Ha még egyszer így nevezel – nevetett fel -,akkor olyan gyorsan keresek másik kísérőt az évnyitó bálra, hogy csak pislogsz. Öt srácot dobtam miattad. Emlékezz erre! Ötöt!
– Ötöt – ismételtem. De miért pont azt választottad, aki arról álmodozik, hogy megöl?
Dan Wells hátborzongató regényeiből már jól ismert John Wayne Cleaver élete legkomolyabb kihívásával néz szembe.
A Nem vagyok sorozatgyilkosban szárnyait bontogató szociopataként követhettük nyomon, aki megszegte az összes saját maga által felállított szabályt, hogy megmenthesse szülővárosát a gonosztól. A Szörnyeteg úrban lélegzetvisszafojtva figyeltük, ahogy őrült küzdelmet folytat önmagával. John időközben tökélyre fejlesztette beteges képességeit, és felvállalta a gyilkosok gyilkosának szerepét ám rá kell döbbennie, hogy egy természetfeletti képességekkel rendelkező lénnyel folytatott macska-egér játékban mindig az ember kényszerül az egér szerepébe.
A Nem akarlak megölni… (tovább)
Nem akarlak megölni (John Cleaver 3.) 743 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2011
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 11
Szereplők népszerűség szerint
John Wayne Cleaver · Mary Jensen · Brooke Watson · April Cleaver · Brian Erikson atya · Maxwell Bowen
Kedvencelte 153
Most olvassa 21
Várólistára tette 187
Kívánságlistára tette 324
Kölcsönkérné 5
Kiemelt értékelések
Hol is kezdjem, hol is kezdjem…hála a molynak, egy újabb remek trilógiával lettem gazdagabb.
Wells, már az első könyvével szinte kedvenc író lett, ahogy ez a sorozat is, és a második kedvenc szociopatám Dexter után, a kis ártatlan John is.
Remekül szórakoztam az olvasása alatt, most is élmény volt belelátni egy sorozatgyilkosságra hajlamos ember fejébe. Hogy mi játszódik le bennük egyes helyzeteknél, hogy mi motiválja őket.
Szörnyeteg úr azért sokszor felébredt John-ban, de most megmutatkoztak emberi oldala, érzései, hogy tud ő ilyet is.
John-nak remek humora is van, csak kevesen értékelik.
A halottas házban zajló jelenetek továbbra sem a kedvenceim, de itt már lényegesen kevesebb balzsamozás történt.
Szinte végig a sötétben tapogatózunk, sejtéseink lehetnek, hogy ki szedi áldozatait, de Wells az orrunknál fogva vezetett. A vége pedig nagyon pörgősre, és nagyon jó lezárást olvashattunk. Amiért utálni és szeretni lehet az írót.
Nem kell féltéglát írni, hogy jól szórakozzunk, bár bevallom olvastam volna még vagy kétszer ennyit. :)
Remélem Wells sok jó könyvet fog még írni, ebben a műfajban.
Gyerekek ez egyszerűen zseniális volt!
WOOOOOW!
Én aki a misztikus, démonos dolgokat egyáltalán nem szeretem. Rajongója lettem, ezek után meg pláne, minden kétséget kizáróan.
Az első két rész is hihetetlen jó volt, de ez…
na ez volt AZ!
A sorozat csúcsa. Legalábbis az alaptrilógiát nézve.
Gyönyörű ahogy Dan Wells felépítette ezt az egészet. Olyan szép íve van.
Rohadt kíváncsi vagyok rá, hogy ugyanígy felfelé tud-e majd ívelni a sorozat zsenisége és a csúcsok csúcsán zárul vagy esetleg Dan elrontja. Nagyon remélem hogy nem!
Fangörlség bekapcsolva:
I ♥ Dan Wells
I ♥ John Wayne Cleaver
Imádtam minden sorát. Szépen, logikusan levezetett krimi volt. Dan Wells remekül ért az izgalmak fokozásához. A Szörnyetegúr után azt hittem nem lehet jobb. Tévedtem. Ez a rész eszméletlenül jó volt.
A nyomozás sokkal érdekesebb, mint az első két részben. A Takarító sok fejtörést okoz Johnnak, de mindig megtalálja a válaszokat. Ebben a kötetben, már úgy ahogy ment neki a barátkozás is. Maryvel egészen jóba lettek, kedveltem a lányt. Nem ítélte el Johnt a másságáért.
Még mindig nagyon morbid és még mindig nagyon jó. Egy fiatal Dexter, aki gonoszokat öl.
Eddig is tudtam, hogy Dan Wells fejében zseniális agytekervények vannak, de ez… brutálisan jó befejezés volt!! Így kell ezt csinálni: az első rész elég érdekes, újszerű ahhoz, hogy kíváncsivá tegyen, és érdekeljen a folytatás, a második rész sötétebb hangulatú, olyan befejezéssel, hogy azonnal akard a következőt, a harmadik rész pedig elejétől a végéig letehetetlen, pörgős, kikerekedett szemmel, körömrágósan olvasós. TÖKÉLETES! John-t imádtam, előtérbe kerültek az érzései, az emberi kapcsolatai, hihetetlen élmény volt belelátni a fejébe. Ahogy haladtam a végkifejlet felé, már összeszorult a gyomrom, mert nem tudtam, mi lesz ebből, hogyan fogja megoldani a lehetetlent, el tudja-e pusztítani a Démont, és ki kerül majd veszélybe… ezúton is köszönök egy spoileres idézetet, amin nem volt cselekményleírásos pipa, végtelenül hálás vagyok érte. És igen. A vége üt, beléd rúg. Nem kicsit, nagyon.
Ez volt az egyik legjobb befejező kötet, amit valaha olvastam, kívül-belül gyönyörű és felejthetetlen, kedvenc lett belőle! Köszönöm, @Marcsi8909! :))
Hűűű, de nagyon utálom ezt a részt. Több szempontból is borzalom: több szimpatikus halott, sok fejre csapós „Oh, hogy ez nem jutott eszembe!” -pillanat és ha ez nem lenne elég, ez az utolsó magyarul megjelent rész… Rég voltam ilyen szomorú.
Borító: Ennek a könyvnek a borítója volt az, ami miatt egyáltalán nekiálltam végül a sorozatnak. Gyönyörűséges, kreatív, figyelemfelkeltő! Csodaszép.
Kedvenc részeim: John és Mary. John és az anyukája.
A történet: Imádom John fanyar humorát és anyjával való párbeszédeit, tipikusan felhorkanva nevetős részek. Maryt szintén imádtam, emiatt elégedetlen voltam az ő szálával. spoiler A történet mégis kerek, jól felépített és nagyon fordulatos. A vége ütött. Azóta is is sajog a szívem…
Bővebben: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/04/dan-wells-j…
Az előző részben John átlépett egy határt, olyat tett ami miatt nagyon megharagudtam rá és amit én soha nem fogok tudni neki megbocsátani. Kíváncsi voltam, hogy John mit fog tenni ezek után. Még lejjebb csúszik a lejtőn és egy érzéketlen sorozatgyilkos válik belőle, vagy az emberi oldala győzedelmeskedik és megtanul végre érezni és szeretni? Én az utóbbiban reménykedtem és az egész könyv alatt azért szorítottam, hogy John a jó utat válassza.
Az utolsó 60 oldal meg tele van meglepetéssel. Meghatott, felkavart. Wells most is bebizonyította, hogy ő egy szadista zseni.
Bővebben:
http://elhaym.wordpress.com/2014/08/17/dan-wells-nem-ak…
WOW …
Ez most nagyon tetszett. Eleinte nem tetszett, hogy John ennyire próbál „emberi, normális” lenni, de a végére bejött.
Sajnos hullottak az emberek, az utolsó 2 nagyon szíven ütött. Az önfeláldozása, a szeretete, bizony, majdnem megkönnyeztem.
Az ügynök a végén, nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.
Csak ülök. Döbbenten.
A döbbenet után pedig a kezembe is veszem a negyedik részt.
A könyv háromnegyedéig úgy éreztem, ezt a részt fogom a legkevésbé szeretni. Volt olyan, amire rájöttem, miközben eddig mindig ledöbbentett a gyilkos kiléte. Aztán a vége mekkorát ütött már, te jó anyám! Az utolsó száz oldalt nem tudtam letenni, és kb másfél óra alatt daráltam le. Dan Wells, te megint nagyot alkottál, a végén pedig majdnem megríkattál, nem tudom, hogy ezt a részt tudod-e überelni, de bele is kezdek a tesztelésbe!
Imádtam! Erre vártam az első könyv első sora óta. Egész idő alatt kapkodtam a fejemet, és agyaltam, hogy vajon ki lehet a gyilkos. Szó szerint nem bírtam letenni a könyvet. :D
Nagyon tetszett, hogy John szocializálódott, és végre elkezdett érezni, kapcsolatokat alakított ki. A végére egészen a szívemhez nőtt, szívfacsaró volt a történet utolsó fejezete.
Őszintén bevallom, hogy félve kezdtem el, az első két kötettel nehezen haladtam, de ez fantasztikus volt! Ezek után nem kérdés, hogy Dan Wells rajongó lettem!
Wells emelte a tétet és tudott újat mutatni. Még mindig megunhatatlan ez a sorozat! :)
John úgy látszik egyre népszerűbb lesz a lányok körében, mert egy új barátnőre tett szert, az előző részben is jót mosolyogtam a szerencsétlenkedéseim Brooke társaságában, hát Mary mellett sem volt sok tapasztalata. :D Nehéz lehet egy szociopatának a társas interakcióknál. Azért szurkoltam neki, mert Mary jó társa volt, és látszott is John-on, hogy szüksége van valakire, akivel megoszthatja a gondolatait és kicsit nyomozhat!!! :) Jó volt ez a személyiségrajz, amivel próbálkoztak. Kicsit hiányoltam a halottasházas részeket, több boncolást is elbírtam volna! :D
A történet szépen bontakozott ki, kevés esélyünk volt előre meglátni az összefüggéseket, de így a sötétben tapogatózva még izgalmasabb volt a végkifejlet. Nagyon olvastatta magát, jól lehetett vele haladni.
A vége sokkoló volt. Először spoiler
Jujj, nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra!!! :)
Népszerű idézetek
– Itthon van apukád?
– Nincs.
– Mikor jön haza?
– Én kilenc éve gondolkodom ezen.
194. oldal
– Mesélj nekem Maryről.
– Általában még kopogni sem szoktam – dőltem hátra, és fontam keresztbe a karomat. – Kinn ülök le, az ablakon keresztül figyelem, és közben borotvapengével vagdosom magamat.
– Már megint kezded! – rázta a fejét. – Valahányszor arra kérlek, hogy egy kicsit nyílj meg nekem, és mesélj az életedről, azonnal kifacsarod, és előállsz valami nevetséges hazugsággal, amiről tudod, hogy úgysem hiszem el.
113. oldal, 10. fejezet
– Tudod, kezdek fázni – mondta Mary.
Felmosolyogtam az égre.
– Most már bánod ezt a szemérmetlen ruhát, mi?
Játékosan ütött meg és felnevetett.
– Nem panaszkodom, te hülye. Azt akarom, hogy átkarolj! Komolyan, a radar előbb fogja a jeleimet, mint te!
181. oldal
Egész életemet egy bizonytalan, érzelemmentes függöny mögött éltem le, ami az egész világtól elvágott, de itt-ott ki tudtam törni mögüle pár pillanatra; sikerült kötődnöm valakihez, megosztva az érzéseimet valaki mással, egy igazi, empatikus ember módjára. Ekkor is csak korlátozottan sikerült – nem az érzelmek mélysége tekintetében, hanem azok milyenségében. Csak félelem és hatalom esetében működött.
– Ez igaz. Most akkor felad? A bál hősét?
– Nem… – Nem fejezte be a mondatot. – Itthon van az apukád?
– Nincs.
– Mikor ér haza?
– Én kilenc éve gondolkodom ezen.
194. oldal
– Most már biztos, hogy te vagy a legfurább srác, akivel találkoztam.
Mély levegőt vettem.
– Hát ez igaz. Tényleg én vagyok a legfurább srác, akivel találkoztál. A szöges ellentéted vagyok. Neked egy csomó barátod van, nekem egy sem, te gyönyörű vagy, én furcsa, te népszerű vagy, érdekes és vicces, én meg egy halottasházban dolgozom. Engem érdekel a halál, és olyan sorozatgyilkosokat tanulmányozok, akik heccből ölnek. A hozzám hasonló srácok nem járnak bálokba, és ha mégis, biztosan nem magadfajta lányokkal.
Még csak meg sem közelítette a leírásom a valóságot, igazából még ennél is kattantabb voltam – hogyhogy nem látják az emberek ránézésre?
154. oldal, 13. fejezet
Sherlock Holmes összefoglalta a nyomozás lényegét pár egyszerű szóban: ha az egyenletből eltávolítod a lehetetlent, ami marad – bármilyen valószerűtlennek is hangzik –, az az igazság.
15. oldal1 1. oldal
A sorozat következő kötete
 | John Cleaver sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna 85% ·
Összehasonlítás - Kim Harrington: Clarity – A tisztánlátó 82% ·
Összehasonlítás - Robert Beatty: Szerafina és a Fekete Köpeny 88% ·
Összehasonlítás - Robert McCammon: Egy fiú élete 94% ·
Összehasonlítás - Aimee Agresti: Megbűvölve 72% ·
Összehasonlítás - Victoria Schwab: Egy sötét duett 91% ·
Összehasonlítás - Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei 85% ·
Összehasonlítás - Csóti Lili: Hetedvérig 89% ·
Összehasonlítás - V. E. Schwab: Viszály 89% ·
Összehasonlítás - Darren Shan: Gyilkos születik 87% ·
Összehasonlítás