Inferno (Robert Langdon 4.) 1161 csillagozás

Dan Brown: Inferno Dan Brown: Inferno Dan Brown: Inferno

A történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel…

Eredeti mű: Dan Brown: Inferno (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
GABO, Budapest, 2016
656 oldal · ISBN: 9789634063926
>!
GABO, Budapest, 2015
656 oldal · ISBN: 9789636897680 · Fordította: Bori Erzsébet
>!
GABO, Budapest, 2013
656 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636897079 · Fordította: Bori Erzsébet

Enciklopédia 41

Szereplők népszerűség szerint

Robert Langdon · Leonardo da Vinci · Sienna Brooks · Dante Alighieri · Filippo Brunelleschi · Liszt Ferenc · Lorenzo Medici · Niccolo Machiavelli · őrült · Sátán · Andrea del Castagno · Galileo Galilei · Giorgio Vasari · Loreena McKennit · Lorenzo Ghiberti · Michelangelo · Sandro Botticelli (Alessandro di Mariano di Vanni Filipepi)

Helyszínek népszerűség szerint

Firenze · Szent Márk tér, Velence · Velence


Kedvencelte 145

Most olvassa 135

Várólistára tette 320

Kívánságlistára tette 297

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

>!
Algernon +SP
Dan Brown: Inferno

Tudom, hogy nem egy irodalmi panteonba való mű, de mit tehetek, megveszek Dante színművéért, a jól elhelyezett utalásokért, az összeesküvéselméletekért, agykikapcsolós krimikért biológiai hadviselésért, genetikáért, mert ponyva ez a javából hölgyeim és uraim.
Amikor a könyvvel párhuzamosan bújom az internetet a festmények, épületek után, az Isteni színjáték is nyitva az asztalomon, és újra régész akarok lenni meg szimbólumkutató (korábban nem is tudtam, van ilyen), és nézegetem a jegyeket Fireznzébe, akkor azért lehet, hogy Dan Brown valamit jól csinált.
Nem akar több lenni, mint ami, csak szórakoztat. Elgondolkodtat néhol, sőt, meg is lep, s nekem ez épp elég, mert nem várok többet tőle, így nem is csalódhatok akkorát. Legjobb Langdon-kötet számomra.

17 hozzászólás
>!
egy_ember
Dan Brown: Inferno

Na most akkor az van, hogy ez a faszi kb. úgy ír, ahogy a magyar válogatott focizik: körülményesen és sok hibával. De legalább a rutinja meg van.
Mindenesetre szögezzük le: Dan Brown marha sokat köszönhet az internetnek és a klasszikus műveltség hanyatlásának.

12 hozzászólás
>!
Lénaanyukája P
Dan Brown: Inferno

Nem vagyok lenyűgözve. Az Angyalok és démonok és A Da-Vinci kód profizmusa után* Dan Brown visszatért a gyökerekhez, és ismét kezdi a ponyvákat gyártani. Ez az Elveszett jelképnél már érezhető volt, itt is, és végül az Eredetben csúcsosodott ki. (A Digitális erődről és A megtévesztés fokáról most ne is beszéljünk.)
A közel hatszázhatvan oldal feléig alig történik valami, csak Robert Langdon és aktuális segítője futkosnak jobbra-balra, miközben próbálják kitalálni, mi történhetett a kiesett huszonnégy órában. És csak egy könyv és egy festmény kerül szóba, könyörgöm, a Da-Vinci kódban eddig már kielemezték az egész Louvre-t, az Angyalok és démonokban meg a CERN-t! Aztán elkezd összeállni a kép, és isten az atyám, totál egyetértek a Gonosszal. Később fordulat fordulat hátán, talán túl sok is, senki sem az, akinek látszik, kivéve Robert Langdon, mert ő mindig Tom Hanks-nek látszik.
Viszont aki a könyvet olvasta, meg ne nézze a filmet, mert nem elég, hogy kiherélték szegény könyvet, de még heppiendesre is átírták a végét, brrrr. A könyv befejezése tök jó, a filmé pocsék.
Kezdem úgy érezni, Langdon nem egy Pendergast, nem hiszem, hogy tizenhat rész potenciál van benne.
*profizmus ide vagy oda, ezeknék is erősen érezhető a ponyva-hatás, csak itt még megvolt az újdonság ereje.

9 hozzászólás
>!
Bla IP
Dan Brown: Inferno

Dan Brown úgy tűnik kifogyott a nagy rejtélyekből, s a bevételért hajlandó volt egy könnyen olvasható, szórakoztató ponyvát írni némi társadalmi mondanivalóval. Ezt teletömte a középkor sejtelmes művészettörténeti ismereteivel – kell a tartalmas töltelék és én ezt Firenzéről és Velencéről olvasva is nagyon élveztem(régi emlékek) –, de a túlnépesedés problémájára is időszerű újra felhívni a figyelmet, mert az emberiség jelentős része nem tudatosítja. (Úgy tűnik egyébként a fejlett világ, s közte a magyarság is – tán már a probléma tudatában is – fogy.) Szóval egy szórakoztató lektűr, de annak jó…

4 hozzászólás
>!
Wandamaci P
Dan Brown: Inferno

Amikor még anno az Angyalok és démonokat olvastam, úgy éreztem, hogy attól a könyvtől több lettem, új dolgokat tanultam. Ez most sem volt másképp. Rengeteg hasznos információval lettem gazdagabb.
Érdekes, hogy egy mű a történet középpontja, mégis minden összefügg.
Már az első oldaltól kezdve érdekelt, hogy mi fog ebből kisülni. Nagyon rejtélyesen van megírva, Langdonnal együtt keressük a múlt pillanatait és lassacskán megértünk mindent.
Teljesen beleillik a váltott szemszög, jó is hogy gyorsan pörögnek a fejezetek.
Gyorsan zajlanak az események, viszont néhol belassul és nagyon előtérbe kerülnek az épületek, helyek, és kínos részletességgel van leírva minden apró kis jellemző. Ez sokszor már zavart és eluntam. Természetesen ez is érdekes… egy darabig. Biztosan vannak, akiknek egyértelműek (akár kinézetre, akár elhelyezkedésre) a leírt épületek vagy műtárgyak, de én nem tartozok sajnos közéjük. Piszkálta a fantáziám, sokszor éreztem,hogy tudnom kell miről van szó, ám nem volt mindig lehetőségem rákeresni. Azt az időt, amit olvasásra szánnék, nem internetezéssel szeretném eltölteni.
Zseniális volt, ahogy Dante műve köré van felépítve Zobrist nagy műve. Nagyon tetszett, amikor beindult a nyomozás. Hatalmas csavar volt a végén, amikor már azt hittem kitaláltam mindent Dan Brown feje tetejére állította az elképzelésem és én sem tudtam hol vagyok fejjel.
A végkifejlet kevésbé brutális lett mint sugallva volt, de szintén zseniális és elgondolkodtató. Olyan problémát boncolgat, ami valós és ez a megközelítés, valamint a vélt megoldás számomra igazán érdekes.
Mindenképpen megéri elolvasni. Jól esik ilyen komoly hangulatú könyvekben elveszni :)

>!
csillagka P
Dan Brown: Inferno

Kevés olyan kortárs író van aki bármit is kiad, azt azonnal elszeretném olvasni. Nálam ilyen volt Michael Crichton, és ilyen Jeffrey Archer és ebben a sorban a harmadik Dan Brown.
A Da Vinci-kód akkorát ütött, hogy csak na, napokig kóvályogtam utána és válaszokat kerestem a net-en.
Nagyon bejöttek a folytatások is, ezért mindig tudtam dörzsölni a kezem, ha új regénye került a piacra.
Nem volt kérdés az olvasása Infernonak se, bár kicsit tovább tartott az előkészület mint az előző könyveknél. Szerencsés vagyok, bejártam Firenzét és Velencét, a Pokolba is eljutottam Dante tolmácsolásban, felkészültnek éreztem magam az új kaland befogadására.
Még se működött, kicsit túl sokat és keveset kaptam egyszerre az elején. Könyörgöm a könyv felénél (300 oldal) nem tettünk meg három kilométert, viszont az ólomgyár már nagyon jól járt velünk, és megismertük Alighieri teljes életével, rengeteg művésztörténeti részlet, tényleg sok tudás, még is az egész olyan oldal kitöltésnek tűnik, nincs ötletem akkor beszéljünk az épületekről. Addig is leütök pár karaktert (úgy is azért fizetnek)
Jó oké, utána tényleg beindul a Velencei és az Isztambuli részben, visszatérünk a régi hagyományokhoz, izgalmas, érdekes, tudományos pletyka határán egyensúlyozó cselekmény, vége pedig egészen korrektül sikerült.
Lehet az a legnagyobb bajom, engem is elért a strucc effektus: ezt a tézist, mármint a túlnépesedés kérdést, egyáltalán nem tartom akkora problémának, hiszem az AIDS és a fiú párti születés szabályozás nagyon sok gondot levett a világ válláról.
Sajnos ez lett egyik kedvenc szerzőm eddigi leggyengébb könyve a szememben. Többet vártam, sokkal többet :(

7 hozzászólás
>!
Levandra P
Dan Brown: Inferno

Nehéz szívvel három csillag. Ennél sokkal jobbhoz vagyok szokva Dan Browntól. Nem tudom, mit gondoljak, szerintem kevésbé átgondolt munka volt ez a kötet, mint az előzőek. Minden egyes mozzanatot előre tudtam és már nagyon bosszantott, mintha nem először olvasnám a történetet. A dramaturgia pedig egyenesen kiakasztott. Nem tudom eldönteni, hogy vagy nagyon túl lett tolva, vagy össze lett csapva. A nagy és meghökkentő fordulatok inkább triviálisak voltak. Csak ráncoltam a homlokomat, komolyan, csak ennyi telik tőled, Brown? Mindenen csavarjunk egyet? Tényleg mindenen?

Vayentha belső monológjai előtt teljesen értetlenül állok, spoiler de homályban maradtunk. Na, és akkor végül is ismerte Brüdert, vagy nem? És honnan? És mi van a Konzorció ügynökeivel, spoiler? Volt azért itt jó nagy kavar, mintha minél jobban meg akart volna vezetni minket az író. Törekvése szinte már olimpiai szám, kavarjuk csak alaposan meg az olvasót, mert anélkül mit sem ér a regény! Erőltetett volt. Nem kaptam a fejemhez, vagy ha mégis, akkor a csalódottság miatt. WTF?

4 hozzászólás
>!
Coffee I
Dan Brown: Inferno

Szeretnék hangot adni a véleményemnek:
KÖVETELEM A HAT CSILLAGOT A MOLYON!
Túl sok könyvnek adtam már öt csillagot, így olyan, mintha ez is csak egy lenne a sok jó könyv közül. Csak egy ötcsillagos könyv.
Nem. Ezt imádtam! :)

17 hozzászólás
>!
fülcimpa
Dan Brown: Inferno

Az internet a barátom volt eddig is, de most főleg. Majdmegőőőőőrülteeem, látnom kell, tudnom kell hogy néz ki, milyen az a kert, az az épület, az a freskó, festmény, festő, festőnek szeretője, stb.
Na. De azért ez mégis túlzás. Most könyvet olvasok, vagy a számítógépet bújom? Én kis tudatlan. De. Információéhségem csillapíthatatlan.
A könyv külleme finom, simogatós, belseje izgalmas, fordulatos. Aki körömrágós annak annyi, de aki ajkakat harapdálós, az rakjon be fogvédőt, vagy rágcsáljon mandulát. Elég néhány szem, nehogy egy egész zacskónyit befaljatok :) (úgy mint én)

1 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P
Dan Brown: Inferno

Firenze szép, Dante klasszikus, a sztori izgalmas.
Egy nap alatt elolvastam.
Igazából csak egy felejthető ponyva, de szórakoztat. Mondjuk, kicsit túl sok volt benne a művészettörténet, és a történet is elég sablonos volt, de eleve nem vártam sokat tőle, és így nem csalódtam.

(Csak úgy mellesleg az jutott eszembe, hogy miközben Dan Brown a Föld túlnépesedését látja az emberiség legnagyobb problémájának, addig mi magyarok leginkább azon rugózunk, hogyan lehetnénk többen a Kárpát-medencében. Persze, lehetőleg úgy, hogy a velünk együtt élő romák közben ne szaporodjanak. Most Dan Brown az, akinek nincs semmi köze a valósághoz, vagy mi vagyunk anakronisztikusak?)

11 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Schetti759

A pokol legsötétebb bugyraiban azok szenvednek, akik erkölcsi válságok idején semlegesek maradtak.

233. oldal, 38. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: pokol
>!
Anitaaa

A múltunk döntései a jelenünk építőkövei.

35. oldal, Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: döntés · jelen · múlt
>!
abby 

– NetJets? – Faukman hitetlenkedve kacagott fel. – Robert ez a könyvszakma. Nekünk nincsenek magángépeink.
– Mindketten tudjuk, hogy hazudsz, barátom.
Faukman sóhajtott.
– Oké, hadd fogalmazzak másként. Nem biztosíthatunk magángépet vallástörténeti könyvek szerzőinek. Ha hajlandó vagy megírni Az ikonográfia ötven árnyalatát, akkor beszélhetünk.

372. oldal - Hatvanadik fejezet

1 hozzászólás
>!
Schetti759

Nem az hal meg,kit eltemetnek,az hal meg,kit már nem emlegetnek.

651. oldal

>!
Victoria_Crane

Csak egyetlen ragályos kórokozó van, ami gyorsabban terjed a vírusnál, gondolta Sinskey. A félelem.

607. oldal

Kapcsolódó szócikkek: félelem
>!
sagittarius 

– Igen – mondta Langdon egyetértő mosollyal. – Ki is lenne alkalmasabb eligazítani a világot a szex dolgában, mint egy rakás nyolcvan fölötti, cölibátusban élő férfi?

381. oldal, Hatvanegyedik fejezet (Gabo, 2013)

>!
Kkatja P

     A pokol legsötétebb bugyraiban azok szenvednek, akik erkölcsi válságok idején semlegesek maradtak. Langdon még soha nem érezte ilyen tisztának e szavak jelentését: Vészterhes időkben a legnagyobb bűn a tétlenség.
    Langdon tudta, hogy milliókkal együtt maga is vétkes ebben. Amikor a világ problémáiról van szó, globális járványként pusztít a hárítás.

655-656. oldal

>!
Schetti759

– Van egy régi mondás… amit sokan Danténak tulajdonítanak. – Szünetet tartott.
– „Emlékezz a ma estére… mert ez az örökkévalóság kezdete.”

649. oldal


A sorozat következő kötete

Robert Langdon sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Berry: Veszedelmes hazafiak
Douglas Preston – Lincoln Child: Az ereklyetartó
Kathy Reichs: Virals – Fertőzöttek
Frei Tamás: A bankár
Robert Masello: Az Einstein-prófécia
Stieg Larsson: A kártyavár összedől
Christopher Golden: Uncharted – A negyedik labirintus
Arthur Herzog: Hőség
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Tom Harper: Az elveszett szentély