A ​templomosok 9 csillagozás

Isten szent harcosainak felemelkedése és bukása
Dan Jones: A templomosok

A ​keresztes háborúk korában virágzó katonai rendek között a templomosoké volt a leggazdagabb, a legnagyobb hatalmú és a legtitokzatosabb. Történetük – amely keretbe foglalja a középkor legnagyobb méretű nemzetközi konfliktusát, egy globális pénzügyi hálózat tevékenységét, valamint a gyors felemelkedést követő véres és megalázó bukást – a titkok sűrű homályába vész, amely a jelenkor történet- és regényíróit, meg az összeesküvés-elméletek kiagyalóit is csodálattal és inspirációval tölti el.

Dan Jones elénk tárja a templomosok kétszáz éves történetének minden egyes korszakát. A Szentföldre látogató zarándokok védelmére vállalkozó, jótékony célú rend megalakulását a 12. század elején. Azt az időszakot, amikor katonai elit alakulattá nőtték ki magukat, amely afféle rohamcsapatként küzdött a keresztesek által megvívott ütközetekben. Fölemelkedésüket a pénzvilág magaslataira, ahol adókedvezményeket élvezhettek, kibújhattak a kötelező szabályok alól, és pápákkal, császárokkal meg… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Kossuth, Budapest, 2018
488 oldal · ISBN: 9789630994194 · Fordította: Barabás József
>!
Kossuth, Budapest, 2018
488 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630993265 · Fordította: Barabás József

Most olvassa 2

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Dan Jones: A templomosok

Dan Jones: A templomosok Isten szent harcosainak felemelkedése és bukása

Meg lehetne akár úgy is közelíteni, hogy egy üzleti kézikönyvet olvasunk: hogyan alapítsunk középkori startup-céget, és legyünk irritálóan gazdagok? A helyszín a Templom-hegy Jeruzsálemben, a XII. század legelején, ahol pár férfiember összegyűlik, és brainstormingba kezd. Milyen lefedetlen piaci igény van itt, kérdik egymástól. Körbetekintve látják, hogy özönlik a sok ezer zarándok a Közel-Keletre, ahol épp most foglalták el a keresztesek a partvidék jelentős részét, és minden vágyuk, hogy bibliás helyszíneken szelfizhessenek – dübörög tehát a vallási turizmus. Csakhogy errefelé egyszerűen hemzsegnek a rablók és útonállók, úgyhogy szerencsétlen zarándokokat bármelyik pillanatban megkopaszthatják, eladhatják rabszolgának vagy nemes egyszerűséggel kibelezhetik őket. Na, itt villan fel az egyik pacák – Hugues de Payns – fejében az egymillió dukátos gondolat: alakítsunk őrző-védő céget azzal a funkcióval, hogy megvédjük az ideérkező keresztényeket az atrocitásoktól! Sőt, lépjünk eggyel tovább: ezt az őrző-védő céget rögtön jegyeztessünk be mint szerzetesrendet, mert így nem a csóró zarándokoktól kell elszednünk a pénzt, hanem királyokhoz és elsősorban a pápához folyamodhatunk támogatásért. És lőn. A cég a patinás „Templomos Lovagrend” néven megalakul, az igazgatótanács tagjai pedig turnézni kezdenek Nyugat-Európában, hogy befektetőket találjanak maguknak. Ez pedig olyan jól megy, hogy nemcsak a pápa szóbeli támogatását nyerik el, de a lelkes uralkodók is megszórják őket mindenféle földi jóval: birtokokkal, adómentességgel, satöbbivel. Dől a pénz.

A Templomos Rend innentől kezdve sikertörténet, de olyan sikertörténet, aminek alapvetően két arca van. Az egyik a Szentföldön (és a mai Spanyolország területén) vívott folyamatos és változó kimenetelű (de – legalábbis a Szentföldön – egyre esélytelenebb) háború a muszlimok ellen, ahol a lovagok a kereszténység kardjának szerepében tetszeleghetnek. Szó se róla, ezt az ipart igazán profin űzik, gyakorlatilag nem képzelhető el olyan hadmozdulat a vidéken, amiben ne vállalnának szerepet. A másik arcuk nem ilyen látványos, de nem kevésbé lényeges: a templomosoknak juttatott anyagi javak gondozása az európai kontinensen. És hát javaik ugye vannak rendesen, kell is, hogy legyenek, mert a permanens háborúzás elképesztő költségekkel jár, amelyeket elő kell teremteni valahonnan, és ez legitimálja, hogy piszkosul sok földet és ingatlant birtokoljanak. Ez pedig végül oda vezet, hogy a templomosok lassan már királyoknak kölcsönöznek és komplett hajóhadakat (tokkal-vonóval) finanszíroznak. A vállalkozás a csúcsra jutott!

Csak innentől jön a lejtmenet. Főleg azért, mert a Szentföldön a muszlim ellenállás egyre combosabb lesz, egyre-másra foglalják vissza a keresztes háborúkban elveszített területeiket. Ez persze nem a templomosok hibája, mert ők még ekkor is megtesznek mindent, amit csak lehet – más kérdés, hogy ebben a kontextusban ez pusztán azt jelenti, hogy harcolva halnak meg. A baj az, hogy Európa mintha megunta volna a szentföldi kalandot, néha nekibuzdul ugyan, de többnyire magával van elfoglalva, következésképpen az utánpótlás akadozik, a királyok a vállukat vonogatják, ha támogatást kérnek tőlük, sőt, már a templomosokat se hősöknek tekintik, hanem olyasvalakiknek, akik indokolatlanul sok pénz fölött rendelkeznek, de nem tudják megszolgálni azt – értsd: képtelenek egyedül megbirkózni az iszlámmal. Amikor aztán az utolsó keresztény erősség is elbukik a Közel-Keleten, az megpecsételi a lovagok sorsát, bár erről (szokás szerint) ők szereznek utoljára tudomást. Hisz létük értelme a Szentföld elvesztésével megkérdőjeleződött, viszont javaik nagyon is léteznek, és sokan ácsingóznak rájuk – mindenekelőtt Szép Fülöp francia király, aki egy majd kétszáz éves sikersztori végére rak pontot azzal, hogy elindítja a templomosok ellen a csődeljárást. És a csődeljárás ebben a korszakban bizony kínvallatást, várbörtönt és máglyát jelentett. Szívás.

Jól megírt, olvasmányos szöveg egy színes korszakról. Majd olyan érdekes, mint a balga összeesküvés-elméletek, amelyekben a templomosok szerepelnek. Jó, hogy van.

8 hozzászólás
Solymár_András I>!
Dan Jones: A templomosok

Dan Jones: A templomosok Isten szent harcosainak felemelkedése és bukása

Miközben olvastam ezt a könyvet, megkaptam a kereszteseket is, gondoltam, megvárom az értékeléssel azt is, alakuljon ki egy kiforrottabb véleményem az íróról.

Dan Jones egy újságíró. De tévés is. De történész is. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez egy jó egyveleg. Elég hatásvadász ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésed, de nem annyira mélyre menő, hogy megunjad…de elég mély ahhoz, hogy ne hagyjon ki fontos részleteket…de nem elég mélyre menő, hogy ezek a részletek összeálljanak egy nagy teljes egésszé.

Jones sztorizgat. A stílus, amivel megközelíti a történelmi eseményeket kissé két szék között pad alatt a véleményem szerint. A teljesen kezdők nem tudják követni a számtalan nevet, helyet, eseményt és kapcsolatot, egy történész számára pedig valószínűleg túlságosan felületes lehet az a pár oldal, amit egy-egy szereplő, vagy helyzet ad.

Ennek ellenére mégsem fogom lehúzni, mert miért tenném. Alapos. Pontos. Nem beszél mellé. Ad egy átfogó és amennyire ezt meg tudom ítélni, nem túl részrehajló képet a témáról. Érdekes. Tipikusan az a könyv, ami vagy kétszer ilyen hosszú kellene legyen, vagy fele ekkora.

Na most a tartalomról. A templomosok elképesztően patinás téma. Szép is, jó is, menő is, rengeteg spekulációnak helyet ad, s pontosan ezért igencsak nehéz írni róla. Nagyon utána kell nézni a forrásoknak, hogy mit és miért válogat be az ember egy írásba, mert a „média” akkor sem volt kevésbé részrehajló, mint most, sőt a „fake news”-t sem a 21. században találták ki.

Jones igencsak jó munkát végez a válogatásban, szépen kiválogatja azokat a forrásokat, amelyek a legmegbízhatóbbak ( persze ezek is hagynak kívánnivalót maguk után), s ez alapján felépít egy elég reális képet a rendről. Mondanom sem kell, még ez is igencsak hihetetlen.

Hogyan nőhette ki magát egy pár emberből álló „garázsprojekt” egy világméretű vállalkozássá? Buszurkánság, ez természetes ( igen, rád is nézek, Windows, Apple, Google, Amazon, Disney, stb.). Néhány toprongyos kardforgató egy emberöltő alatt kelet meghatározó katonai-, mindemelett kelet és nyugat meghatározó pénzügyi hatalmává is vált. Az ördög keze van a dologban, én mondom.

Nehéz ezt ezer év távlatából biztosra mondani, de egy biztos. Valamit jól csináltak. Jó vállalkozók voltak és kihasználtak egy piaci űrt, amit senki más nem tudott betölteni, minekutána nélkülözhetetlenné tették magukat a keleti királyságok védelmében? Lehet így is tekinteni, ám többről volt itt szó. Ezek a gyerekek nem csináltak segget a szájukból, ami legalábbis a harci etikájukat illeti. Gond nélkül belelovagoltak a halálba, s olyan dolgokat vittek véghez, ami nem sokaknak sikerült.

Nem tudom, mit írhatnék. Közel ötszáz oldalon rágtam keresztül magam és az az érzésem, hogy a felszínt kapargattuk végig. Talán ez is történt, ám az sem kizárt, hogy ez valóban ennyi. Egy sikersztori, jókor, jóhelyen.

Mindent összevetve szerintem egy remek olvasmány. A kezdetekben felvázolt problémáktól el lehet, sőt el kell tekinteni, lévén, hogy én vagyok az a csávó aki itt áll és azt mondja, hogy ő jobban csinálná. Valószínűleg nem csinálnám jobban. Kiindulókötetnek zseniális, ahonnan könnyen el lehet majd indulni komolyabb mélységekbe.

8 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Erdődy János: Keresztes lobogók alatt
Bozsóky Pál Gerő: A Jeruzsálemi Latin Királyság
Gyürki László: Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön
Walter Scott: A talizmán
Walter Scott: Oroszlánszívű Richárd
Árgyusi Imre: II. András
Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története
Giulio Cesare Lensi Orlandi Cardini: A templomosok baphometje Firenzében
Stephen Howarth: A templomosok titka
Pósán László: Magyarország és a Német Lovagrend a középkorban