Eredet (Robert Langdon 5.) 333 csillagozás

Dan Brown: Eredet

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Robert ​Langdon, a szimbolika és a vallási ikonológia harvardi professzora a bilbaói Guggenheim Múzeumba érkezik, hogy részt vegyen egy felfedezés bemutatásán, amely „mindörökre megváltoztatja a tudományokat”. Az esemény házigazdája Langdon barátja és egykori tanítványa, Edmond Kirsch, a negyvenéves tech-mágnás, akit káprázatos találmányai és merész előrejelzései az egész világon vitatott figurává tettek. A mai este sem kivétel: azt állítja, hogy egy megdöbbentő áttörést jelent be, amelynek messzeható következményei lesznek.

Ám Langdon és a több száz vendég legnagyobb döbbenetére, az esemény még azelőtt tragikus véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Langdon kétségbeesett menekülésre kényszerül a múzeum igazgatónőjével, Ambra Vidallal. Barcelonába szöknek, és veszélyes kutatásba kezdenek egy jelszó után, amely megnyitja Kirsch titkát.

Langdonnak és Vidalnak meg kell találnia az utat a város labirintusszerű átjáróiban egy olyan ellenséggel szemben, amely minden… (tovább)

Eredeti mű: Dan Brown: Origin

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
GABO, Budapest, 2018
576 oldal · ISBN: 9789634066132 · Fordította: Turcsányi Jakab
>!
GABO, Budapest, 2018
574 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634065906 · Fordította: Turcsányi Jakab

Enciklopédia 84

Szereplők népszerűség szerint

Robert Langdon · Ambra Vidal · Antonio Valdespino püspök · Diego Garza · Dr. Mateo Valero · Edmond Kirsch · Jeremy England · Julián koronaherceg · Köves Jehuda rabbi · Luis Ávila · Mónica Martín · Suresh Bhalla · Winston

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest · Magyarország · Barcelona · Duna · Madrid · Sardzsa, Egyesült Arab Emírségek · Basílica de la Sagrada Famíla · Buda · Casa Milà · Castell de Montjuïc · Catedral de la Almudena - Almudena katedrális, Madrid · Dohány utcai zsinagóga · Guggenheim Múzeum, Bilbao · Kossuth Lajos utca, Budapest · Lánchíd, Budapest · Palacio Real (Királyi Palota), Madrid · Pest · romkocsma · Santa Maria de Montserrat Kolostor · Spanyolország · Torre Girona-templom


Kedvencelte 15

Most olvassa 101

Várólistára tette 182

Kívánságlistára tette 170

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Imre_Kázmér P
Dan Brown: Eredet

Nincs mese, nem halogathatom tovább! Meg kell írnom ezt az értékelést…
De annyira nehéz! Ez a könyv éppen annyira volt jó, mint amennyire nem.
Előre bocsátom, hogy elfogult Dan Brown rajongó vagyok. Zseniálisnak tartom az író témafelvetéseit és rendkívül hálás vagyok neki, amiért minden egyes regényével nagyon komolyan gondolkoztatóba ejt a világ dolgairól. Nem volt ez másképp most se.
A regény központi témája, hogy mi az ember és egyáltalán az élet eredete és mi vár ránk a jövőben? Ezek a kérdések leginkább a tudomány és a vallás harcáról szólnak, ahogy a regényben is ennek a két tekintélynek a képviselői feszülnek egymásnak és érvelnek a maguk igazsága mellett. Persze nem csak a száraz érvelések kerültek a lapokra. Egy gyilkosság, sok összeesküvés és számos rejtély szegélyezi Langdon professzor és újdonsült hölgy partnere útját.
Maga a történet egy nap leforgása alatt játszódik le, így elég eseménydúsnak kellene lennie, mégis olvasás közben azt éreztem, hogy néhol vontatott, néhol meg összecsapott a történetmesélés. Végig az volt az érzésem, hogy Brown most valahogy nem találta el az arányokat, nem jó helyre tette a hangsúlyokat. A tudományos fejtegetés túl hosszúra, ugyanakkor semmitmondóra sikeredett, az akciójelenetek, meg nem voltak igazán kidolgozottak, nem sikerült az izgalmaknak igazán a tetőfokára hágni.
Viszont a helyszínek leírása és a hozzájuk tartozó háttér információk (mint mindig) sok mindenért kárpótoltak. Most már mondhatom szenvedélyemmé vált a Dan Brown regények helyszíneinek végigjárása, hiszen, ahogy a könyv elején is megjegyzi az író, minden helyszín valóságos és úgy van, ahogyan az le van írva.
De kanyarodjunk vissza a történethez. A regény egész idő alatt azzal kecsegtet, hogy az olvasó megtudja, hogy Isten teremtette-e a világot és az életet vagy sem és az csak úgy magától jött létre. Be kell, hogy valljam elég naiv voltam ahhoz, hogy én is ennek a titoknak a megismeréséért faltam a lapokat, pedig elég egyértelmű volt, hogy nem egy regény lapjai között derül majd fény az emberiség legősibb és legvitatottabb kérdéseinek hiteles megválaszolására. Ennek ellenére csalódás volt, amit válaszként kaptam. Valami komolyabb dologra számítottam…
A hová tartunk kérdésre viszont olyan felvetéseket hozott fel az író, amin igen is el kell gondolkodni, még ha egyértelmű válaszokat nem is fogunk tudni megfogalmazni. A világ ha akarjuk, ha nem, abba az irányba halad, sőt feltartóztathatatlanul vágtat, amiben a technika, a kütyük függőségébe kerül majd az ember és ez nem biztos, hogy a boldogabb jövőt fogja eredményezni számúnkra.
A könyvet annak ellenére, hogy nem a legjobb regénye az írónak, mindenkinek ajánlom, mert a lapokon beutazhatja Spanyolország számos híres városát. Ugyanakkor elmosolyoghat az olvasó azon is, hogyan látja egy amerikai bestseller író Budapestet és mit gondol a retroról. :) Valamint elgondolkozhat a világ nagy dolgain, a múlton és jövőn egyaránt.

5 hozzászólás
>!
Klodette
Dan Brown: Eredet

Az egy dolog, hogy kimondottan lassan haladtam vele, hiszen hétköznap dolgoztam, így sem időm, sem energiám nem volt elővenni a könyvet. Ám hétvégén bőven lett volna lehetőségem olvasni, valamiért viszont mégsem tettem. Ekkor tudatosult bennem igazán, hogy ez a regény tulajdonképpen nem is tetszik.
A téma pedig nagyon tetszik, a fülszöveg is izgalmas és csupa jóval kecsegtet, mégis úgy érzem, hogy Dan Brown talán soha, de soha nem fogja már megismételni A Da Vinci – kód sikerét.
A kötet ígéretes és csupa olyan témával foglalkozik, ami biztosan érdekli az embereket és már nagyon régóta foglalkoztatja az emberiséget. Honnan származunk? Honnan ered az élet? valamint Mi lesz velünk? Hová tarunk?
Ebből a történetből rengeteg mindent ki lehetett volna hozni, csak valamiért mégsem sikerült. Fáj a szívem, hogy ezt kell írnom, de akkor is így érzem.
Kezdjük ott, hogy Robert Langdon jól ismert zsenialitása egyszerűen háttérbe szorult. Ő volt a főszereplő, a karaktere köré épült az egész cselekmény, mégis mindvégig a háttérben operált és csak néha tűnt fel, hogy valójában végig jelent volt.
Aztán akadtak még az előző kötetekre hajazó ismétlések is.
Vallási szekták, egy megtört múltú férfi, akit Isten nevében felbéreltek a gyilkolásra, Mester helyett most egy Régens nevű titokzatos valaki, aki mindig, mindenről tudott és mindig, mindenki előtt járt egy lépéssel… Soroljam még?
Egyébként meglepő módon az ismétlődő klisék zavartak a legkevésbé, mert ami egyszer bevált, bejött, az végül is miért ne lehetne újra jó? Legalábbis először így gondoltam és az eleje pont ezért tetszett is, de egy idő után ellaposodott és semmi újat nem tartogatott.
Ezeket már olvastuk az előző Dan Brown kötetekben, csak éppen másképp hívták a szereplőket.
Ambra Vidal és Langdon professzor között teljesen kizárt volt a romantikus szál, hiszen a nő már valaki másnak a jegyese és ezzel szerintem nem árulok el nagy spoilert. Így hát pont emiatt semmi, de semmi kémia nem volt kettejük között, ami szintén idegesített, mert ebből bizony sokkal izgalmasabbat is ki lehetett volna hozni.
Kicsit el is lett húzva, sokáig tartott mire rátértünk a fő cselekmény szálra, túlzónak éreztem a bevezetést. Körülbelül a közepénél tartottam, amikor teljesen levágtam, hogy „ki" is a gonosz és mit, miért tett.
Ez szintén rontott az élményen, de aki kicsit is szemfüles az rögtön rájöhetett, hogy egyszerűen nincs olyan ember ezen a világon, aki ennyire képben legyen a dolgokkal, mint ez a bizonyos Régens.
Mindenhol ott van, mindent tud, mindenkit ismer, mindenkit manipulál, mindenre tudja a választ. Lehetetlen. Ilyen nincs. Egy ember képtelen ennyi mindent csinálni, hacsak… Nem is mondok többet. :)
Ha pedig mindez még nem lenne elég, kiderült végül Edmond Kirsch nagy felfedezésének a titka, ami számomra nem volt sem meglepő, sem sokkoló.
Pedig ezzel a titokkal még mindig nagyot lehetett volna robbantani, ami talán megmenthette volna a kötetet, de nem ez történt.
Inkább volt kiszámítható, igazi klisé, amit tulajdonképpen végig tudtunk, sejtettünk. Elvégre valóban ez lesz majd egyszer, ha így haladunk biztosan ilyen lesz a világ, viszont ez ellen úgy sem tesz senki, semmit, ami önmagában végtelenül szomorú persze, de az emberiség mindig is hajlamos volt saját magát tönkretenni.
Ez esetben viszont, van egy több mint félezer oldalas könyvünk, ami tulajdonképpen hiába lett megírva, hiszen semmi újjal, semmi sokkolóval, semmi izgalmassal nem szolgál.
A elveszett jelkép olvasása óta gyanítottam, de most már tudom, hogy Dan Brownnak az a legnagyobb baja, hogy nem elég bevállalós. Vannak jó ötletei, de végül mindegyiket elveti és nem meri teljes mértékben bevállalni a nép haragját. Pedig ha már megbotránkoztat, akkor csinálja teljes szívvel.

Ennél is bővebben pedig: https://klodettevilaga.blogspot.hu/2018/02/konyvkritika…

>!
Lénaanyukája P
Dan Brown: Eredet

Röviden: fú, de rossz!
Bővebben: fú, de rossz! Miért kellett Langdont akcióhőssé tenni? Én a rejtvények meg a kódok miatt imádom a Da Vinci-kódot meg az Angyalok és démonokat, még Az elveszett jelképben is voltak, habár az egy kicsit leült, aztán az Inferno már kezdett átmenni akcióba, de ott legalább jó volt a sztori, de ez…. Egész jól indult, aztán duma, duma, duma, uncsi, uncsi, uncsi, lövés, futás, bemutatjuk Spanyolország nevezetességeit rovat, duma, duma, duma, uncsi, uncsi, uncsi, aztán a vége egy olyan klisés lezárás, hogy a fal adja a másikat. Komolyan, inkább mindenki olvassa újra az előző részeket, mert ebben a részben már semmi EREDETiség nincs.

11 hozzászólás
>!
mate55
Dan Brown: Eredet

Mi újság Danny fiú, lássuk, mi van nekünk ezúttal? Sajnos nem sok. Az „Eredet” nem olyan eredeti, mint amilyennek lennie kellene. Egy új tanulmány a történelem, a technológia, a vallás és a tudomány egyesítéséről. Száz oldalas bevezető fanfár!!! Minek? A korábbi könyvek elkopott elemeit még egyszer kihúzta, nem is beszélve az alkalmazott klisék szabad felhasználásáról. A szavak szentségtelen háromszögét (sokkoló, lenyűgöző, pusztító) újrahasznosítja, mint a régi Tesco-s bevásárló szatyrokat. Egy szédítő parádét hoz létre a tudományos zsargon, és a nonstop útikönyvek között. A karakterek fejlődése meg egyenesen keserű. És minden vallás rajzfilmszerűen gonosz, ellenségei nemcsak minden tudománynak, hanem a valódi hitnek is. Hősünk a szokásos módon „élénk”, kiváló gondolkodású „szépséggel” rendelkezik. A modern művészetre való összpontosításával együtt, olyan történet, amelyben Langdon egy hal a vízből (vagy pontosabban egy négyzetből kigúnyolva, a modern művészet összetételének ismeretében) egy kevésbé vonzó és izgalmas utazása a bonyolultan megtervezett történelmi rejtvényeken keresztül. Dan Brown nem vesztette el a provokatív kijelentések iránti elhivatottságát, de ezúttal sokkal több látványt „mutat” be (köztük Budapest nevezetességit), mint ütközéseket. Sajnálatos módon a túlzott próza iránti tendenciája nagyon nyilvánvaló. Gyakran úgy tűnik, hogy olyan megközelítést alkalmaz, amely szerint a vallás és a tudomány egymás mellett létezhet és virágozhat. Az akció-kalandban való létezésünkben Isten szerepe tudományos vagy filozófiai alapjainak (vagy annak hiánya, a hiedelmektől függően) egy lenyűgöző lehetőséggel teli ötlet. Sajnos Brown elméletének több evolúcióra van szüksége. Nem fedezett fel olyan titkot, amely fenyegeti az emberiség hitét, de sikeresen megtalálta a világ minden kliséjét. Van egy győztes ártatlanság Brown munkájában, különösen azért, hogy nemcsak egy futó thrillert állított elő hozzáadott sudokuval, hanem úgy dobálja az IQ pontokat, mint „beteg” fejbőr a korpát.

23 hozzászólás
>!
ViveEe P
Dan Brown: Eredet

Sajnos nem volt nagy durranás ez a könyv, ami azért nagyon szomorú, mert kb 4-5 évente jön ki egy új könyv az írótól. :/
Szóval… egy Elon Musk kaliberű valaki bejelenti, hogy az emberiség két legnagyobb kérdésére, minden vallást megrengető választ talált. Nem tudom, lehet mert fiatal vagyok, vagy mert nem vagyok vallásos, de én egyik kérdésen sem gondolkodtam soha, de azért ez biztos van, akit érdekel.
Az első fő gond itt volt. Nyilván mindenkinek egyértelmű, hogy azért lesz könyv az egész történetből, mert végül emberünk nem tudja elmondani a felfedezését, és Mr. Langdonnak kell kideríteni, mi volt az. Ezért alig vártam, hogy végre meghaljon szegény pára. És erre nagyon-nagyon sokára került sor. Így ennél fogva az események sem tudtak beindulni.
Aztán utána nekem elmaradtak a fő izgalmat jelentő elemek: keveselltem az akciót, az üldözést, az agyalást/kódfejtést meg méginkább. Nem volt nagy sziporkázás.
Mondjuk az érdekes volt, hogy egészen sok szálon haladtak az események.
A rosszfiú nagyon sablonos indíttatású, de mondjuk még ezzel nem lenne baj.
És végül a nagy felfedezés is picit lapos volt nekem. Lehet közrejátszik, hogy sosem gondolkodtam a témán. A honnan még érdekes is, viszont a hován szerintem senki nem lepődik meg. Nem értem mi lenne ezen sokkoló. Mármint nyilván szörnyű belegondolni, de azért ne mondja nekem senki, hogy ez annyira meglepő jövőkép lenne…
Mindenesetre örültem ennek az új Brown könyvnek, de ahhoz képest, hogy az Infernon mennyire leesett az állam, és a mai napig az egyik legjobb könyves csavarnak tartom, és a legzseniálisabb rosszfiúnak az ottani főgonoszt, ez a történet a nyomába se ér..

1 hozzászólás
>!
bokrichard
Dan Brown: Eredet

Én annyira szerettem volna többet adni, de nem lehet. Én annyira szerettem volna a korábban hallott negatív véleményekre rácáfolni, de nem tudok. Itt már egyszerűen nem…
Az Inferno is már sokakat megosztott, nekem még az tetszett, nem volt vele különösebben nagy bajom (csak a filmmel, de az más tészta), de a lerágott csont tipikus esete merül fel az 5. Robert Langdon-féle kolosszális titkos világmegváltós Indiana Jones utánzásnak.
A könyv első 100 oldala maga az unalom. Úgy éreztem magam az információáradattól, ami a korábbi kötetekben valahogy nem szokott zavarni, mint a gimiben hétfőn a 7. órában. Akkor is biosz volt, és utolsó évben pont ezek az evolúciós témák voltak terítéken. Valahogy az őshúslevestől csak éhesebb lettem, de okosabb aligha.
A cselekmény olyan semmilyen, a szereplők nem tartanak sehova sem, a vallás egyetemlegesen rossz, ami egy baromság (én, aki agnosztikus vagyok, sem tartom rossz dolognak a vallás intézményét, csak a megnyilvánulásokkal szokott problémám lenni, de ez nem is tartozik ide). A vége konklúzió, a „sokkoló” végkifejlet, spoiler könyörgöm, ennél nagyobb klisé a világon nincs. Egyfelől látjuk, hisz benne élünk, másfelől gagyik a következtetések.
Na jó, nem érzem magam teljesen hülyének, de akkor is, inkább egy jó cselekményre és valami extra frappáns lezárásra kellett volna gyúrnia Dan Brownnak, mint arra a tengernyi mennyiségű okoskodásra, ami ebbe a könyvbe bele lett sűrítve, szerintem! Az alapötlet és a gondolatok, amik mélyen a Lanusz lexikon alatt vannak elrejtve,elgondolkodtatóak, de ki kellett volna bontani, és rendesen tálalni a lelkes rajongóknak, akik arra várnak 3-4 évente, hogy eme sikeres szerzőtől újabb polgárpukkasztó, de mégis lebilincselően kalandos történetet olvassanak. Mert ez nem az, amivel anno az én szívembe is belopta magát, távol vagyunk már a Da-Vinci kódtól.

9 hozzászólás
>!
Baráth_Zsuzsanna P
Dan Brown: Eredet

Pöpec. Egy jól megírt könyv, amely tökéletesen hozza azt a feelinget, amely miatt annak idején beleszerettünk a Da Vinci-kódba, azonban a zsenialtás sajnos erősen hiányzik belőle, Dan Brown biztosra ment annak minden előnyével és hátrányával együtt. Megvan benne minden, ami ami miatt letehetetlen, Budapest miatt különösen melengeti a kis lelkünket a történet, ami érdekes, izgalmas és elgondolkodtató, mégsem vág annyira földhöz ez a könyv, mint Robert Langdon korábbi kalandjai.

2 hozzászólás
>!
jehuka P
Dan Brown: Eredet

Minden idők egyik könyvének épp elment :)
Annyi negatívumot olvastam kedves Molytársaimtól róla, hogy egyrészről erős fenntartásokkal kezdtem bele, másrészről viszont felkorbácsolta a kíváncsiságomat. Lehet, hogy ez volt az oka, hogy végül nem csalódtam benne akkorát. Persze nem szép Dan barátunktól, hogy négyszáz oldalon keresztül húzta az agyamat a nagy felfedezéssel, aztán „ezzel” szúrta ki végül a szememet. Nyilván nem ilyen „konkrétan” megfogalmazva, de ezekről a nagy felfedezésekről eddig is tudtam/sejtettem, nagyjából fel tudom mérni merre tart a világ.
A végén a csattanó sem ért meglepetésként, nagyjából a könyv felénél tudtam mire számítsak spoiler kapcsolatosan.

>!
Bajnoczianna
Dan Brown: Eredet

Úgy vártam ezt a könyvet! De sajnos nagyot csalódtam benne. A jól megszokott szövevényes kaland regény elmaradt. Az inferno még hozta az elvárt színvonalat, de sajnos az eredet a nyomába sem tudott érni.
http://ujkv.blogspot.hu/2018/02/eredet-dan-brown.html

>!
Ferger_Jolcsi P
Dan Brown: Eredet

Nagyon vártam, hogy olvashassam ezt a könyvet, de nem lett a kedvencem… Nem tudta hozni az Angyalok és démonok, az Inferno és a Da Vinci-kód szintjét, ez a három kedvenc nálam.
Minimális szinten tett csak izgatottá, hogy vajon mi lesz a történet vége. A többi kötetet alig bírtam letenni és már az elején kíváncsi voltam rá, hogy ebből meg mi fog kisülni?? De az Eredet valahogy laposabbra sikeredett. Robert se kapott olyan sok szerepet, mindent Winston csinált helyette, ő csak sodródott az árral. Az üldöztetésük is kevés volt szerintem, egy-egy elcsípett kísérleten kívül a cselekmény a megszokott mederben haladt tovább. Szerintem annyira Winston karakterének kiépítésén dolgozott Dan Brown, hogy közben ellaposodott a cselekmény és Langdon karaktere is. De Winstont nagyon jól kidolgozta, legalábbis szerintem.


Népszerű idézetek

>!
shadowhunter1975 P

A siker az, amikor
egyik hibát a másik után követjük el,
töretlen lelkesedéssel.

Winston Churchill

458. oldal, Nyolcvanhetedik fejezet (GABO, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Winston Churchill
>!
mate55

Európa legnagyobb zsinagógája a budapesti Dohány utcában van.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Dohány utcai zsinagóga
>!
mate55 

A hullámok sohasem csapnak ki a partra, hogy homokvárrá rendezzék a homokszemeket.

488. oldal

>!
Imre_Kázmér P

– Nos, a szelídeknek kellett volna örökölniük a földet, de helyettük a fiataloké lett… a technikához értőké, akik a saját lelkük helyett a monitort bámulják.

2 hozzászólás
>!
mate55 

Az ördög hangját hallva jobban értékeljük Isten hangját.

13. oldal

>!
shadowhunter1975 P

Legyünk készek kiszabadulni eltervezett életünkből, hogy miénk legyen az élet, ami ránk vár.
Joseph Campbell

7. oldal (GABO, 2018)

>!
hcs23

A szeretet nem véges érzés.
Nem csak annyi van belőle, amennyit megosztunk.
A szívünk annyi szeretetet teremt, amennyit akarunk.

>!
hcs23 

Langdon rendszerint élvezte a modern művészet jelentette kihívást – elsősorban annak felfedezését, miért tartanak bizonyos munkákat remekműveknek: például Jackson Pollock csurgatásos festményeit; Andy Warhol Campbell’s leveskonzervjeit; Mark Rothko egyszerű, színes négyzeteit. Ezzel együtt Langdon jóval otthonosabban mozgott Hieronymus Bosch vallásos szimbólumainak vagy Francisco de Goya műveinek terepén.

2 hozzászólás
>!
Praetorianus P

Néha csak annyit kell tenni, hogy perspektívát váltunk, és megláthatjuk a mások igazságát.

544. oldal

>!
mate55

Ahogy az öreg fogaskerekű felfelé kapaszkodott a szédítő meredélyen, Edmond Kirsch a csipkézett hegytetőt pásztázta a magasban.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Edmond Kirsch

Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Berry: Veszedelmes hazafiak
Frei Tamás: A bankár
Christopher Golden: Uncharted – A negyedik labirintus
Stieg Larsson: A kártyavár összedől
Tom Harper: Az elveszett szentély
Robert Masello: Az Einstein-prófécia
Adam Palmer: Mózes hagyatéka
Blake Crouch: Véres arany
Arthur Herzog: Hőség
Umberto Eco: A prágai temető