Superman: ​Superman halála 54 csillagozás

Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

16. KÖTET
SUPERMAN HALÁLA
Eredeti megjelenés 1993-ban

Minden idők egyik legnépszerűbb sorozatában, a Superman 75. számában megjelenő „Superman halála” című történetben a DC Comics legnagyszerűbb hőse egy látszólag megállíthatatlan ellenféllel harcol szeretett városa, Metropolis utcáin. Ellensége, a Végítéletre keresztelt határtalan erejű lény megszökött földalatti cellájából, s miután miszlikbe aprította az Igazságliga tagjait, egy végső összecsapásban szembekerül a Föld egyetlen olyan hősével, aki képes megállítani ámokfutását. A „Superman halála” megjelenésekor hatalmas sajtóvisszhangot keltett, döbbenetes befejezésével pedig a mai napig megrázza olvasóit.

SUPERMAN, 21. szám
Eredeti megjelenés 1943 márciusában

Siegel és Shuster kalandos aranykorbeli történetéből, a „Superman szelleméből” megtudhatjuk, milyen hatást váltott ki az Acélember első „halála” szeretteiből, valamint az alvilág bűnözőiből.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: DC Comics Nagy Képregénygyűjtemény

>!
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789377182161 · Illusztrálta: Jon Bogdanove, Tom Grummett, Jackson Guice, Dan Jurgens, Brett Breeding, Rick Burchett, Doug Hazlewood, Dennis Janke, Denis Rodier

Kedvencelte 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Aigi P
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

A drámaiságot sugalló cím ellenére egyszerű akció-pornó, némi langyos Luthor sunnyogással. A grafika néhol szemöldök felhúzóan bizarr beállításokkal operál (nagy kár hogy nem lehet képeket linkelni példaként, mert az első hátrahőkölés után egész jól elvoltam az „ez meg mégis hogyan, mi is akar ez lenni és különben honnan is kell nézem, hogy értelme legyen” kérdésekkel). A szöveg talán az átlagosnál is egyszerűbb, és szájbarágósabb. Összességében mégis azt kell mondjam, meglepően szórakoztató darab. Ideális kikapcsolódás a bőrt leolvasztó melegben, ventilátor előtt üldögélve hideg kólával a kézben.

Ui.: Supermanért nem kell aggódni, mert úgyis mindig visszatér, azért már inkább, hogy sajnos itthon ilyen szép keményfedeles kiadványokra a Marvel univerzumból nem számíthatunk.

10 hozzászólás
>!
Razor SMP
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Úgy érzem, ezt a sztorit a maga idejében a címe ill. a végkimenetele adta el. Mivel azóta tudjuk, hogy az Acélember nem sokáig maradt a túlvilágon, így az egész hatása is gyengült.
A történet röviden annyi, hogy a később Végítéletnek nevezett lény megszökik egy földalatti börtönből, laposra veri az ekkoriban egyébként is eléggé B-kategóriás tagokból álló Igazság Ligáját, majd a kötet maradékában Supermannel együtt ütik egymást, míg végül Metropolisban kötnek ki. Végítélet ráadásul elég jól bírja az adok-kapokot, sőt, egyre erőteljesebb lesz. spoiler A sztori végét a címből meg gondolom mindenki kitalálta már.
A legnagyobb baj, hogy ez a történet a Superman halála és visszatérése sztorivonal eleje volt csak, kvázi a bevezető, így pl. Végítéletről nem tudunk meg semmit, ezekre feltételezem a folytatásokban kerül sor. Így viszont az egész egy marha nagy bunyó csak.
A rajzokat illetően különösebb gondom nem volt, bár az szemet szúrt, hogy Superman köpenyének az állapotát nem igazán tudták eldönteni az utolsó számokban, hol szakadt volt, hol eltűnt, de a végére ismét ott volt, hogy leszakadhasson.

>!
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789377182161 · Illusztrálta: Jon Bogdanove, Tom Grummett, Jackson Guice, Dan Jurgens, Brett Breeding, Rick Burchett, Doug Hazlewood, Dennis Janke, Denis Rodier
6 hozzászólás
>!
Dominik_Blasir
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Hú, hirtelen annyi oldalról tudnám a földbe döngölni ezt a kötetet, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Azzal, hogy elérkeztünk az Eaglemoss-sorozat újabb mélypontjára? Azzal, hogy az értékelés megírása jobban megmozgatja az agytekervényeimet, mint közel kétszáz oldal olvasása? Azzal, hogy most már tudom, mi volt az egyetlen Superman-sztori, amit Zack Snyder olvasott?
Nagyon nehéz visszafognom a cinikus énemet, ezt a kötetet ugyanis egészen pocséknak gondolom. Hihetetlen, de a legnagyobb erényének a borítóját tartom – az amúgy meghozta a kedvem, és azt hittem, valami mélyebb, eredetibb, izgalmasabb, okosabb történetet kapok, szép rajzokkal (a borító szerintem újraszínezett). Ebből semmit, de tényleg semmit nem találtam a lapok között.
Döbbenetes, hogy a cselekményben minimum négy író is közreműködött, és egyikük sem jutott tovább egy ilyen lehetőségekben gazdag, végtelenül megragadó koncepció (ti. Superman halála) kapcsán, minthogy egymást püföli két figura. Pedig mintha lett volna tervben, hogy körüljárják mondjuk az önfeláldozást és Superman viszonyát a halálhoz, de egy rövid felvezető után tényleg nem történik más, minthogy van egy közel legyőzhetetlen hős és egy agyatlan (vagy ez célzás a képregény stílusára?), agresszív, pusztító szörny, akik ütik egymást. Néha csatlakozik pár C-kategóriás, még a kilencvenes évekhez képest is kínosnak tűnő hős, hogy jól elverjék őket, de a forgatókönyvnek nevezett légüres tér nem tartalmaz mást, mint bunyót.
Hogy ehhez nem túl lenyűgöző rajzok tartoznak, azon már fel sem tudom húzni magam. Végtelenül csalódott vagyok.

>!
Evione
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Hát ez elég érdekes élmény volt.
A sztori nem nagy szám, majdhogynem nincs is, ugyanis az első laptól az utolsóig egy nagy püffölés az egész. És sajnos megint ott tartunk, hogy az alkotók nem tudtak mit kezdeni egy érdekes alaphelyzettel. Mert úgy őszintén, itt van ez a Doomsday nevű lény, aki végre valós fenyegetést jelent Supermanre, ettől már önmagában egy izgalmas karakter. Erre mit kezdenek vele? 100+ oldalon harcoltatják, ahelyett, hogy elmondták volna pl. a háttérsztoriját, hogy mégis miből van, hogy került abba a földalatti létesítménybe stb. Mellesleg Superman jó hülye, mert már Doomsday ámokfutásának kezdetén láthatta volna, hogy erővel nem lehet megállítani, de ő csak azért is ökölharcra ment vele.
Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez a kötet egy kicsit sem tetszett. Egyrészt örültem neki, hogy végre valaki komoly kihívást jelent Supermannek, másrészt a rajzok majdnem teljesen kárpótoltak a történet hiányosságaiért. Az elején kicsit furcsának tartottam egyik-másik panelt, de aztán valahogy hozzászokott a szemem. Külön szeretném kiemelni, hogy Superman és Doomsday egyre értelmetlenebb és csüggesztőbb, de mégis grandiózus harcával párhuzamosan, hogyan válnak a rajzok is egyre grandiózusabbá.

>!
marcipáncica P
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Nem első olvasásom volt, de ha már van belőle egy ilyen szép és igényes új magyar kiadás, akkor gondoltam hajrá, újrázok. Úristen, ez másodjára/sokadjára egyre rosszabb. Superman halála akkora egy blöff, mind történetileg, mind, mint maga a fogalom, hogy igazából kár rá pazarolni a szót, de én megteszem csak azért is.
Az egész sztori, vagyis inkább hiánya, nem szól semmi másról, minthogy egy teljesen motiválatlan gonosz ledarálja a fél bolygót (=Amerika északi felét), közben lecsapkod pár JLA tagnak csúfolt cosplayert (mert ne már, hogy ezeket felvették a Ligába), közben barátkozik madárkákkal, aztán végül, spoiler, legyakja Supermant is. Na nem sokáig, azért nem kell félni, bár eredeti megjelenéskor is egy kicsit húzták az időt, amíg Metropolis jó népének mellőznie kellett kedvenc kék kosztümös földönkívülijét, azért gondolom sokan akkor sem aggódtak, hogy mi lesz a képregényhős sorsa.
Szóval igazából ezért is érzem egy oltári nagy blöffnek az egészet, súlytalan szemétnek, mert mivel úgyis mindenki tudja, hogy a halál jelen esetben átmeneti, legalább az oda vezető út lenne jó, érdekes, sötét, mély, vagy mittomén, izgalmas, jó csatákkal, jó mellékszereplőkkel fűszerezve. De ezek közül egyetlen egy sem. A csaták bénák, mellékszereplőkről szót sem lehet ejteni, díszletek csupán, ha virágokat vagy mókusokat rajzolnak a helyükre, ugyanannyit járulnak a történethez, mint a felvonultatott szereplők.
A rajzok, hát, korszakhoz illők, szteroidon nevelkedett pankrátorhős itt mindenki, nemre és korra való tekintet nélkül, és a kisebb képkockák között bőven vannak szemöldökemelgetésre késztető rajzok. A végén (az utolsó fejezet kb. teljes egészében ezekből áll) az egész oldalas képek amúgy többségében szépek, mondjuk, hogy szegény olvasó szemét ezzel ki is szúrták, oszt jónapot.
Borzalmas, és nem csak az a baj, hogy borzalmas, hanem, hogy amúgy kultstátuszban van (nyilván), és soha nem fog eltűnni a süllyesztőben, mint ahogy azt megérdemelné. Amúgy szép, hogy ezen ennyi embernek kellett együtt dolgoznia, de akár valaki olyat is bevehettek volna a csapatba, aki tud történetet mesélni.
Na, hogy valami pozitívat is mondjak, a kötet végi régi történetben újabb kincsre lehet bukkanni, hangosan röhögtem a „szellem” Supermanen, amint világítós festékkel fújta be köpönyegét, hogy jól ráijesszen a gonosztevőkre, amolyan Scooby Doo stílusban.

>!
Kilgores P
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Felemás érzéseim vannak a kötettel kapcsolatban. Egyrészt nem vagyok hajlandó megvenni egy számot sem a Semic kiadó wc papírra nyomott füzetei közül, így örülök minden történetnek, ami az általuk kiadottakból újra megjelenhet. spoiler Másrészről… ez rém gyenge volt.
A kísérő Igazság Liga tagok javarészt a kispadra sem férnének fel, így egyértelmű, hogy segíteni sem tudtak Supermannek. Kérdezem én, ha a történet is így kezelte őket, minek kellettek bele? Másrészt, az egész történet a végső momentumra lett kihegyezve, tényleg semmi érdemleges nem történet előtte, csak bunyó, bunyó hátán.
Az egyetlen, amit kiemelnék azok a rajzok. Meglepően tetszettek, pedig kevés klasszikus rajza az, aminél ezt megemlítem.

>!
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789377182161 · Illusztrálta: Jon Bogdanove, Tom Grummett, Jackson Guice, Dan Jurgens, Brett Breeding, Rick Burchett, Doug Hazlewood, Dennis Janke, Denis Rodier
>!
jakab_róbert
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Bugyuta, értelmetlen, egysíkú történet, ahol a főgonoszról annyit tudunk meg, hogy valami nagyon sürgős dolga akadt, mert inkább keresztülront a fákon, ahelyett hogy kikerülné, szeretik a madarak és az őzikék, mint Hófehérkét, csak ez a vonzalom nem kölcsönös és kevesebb szót használ, mint Hodor.
Jah, és néha feltűnik egy felettébb zavaró fickó, vicces harisnyanaciban, akit mindig el kell hesegetnie…

1 hozzászólás
>!
Th3DarkKn1ght P
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Nekem eddig ez a történet kimaradt (egy Semic-es füzetet leszámítva), így nem tudtam, hogy mit várhatok tőle. A végkifejleten kívül, természetesen. Nagy meglepetésemre, sokkal jobb volt, mint amire számítottam! Elején van egy kis felvezetés, de onnantól, hogy Végítélet ámokfutásba kezd egy epicfight-tá alakul a képregény. Látványos és végig izgalmas. Mindig történik valami és egyre nagyobb a pusztítás! A képregény kilencven százaléka harc és mégsem fullad unalomba. A legvégéig szórakoztató marad! Zseniálisnak tartom, hogy ahogyan haladunk előre egyre kevesebb panel szerepel az oldalakon. A háromból kettő lesz, utána egy oldalon egy rajz és legeslegvégül már dupla oldalas rajzokat láthatunk. Így kihangsúlyozva az események súlyát. Superman karaktere nagyon a helyén van. Nincs túlerőltetve, hogy Ő a legnagyobb hős, teljesen letisztult az ábrázolása. Végítélet tökéletes ellenfél: Tetszett, hogy lényegében nem tudunk róla semmit. Superman is csak találgat, hogy mi lehet ez a lény és ez sokat ad a hangulathoz. Superman halála hősies és szomorú, egyáltalán nem érzelgős.

A rajzok szépek, az akkori kor stílusát hozzák. Mivel sokan dolgoztak a történeten, ezért néhol a színezést nem sikerült szinkronba hozni. Lois-nak például egyszer barna, másszor vörös a haja. Vagy van egy anyuka, aki a gesztenye barnából később feketére vált és ennek köszönhetően fiatalabbnak is tűnik jó pár évvel! XD Ez egyáltalán nem zavaró, inkább megmosolyogtató!

Superman-t sosem szerettem (a Henry Cavill féle a kivétel). Viszont ennek a képregénynek sikerült bebizonyítani, hogy ezzel a karakterrel is lehet igazán jó és szórakoztató történetet elmesélni. A Superman halála nem csak a címe által sugallt esemény miatt emelkedik ki, hanem a minősége miatt is! Nálam nagyon betalált!

>!
Lamond
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

A Justice League nemzetközi tagozata egy segítséghívásra érkezik, majd a pusztítás nyomait követve rátalálnak egy lényre, ami mindent elpusztít ami az útjába kerül. Ez a megállíthatatlan, féktelen tombolás övezi az útját amikor Superman rátalál és megpróbálja megállítani. Kezdetét veszi a többfordulós harc az utolsó leheletig.
Végítélet? Nehéz fordítás lehetett a név, nekem a Doomsday sokkal jobban tetszett, tökösebb, de itt erre keresztelték. A lényegen nem változtat. Nem zavart a 90-es évek képi világa (sőt!), csak arra voltam kíváncsi, hogyan lehet megállítani ezt a lényt kerül amibe kerül. Kiváló darab!

>!
Banditaa P
Dan Jurgens – Jerry Ordway – Louise Simonson – Roger Stern: Superman: Superman halála

Superman halála talán a legrosszabb Superman képregény és nem, nem azért mert Superman meghal benne. Egyszerűen semmi sem történik benne, azon kívül, hogy Superman és Végítélet egymást csépelik fél Amerikán keresztül, aztán a végén mindketten meghalnak. Igaz, feltűnnek a Liga tagjai is, de őket is rommá veri Végítélet, Lois Lane, Jimmy Olsen, második Luthor és Supergirl is feltűnik, de sok vizet nem zavarnak. A nemlétező történeten túl a rajzolás sem tetszett, a kilencvenes évek vagy nem volt jó időszak a képregények terén, vagy csak ez a kötet lett ennyire gyatra, én nem tudom.


Népszerű idézetek


Hasonló könyvek címkék alapján

Donny Cates – Chris Hastings – Kieron Gillen – Katie Cook – Ryan North – Al Ewing: Thanos győz
Peter David: X-Faktor 6.
Daniel Knauf – Charles Knauf: Vasember – Gyilkológép
Brian Michael Bendis: Mutánsvilág – Angyalok és Mutánsok
Chris Claremont: X-Men 3. – Magneto diadala
Brian Michael Bendis: Az Új Bosszú Angyalai – Ostrom
Mark Millar – J. Michael Straczynski: Polgárháború – A háború kezdete
J. Michael Straczynski: Pókember: A Másik – Evolúció
Fekete-fehér képregényantológia 6. – Betonfejek és cemendék
Jason Aaron: Thor: A mennydörgés istene