Digitális ​erőd 789 csillagozás

Dan Brown: Digitális erőd Dan Brown: Digitális erőd

Amikor az NSA verhetetlen kódfejtő gépe találkozik egy rejtélyes algoritmussal, amelyet nem tud feltörni, az ügynökség riasztja vezető kriptográfusát, S. Fletchert. A ragyogó eszű és gyönyörű matematikusnő olyan felfedezésre jut, ami pánikot kelt a hatalom köreiben. Az NSA-t túszul ejtették… de nem fegyverekkel vagy bombákkal, hanem egy zseniálisan összetett kóddal, amely a parancs kiadásakor megbénítja az USA hírszerzését. S. Fletcher harcba indul a titkolózás és a hazugság áradatával szemben, hogy megmentse az ügynökséget, amelyben hisz. Miután mindenfelől árulás veszi körül, már nemcsak a hazájáért küzd, hanem a puszta életéért, majd végül annak a férfinak az életéért is, akit szeret…

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
GABO, Budapest, 2017
522 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634065456 · Fordította: Bori Erzsébet
>!
GABO, Budapest, 2010
520 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636893460 · Fordította: Bori Erzsébet
>!
GABO, Budapest, 2005
508 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637318429 · Fordította: Bori Erzsébet

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Sevilla


Kedvencelte 53

Most olvassa 35

Várólistára tette 135

Kívánságlistára tette 82

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

dagikám>!
Dan Brown: Digitális erőd

A könyv fülszövegènek elolvasàsa utàn,azt hittem szenvedni fogok vele. De nem! Az ìròtòl màr megszokott agyalòs,tekervènyes törtènet làtott napvilàgot. Különösen èlveztem David spanyolorszàgi kiruccanàsàt a gyűrűt keresve. Hihetetlenül lelemènyesen vette az akadàlyokat. A màsik szàlon pedig vègigkövethettük,hogyan pròbàljàk hatàstalanìtani egy a rendszerbe bekerült vìrust. A vègère persze minden jò,ha a vège jò.

csartak P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Kicsit elhaladott felette a kor, vicces olyat olvasni, hogy a Netscape a legjobb böngésző, (mert sehol se volt még a Róka meg a Króm) meg hogy Quicktime-ot használnak. Viszont az érdekes volt, hogy akkor játszódott, mikor még az Internet kezdett elterjedni, bontogatta a szárnyait, egész más volt a feelingje az egésznek még.
Nem egy világrengető olvasmány, nálam strandkönyvként funkcionált, jól elszórakoztam rajta… pár ostobaságot leszámítva, ezek főleg az emberek hozzáállása, reagálása dolgokhoz, meg pár képtelenség – Benny Hill-szerű üldözési jelenetekkel megspékelve.

4 hozzászólás
EssentialHencsi P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Gyenge, ponyva, és mostanra elavult. Dan Brown jól tette, hogy a digitális kódfejtésről áttért az igazi rejtélyekre, mert ha csak ezt a könyvét olvastam volna, kapna olyat, hogy csak pislogna.
Egyébként a nagyon okos számítógépes témában szerintem Bernard Lenteric: Lángeszű gyilkosok című könyve a legjobb. Az is régi és elavult, de legalább vicces és nem izzadságszagú.

gabiica P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Nekem elég nehézkes, kiforratlannak tűnő volt a történet. Lehet, hogy túl későn olvastam, de valahogy már egyáltalán nem éreztem valószerűnek a mai technológiai világban, de nem vagyok benne biztos, hogy jobban tetszett volna, ha a megjelenés idején olvasom.
Nekem kifejezetten vontatott volt, nem nyerte el a tetszésemet…

ViveEe P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Én nem érzem olyan rossznak ezt a könyvet, mint a százaléka sejteti. Nem életem regénye, de izgalmas.
Egy volt NSA alkalmazott megalkot egy olyan kódot, amit a szuper kódtörő gép 15 óra alatt sem képes feltörni, és ez példátlan.
Az a kód ingyenesen felkerül az internetre és árverésre kerül a kulcs hozzá.
Ha ez a titkosítás piacra kerül, az NSA gyakorlatilag tehetetlenné válik.
Sajnos ez a volt alkalmazott elhalálozik, és megindul a hajsza a kulcsért. Szerintem ez érdekes.
A történet két fő szálon mozog, Susan és a főnöke az NSA-ben próbál rájönni hogyan lehetséges egy ilyen kód létezése, és persze ezt a lehető legnagyobb titokban kell tartani még az NSA-n belül is.
A másik szál Davidé, akit elküldenek Spanyolországba a halott programozó személyes tárgyaiért, remélve, hogy a kulcsot is megtalálják.
Szegény Davidnek, egy sima professzornak nincs egyszerű dolga. Egy tárgy után fésüli át egész Sevillát, közben pedig veszély les rá.
Szerintem jók voltak a részei.
Az NSA-s szál is bejött, érdekes milyen sokrétű a szervezet, miként gondolkodnak személyes adatokról, és mi mindenre képesek.
Van itt is akció bőven. A végén pedig tényleg lehet izgulni, hogy mi lesz a megfejtés.
Nekem tetszett.

3 hozzászólás
tonks>!
Dan Brown: Digitális erőd

A képlet egyszerű: a Dan Brown plecsni kell nekem, úgyhogy nem hagyhattam ki ezt a könyvet. Az kétségtelen, hogy eljárt felette az idő, de érdekes volt kontextusba helyezni a közelmúlt egyik legjobb sorozatával, a Halt and Catch Fire-el (internet elterjedése, hackerek, stb.) és az író későbbi regényeivel, ha már ez volt a legelső. A csillagokból is látszik, hogy nem tetszett annyira, nálam a Megtévesztés foka és az Angyalok és démonok az etalon, úgyhogy nem is volt velem könnyű dolga. Hideg sörrel azért elment, a romantikus szál egészen komikusan béna, ahogy összefűzte Brown a cselekménnyel, maga a Digitális Erőd körüli hajsza már több izgalmat tartogatott, a megoldás kimondottan tetszett.

Süntüske>!
Dan Brown: Digitális erőd

Örömmel állapíthattam meg, hogy Brown már debütálásában csúcsra járatta mindazon tényezőket, amik műveit letehetetlenné varázsolják: a rövid, csattanós fejezeteket, amiket juszt sem ugyanaz a szál folytatása követ, a nyomról nyomra haladást téves kitérőkkel, a gyanú elterelését, a pár mondattal tökéletesen jellemzett karaktereket. Észrevétlenül rengeteg hasznos információval gazdagít, újra és újra az apró, könnyen elsikkadó részletekre irányítja a figyelmet, együtt lehet találgatni a szereplőivel, miközben végig az orránál fogva vezeti az olvasót.

https://suntuske.wordpress.com/2019/01/28/az-nsa-tol-a-…

>!
GABO, Budapest, 2005
508 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637318429 · Fordította: Bori Erzsébet
Attila_Saw>!
Dan Brown: Digitális erőd

Ez Dan Brown első olyan alkotása, amit el is olvastam. Nagyon sok minden tetszett. A történet felépítése, ahogyan fejezetről fejezetre változtatva van a helyszín, ahogy az Író magával ragadott, és arra kényszerített, hogy ne akarjam letenni a könyvét. Ugyan sokszor kiszámítható volt, mi a helyzet, de a Szerző igyekezett megtéveszteni, amivel sokszor elbizonytalanodtam, így jobban érhetett a meglepetés varázsa.
Mindig is rühelltem, hogy a nagy hatalmak mennyi mindent képesek elvégezni, pusztán a „jó cél érdekében”. Már sokszor azt veszem észre, hogy akit jó szándék vezérel és nagy hatalommal rendelkezik, az mindent csinál, és még csak nem is jót…
A cselekmény végén levő kódfejtős jelenet igazán fordulatosra sikeredett. Bár azt idegesítőnek találtam, hogy elvileg mindenki szuperzseni abban a helyiségben, ám én már több oldallal korábban mondogattam, mit kéne tenniük a kulcs megtalálásának érdekében, és mindig igazam volt. Ami pedig a legkiábrándítóbb, hogy amint rájöttek egy kulcsfontosságú dologra, én már rögtön mondtam a helyes végérvényes megoldást, ők pedig még mindig kérdésekkel záporozták el egymást, és gondolkoztak, mit kéne tenniük. Ebből is látni, hogy sokszor az egyszerűbb agyösszetétel többre mehet, mint akinek nagyon sok minden van a fejében.
Egyébként tetszett a mű. Örülök, hogy olvashattam.

16 hozzászólás
Risus P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Kedves Dan Brown!
Ismét nagyot alkottál!
Viasz nélkül:
Risus

Psyche>!
Dan Brown: Digitális erőd

Pff… Mikor a siket bérgyilkos meghallja a test puffanását a lépcsőfordulóban… Ilyen nagyjából az egész könyv. Jáááj.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Eowyn I>!

„Minden lehetséges." Csak ami lehetetlen, az tovább tart.

34. oldal

7 hozzászólás
Risus P>!

Egyik nap működési hiba lépett fel a gépben, és senki nem tudta megtalálni az okát. Többórás keresés után az egyik asszisztens végre azonosította a problémát. Egy molylepke bekerült a számítógép egyik áramkörébe, és rövidzárlatot okozott. Attól fogva nevezik bugnak – bogárnak – a számítógéphibákat.

Harmincnegyedik fejezet

Risus P>!

Ez a kölyök súlyos érv a születésszabályozás mellett.

Ötvenötödik fejezet

2 hozzászólás
Risus P>!

A forgó nyíltszöveg-függvény elképzelését egy magyar matematikus, Harne József vetette fel először egy obskúrus 1987-es publikációban. A nyers erővel dolgozó számítógépek úgy törik fel a kódot, hogy azonosítható szövegmintákat keresnek, de Harne egy olyan titkosító algoritmus lehetőségét vetette föl, amely a kódolás mellett egy időváltozó szerint változtatja a nyílt szöveget. Elméletileg a folyamatos mutáció biztosítja azt, hogy a kódfejtő számítógép ne azonosíthasson felismerhető szómintákat, és így sohasem fogja tudni, hogy megtalálta-e a keresett kulcsot. Az elképzelés olyasmi volt, mint a Mars gyarmatosítása: elméleti szinten elgondolható, de – legalábbis jelenleg – meghaladja az emberi lehetőségeket.

45. oldal, Ötödik fejezet

Risus P>!

Országtól függetlenül minden hivatalra érvényes volt egy általános igazság: senki nem bírja elviselni a telefon csöngését.

Huszadik fejezet

Risus P>!

Akár tetszik, akár nem, a demokráciát csak egy törékeny kapu választja el az anarchiától.

Huszonkilencedik fejezet

Risus P>!

– A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.

Harmincharmadik fejezet

Risus P>!

A közvélemény abban a hitben élt, hogy a számítógépes titkosítás feltörhetetlen – még az NSA csúcstechnikájával is – s özönleni kezdtek a titkok. Drogbárók, terroristák és sikkasztok – akiknek már nagyon elegük volt abból, hogy lehallgatják a mobiltelefonjaikat – fordultak egy emberként a kódolt e-mail azonnali globális kommunikációt biztosító, izgatóan új médiumához. Soha többé nem kell ott állniuk az esküdtszék előtt és hallani a saját hangjukat a magnószalagokról, önmaguk ellen vallva valami rég elfeledett mobiltelefon-beszélgetésben, amelyet az NSA műholdjai elfogtak.
Soha nem volt még ilyen könnyű a hírszerzési adatgyűjtés. Az NSA elcsípte a tökéletesen értelmezhetetlen kódokat, bevitték a TRANSLTR-ba, amely percek leforgása alatt olvasható szöveggé alakította őket. Nem voltak többé titkok.

Negyedik fejezet

Eowyn I>!

(…) a megvilágosodáshoz csak a megbocsátáson át vezetett út.

48. oldal

Eowyn I>!

– Mindannyiunknak jogunk van hozzá, hogy legyenek titkaink.

50. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Robin Cook: Invázió
Sam Bourne: Igaz emberek
Mario Puzo: A Keresztapa
Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem
Dan Wells: Az ördög egyetlen barátja
Karen M. McManus: Lehull a lepel
J. A. Redmerski: Megölni Sarait
James Ellroy: Amerikai tabló
Caleb Carr: A Halál angyala