy száz év múltán valami fennmaradott írások után ítél, az faragja csak a füstöt olyan formára, amilyen neki tetszik.

138. oldal, VI. fejezet

zkbali>!

Aztán elindul János király Gritti Lajos kormányzó megsegítésére. Komótosan, óvatosan haladnak, arra érkezzenek csak oda, ha Maylád István meg a székelyek elvégezték dolgukat.
A vénebb katonák össze is vigyorognak e csigamenet láttán. Szapolyai Jánosnak ez a haditudománya.

219. oldal, IX. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarlós Endre: Oroszlánsziget
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Bán Mór: A Holló háborúja
Benkő László: Ország születik
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Závada Pál: Természetes fény
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók
Benkő László: A másik ösvény
Bíró Szabolcs: Liliom és vér