Inferno (Robert Langdon 4.) 1056 csillagozás

Dan Brown: Inferno Dan Brown: Inferno Dan Brown: Inferno

A történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel…

Eredeti mű: Dan Brown: Inferno (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
GABO, Budapest, 2016
656 oldal · ISBN: 9789634063926
>!
GABO, Budapest, 2015
656 oldal · ISBN: 9789636897680 · Fordította: Bori Erzsébet
>!
GABO, Budapest, 2013
656 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636897079 · Fordította: Bori Erzsébet

Enciklopédia 38

Szereplők népszerűség szerint

Robert Langdon · Leonardo da Vinci · Sienna Brooks · Dante Alighieri · Filippo Brunelleschi · Liszt Ferenc · Lorenzo Medici · őrült · Sátán · Andrea del Castagno · Galileo Galilei · Giorgio Vasari · Loreena McKennit · Lorenzo Ghiberti · Michelangelo · Niccolo Machiavelli · Sandro Botticelli (Alessandro di Mariano di Vanni Filipepi)

Helyszínek népszerűség szerint

Firenze · Szent Márk tér, Velence · Velence


Kedvencelte 130

Most olvassa 162

Várólistára tette 289

Kívánságlistára tette 283

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
Algernon +SP
Dan Brown: Inferno

Tudom, hogy nem egy irodalmi panteonba való mű, de mit tehetek, megveszek Dante színművéért, a jól elhelyezett utalásokért, az összeesküvéselméletekért, agykikapcsolós krimikért biológiai hadviselésért, genetikáért, mert ponyva ez a javából hölgyeim és uraim.
Amikor a könyvvel párhuzamosan bújom az internetet a festmények, épületek után, az Isteni színjáték is nyitva az asztalomon, és újra régész akarok lenni meg szimbólumkutató (korábban nem is tudtam, van ilyen), és nézegetem a jegyeket Fireznzébe, akkor azért lehet, hogy Dan Brown valamit jól csinált.
Nem akar több lenni, mint ami, csak szórakoztat. Elgondolkodtat néhol, sőt, meg is lep, s nekem ez épp elég, mert nem várok többet tőle, így nem is csalódhatok akkorát. Legjobb Langdon-kötet számomra.

17 hozzászólás
>!
egy_ember
Dan Brown: Inferno

Na most akkor az van, hogy ez a faszi kb. úgy ír, ahogy a magyar válogatott focizik: körülményesen és sok hibával. De legalább a rutinja meg van.
Mindenesetre szögezzük le: Dan Brown marha sokat köszönhet az internetnek és a klasszikus műveltség hanyatlásának.

12 hozzászólás
>!
csillagka P
Dan Brown: Inferno

Kevés olyan kortárs író van aki bármit is kiad, azt azonnal elszeretném olvasni. Nálam ilyen volt Michael Crichton, és ilyen Jeffrey Archer és ebben a sorban a harmadik Dan Brown.
A Da Vinci-kód akkorát ütött, hogy csak na, napokig kóvályogtam utána és válaszokat kerestem a net-en.
Nagyon bejöttek a folytatások is, ezért mindig tudtam dörzsölni a kezem, ha új regénye került a piacra.
Nem volt kérdés az olvasása Infernonak se, bár kicsit tovább tartott az előkészület mint az előző könyveknél. Szerencsés vagyok, bejártam Firenzét és Velencét, a Pokolba is eljutottam Dante tolmácsolásban, felkészültnek éreztem magam az új kaland befogadására.
Még se működött, kicsit túl sokat és keveset kaptam egyszerre az elején. Könyörgöm a könyv felénél (300 oldal) nem tettünk meg három kilométert, viszont az ólomgyár már nagyon jól járt velünk, és megismertük Alighieri teljes életével, rengeteg művésztörténeti részlet, tényleg sok tudás, még is az egész olyan oldal kitöltésnek tűnik, nincs ötletem akkor beszéljünk az épületekről. Addig is leütök pár karaktert (úgy is azért fizetnek)
Jó oké, utána tényleg beindul a Velencei és az Isztambuli részben, visszatérünk a régi hagyományokhoz, izgalmas, érdekes, tudományos pletyka határán egyensúlyozó cselekmény, vége pedig egészen korrektül sikerült.
Lehet az a legnagyobb bajom, engem is elért a strucc effektus: ezt a tézist, mármint a túlnépesedés kérdést, egyáltalán nem tartom akkora problémának, hiszem az AIDS és a fiú párti születés szabályozás nagyon sok gondot levett a világ válláról.
Sajnos ez lett egyik kedvenc szerzőm eddigi leggyengébb könyve a szememben. Többet vártam, sokkal többet :(

7 hozzászólás
>!
Wandamaci
Dan Brown: Inferno

Amikor még anno az Angyalok és démonokat olvastam, úgy éreztem, hogy attól a könyvtől több lettem, új dolgokat tanultam. Ez most sem volt másképp. Rengeteg hasznos információval lettem gazdagabb.
Érdekes, hogy egy mű a történet középpontja, mégis minden összefügg.
Már az első oldaltól kezdve érdekelt, hogy mi fog ebből kisülni. Nagyon rejtélyesen van megírva, Langdonnal együtt keressük a múlt pillanatait és lassacskán megértünk mindent.
Teljesen beleillik a váltott szemszög, jó is hogy gyorsan pörögnek a fejezetek.
Gyorsan zajlanak az események, viszont néhol belassul és nagyon előtérbe kerülnek az épületek, helyek, és kínos részletességgel van leírva minden apró kis jellemző. Ez sokszor már zavart és eluntam. Természetesen ez is érdekes… egy darabig. Biztosan vannak, akiknek egyértelműek (akár kinézetre, akár elhelyezkedésre) a leírt épületek vagy műtárgyak, de én nem tartozok sajnos közéjük. Piszkálta a fantáziám, sokszor éreztem,hogy tudnom kell miről van szó, ám nem volt mindig lehetőségem rákeresni. Azt az időt, amit olvasásra szánnék, nem internetezéssel szeretném eltölteni.
Zseniális volt, ahogy Dante műve köré van felépítve Zobrist nagy műve. Nagyon tetszett, amikor beindult a nyomozás. Hatalmas csavar volt a végén, amikor már azt hittem kitaláltam mindent Dan Brown feje tetejére állította az elképzelésem és én sem tudtam hol vagyok fejjel.
A végkifejlet kevésbé brutális lett mint sugallva volt, de szintén zseniális és elgondolkodtató. Olyan problémát boncolgat, ami valós és ez a megközelítés, valamint a vélt megoldás számomra igazán érdekes.
Mindenképpen megéri elolvasni. Jól esik ilyen komoly hangulatú könyvekben elveszni :)

>!
Coffee IP
Dan Brown: Inferno

Szeretnék hangot adni a véleményemnek:
KÖVETELEM A HAT CSILLAGOT A MOLYON!
Túl sok könyvnek adtam már öt csillagot, így olyan, mintha ez is csak egy lenne a sok jó könyv közül. Csak egy ötcsillagos könyv.
Nem. Ezt imádtam! :)

17 hozzászólás
>!
fülcimpa
Dan Brown: Inferno

Az internet a barátom volt eddig is, de most főleg. Majdmegőőőőőrülteeem, látnom kell, tudnom kell hogy néz ki, milyen az a kert, az az épület, az a freskó, festmény, festő, festőnek szeretője, stb.
Na. De azért ez mégis túlzás. Most könyvet olvasok, vagy a számítógépet bújom? Én kis tudatlan. De. Információéhségem csillapíthatatlan.
A könyv külleme finom, simogatós, belseje izgalmas, fordulatos. Aki körömrágós annak annyi, de aki ajkakat harapdálós, az rakjon be fogvédőt, vagy rágcsáljon mandulát. Elég néhány szem, nehogy egy egész zacskónyit befaljatok :) (úgy mint én)

1 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P
Dan Brown: Inferno

Firenze szép, Dante klasszikus, a sztori izgalmas.
Egy nap alatt elolvastam.
Igazából csak egy felejthető ponyva, de szórakoztat. Mondjuk, kicsit túl sok volt benne a művészettörténet, és a történet is elég sablonos volt, de eleve nem vártam sokat tőle, és így nem csalódtam.

(Csak úgy mellesleg az jutott eszembe, hogy miközben Dan Brown a Föld túlnépesedését látja az emberiség legnagyobb problémájának, addig mi magyarok leginkább azon rugózunk, hogyan lehetnénk többen a Kárpát-medencében. Persze, lehetőleg úgy, hogy a velünk együtt élő romák közben ne szaporodjanak. Most Dan Brown az, akinek nincs semmi köze a valósághoz, vagy mi vagyunk anakronisztikusak?)

11 hozzászólás
>!
Nefi P
Dan Brown: Inferno

Hm…. megértem a fanyalgókat, mert nincs annyira ütős, mint a Da Vinci kód, és nem is annyira misztikus, mint az Angyalok és Démonok. Van benne művészettörténet és némi kódfejtés is, de nem annyira magával ragadó módon, mint az említett két regényben. Persze nem is lehet mindig mindent annyira tökéletesen megfaragni.
Ami tetszett benne, az a művészettörténeti körutazás volt: Firenze-Velence-Isztambul.
Ami nem tetszett annyia, az történet kissé túlspirázása, nehezen találtam meg benne az igazi mozgatórugót, az igazi motivációt… nem akarok spoilerezni, ezért maradjunk ennyiben.
Ami megint csak jó volt, hogy voltak azért benne csavarok bőven, és ezek a csavarok tudtak bennem bámulatot kelteni :) Ha csak magában az Infernót nézem, akkor ez egy jó könyv, ha egy sorozatot nézek, akkor ez a rész egy kicsit gyengébb.
Ezek után kíváncsi leszek a filmre :)

6 hozzászólás
>!
gybarbii P
Dan Brown: Inferno

Dan Brown visszatért! Ahogy Az elveszett jelképnél írtam, az előző könyveknél nekem már úgy tűnt, eléggé egy kaptafára íródtak a könyvek, de ez most valami más volt, valami friss, valami igazán élvezhető! :)
Az alapsztori is nagyon érdekes, de most egyszerre haladtunk a történetben és visszafelé is az időben, hiszen Langdon professzornak teljesen kiesett az elmúlt két nap, szinte semmiről sem tudunk! És ami a legfontosabb, semmi sem az, aminek látszik!! Dan Brown olyan szinten manipulál, hogy azt már személyes sértésnek veszed! :)
Most is a megszokott, telezsúfolt, nagyjából 24 óra történéseit olvashatjuk, ami tele van fordulatokkal, titkokkal, biokémiával, az emberiség jövőjével, Firenzével és Dantéval… Nagyszerűen felépített és megírt könyv! Örülök, hogy nem néztem meg tavaly év végén moziban, nem hiszem, hogy a film ilyen jól vissza tudná adni a történetet…
Jó tanács a könyv olvasásához! Zárj ki mindent és mindenkit, csak te maradj és a könyv plusz pár napi hideg-meleg élelem elegendő folyadékkal, na meg egy laptop/számítógép/tablet, mert hogy hidd el, egy-két dologra mindenképpen rá fogsz keresni olvasás közben, mert hiába tudod, hogy pár oldalon belül ott van a megoldás, te akkor is magad akarsz utánajárni… :) És azért egy térkép és egy Isteni színjáték is lehet a közelben… Na meg a bankkártyád, mert egyből repülőjegyet akarsz foglalni, teljesen mindegy, hogy már jártál Firenzében és Velencében korábban, a könyv olvasása után újból odavágysz! :)

1 hozzászólás
>!
Sceurpien I
Dan Brown: Inferno

Dan Brown elsősorban mások vállán, elméletein, ötletein kapaszkodott fel a krimi-mestere címig. Mindig is tudott írni, mindig is tudott adatokat gyűjteni, és ezeket élvezhető, cliffhangerekkel teli könyvekbe keverni. Ennek szerintem a csúcsa lett ez a könyv, de kicsit részletezem, miért.

Az egyetlen 'rész', amiben gyengébb az eddigi DB-csúcstartó Angyalok és Démonoknál, az a szereplők tökéletesre alkotása. Itt is voltak nagyon jól leírt karakterek, és persze sematikusak is, de a Camerlengo tökéletessége itt nem lesz meg, csak nyomokban.

Szóval minden más témában sokkal jobb, és ami a leginkább megtetszett benne, hogy ezúttal nem egy „kamufelhajtásos” művészettörténeti összeesküvéselméletet vett a sztori középpontjába, hanem egy hihetetlenül komoly, ritkán említett erkölcsi dilemmát, ami ugyan nem pont eredeti ötlet, de általában csak erősen szubkulturális történetekben jelenik meg, nem véletlenül. Viszont DB nagyszerűen oldotta meg, hogy végig, egyre mélyebben a tudatunkba véssük a kérdést, és a végére már tényleg az egyszeri háziasszonyban (nem sértésnek szántam) is fel fog merülni, hogy erről lehet, hogy tényleg beszélni kéne.

Irtózatosan meglep, hogy ezt nem kapták fel annyira, mint a Da Vinci-kódot. Nem csak azért, mert jobban van megírva, vagy mert életszerűbbek a szereplők, vagy mert a Da Vinci-kód legnagyobb fordulata nagyjából olyan ebben a kötetben, ami minden 50. oldalon történik (erre majd még visszatérek). Szóval talán azért nem lett felkapva, mert erkölcsi dilemmáról szól a háttérben, és senki sem szereti igazán azokat, pláne nem a kritikusok, mert rájönnek, hogy buták ehhez. Nem véletlen, hogy a közvetve ugyanezt az erkölcsi dilemmát felvető könyvek egytől egyig csak az utókor számára értékesek, vagy egy szubkultúra számára.

Nah akkor a fordulatokról még annyit, hogy rengeteg van benne, ami szerintem kifejezetten jó lett több okból is. Egyrészt van pár nagyon kiszámítható, ami (szeretném azt hinni) direkt kiszámítható, mert így van egy kis hamis biztonságérzete az olvasónak, hogy na, ez úgyis így lesz, megvan a fordulat, így végződik, roló. Emellett vannak a legváratlanabb másodlagos fordulatok, amik épp ezt a biztonságérzetet használják ki. És van egy harmadlagos fordulat, ami szinte érthetetlenül komolyan van megcsinálva, és ez már szinte negatívum, annyira bonyolult, de azért ha az ember felfogja, akkor ajjajj de jó. És van a negyedik, ami meg egyszerűen zseniális, és hajjajjajj.

Szóval aki kicsit is kedveli DB-t, annak kötelező, és annak, aki kezdeni akar egy DB könyvet, csakis ezt ajánlom, mert messze a legjobb, és ha nem is ez a legfelkapottabb és legérdekesebb (hanem az első két Langdon), megírva egyértelműen ez van a legjobban, és ez az egyetlen, ami nem csak hírverést, hanem tényleg komoly gondolatokat akar kelteni.

Szóval messze le a kalappal, hiába építkezett DB jólismert krimi elemekből, hiába van meg benne kicsit a tanárbácsi, hiába lehet a hátteret más könyvekben is felfedezni, ez a könyv nagyon jó lett. Nagyon jó. Nem csak élvezetes, de gyerekbetegségmentes is.

(És végső soron az, hogy az egyik valaha volt kedvenc regényem erkölcsi dilemmáját átvette, nem lopásnak lett megélve, hanem hommage-nak…)

10 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Schetti759

A pokol legsötétebb bugyraiban azok szenvednek, akik erkölcsi válságok idején semlegesek maradtak.

233. oldal, 38. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: pokol
>!
abby

– NetJets? – Faukman hitetlenkedve kacagott fel. – Robert ez a könyvszakma. Nekünk nincsenek magángépeink.
– Mindketten tudjuk, hogy hazudsz, barátom.
Faukman sóhajtott.
– Oké, hadd fogalmazzak másként. Nem biztosíthatunk magángépet vallástörténeti könyvek szerzőinek. Ha hajlandó vagy megírni Az ikonográfia ötven árnyalatát, akkor beszélhetünk.

372. oldal - Hatvanadik fejezet

1 hozzászólás
>!
Anitaaa

A múltunk döntései a jelenünk építőkövei.

35. oldal, Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: döntés · jelen · múlt
>!
Schetti759

Nem az hal meg,kit eltemetnek,az hal meg,kit már nem emlegetnek.

651. oldal

>!
Victoria_Crane

Csak egyetlen ragályos kórokozó van, ami gyorsabban terjed a vírusnál, gondolta Sinskey. A félelem.

607. oldal

Kapcsolódó szócikkek: félelem
>!
sagittarius

– Igen – mondta Langdon egyetértő mosollyal. – Ki is lenne alkalmasabb eligazítani a világot a szex dolgában, mint egy rakás nyolcvan fölötti, cölibátusban élő férfi?

381. oldal, Hatvanegyedik fejezet (Gabo, 2013)

>!
Kkatja P

     A pokol legsötétebb bugyraiban azok szenvednek, akik erkölcsi válságok idején semlegesek maradtak. Langdon még soha nem érezte ilyen tisztának e szavak jelentését: Vészterhes időkben a legnagyobb bűn a tétlenség.
    Langdon tudta, hogy milliókkal együtt maga is vétkes ebben. Amikor a világ problémáiról van szó, globális járványként pusztít a hárítás.

655-656. oldal

>!
Kkatja P

     – Bárki is maga, tudnia kell, hogy a WHO nagyon komolyan veszi a túlnépesedést. Legutóbb is dollármilliókkal küldtünk orvosokat Afrikába, hogy ingyenes óvszert és felvilágosítást adjanak az embereknek a születésszabályozásról.
     – Ó, igen! – gúnyolódott a férfi. – Ennél nagyobb számban már csak a katolikus hittérítők érkeznek Afrikába, hogy elmondják az embereknek: ha óvszert használnak, mind pokolra fognak jutni. Afrikának pedig új környezetszennyezési problémával kell megküzdenie: a földeket elárasztó, nem használt kotonokkal.

148. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Herzog: Hőség
Stieg Larsson: A kártyavár összedől
Christopher Golden: Uncharted – A negyedik labirintus
Tom Harper: Az elveszett szentély
Steve Berry: Veszedelmes hazafiak
Frei Tamás: A megmentő
Philipp Vandenberg: Az ötödik evangélium
Andy McNab – Peter Grimsdale: Battlefield 3: Az orosz
Lőrincz L. László: A gyilkos mindig visszatér
Aria Brighton: Vérvörös rabság