Digitális ​erőd 837 csillagozás

Dan Brown: Digitális erőd Dan Brown: Digitális erőd

Amikor az NSA verhetetlen kódfejtő gépe találkozik egy rejtélyes algoritmussal, amelyet nem tud feltörni, az ügynökség riasztja vezető kriptográfusát, S. Fletchert. A ragyogó eszű és gyönyörű matematikusnő olyan felfedezésre jut, ami pánikot kelt a hatalom köreiben. Az NSA-t túszul ejtették… de nem fegyverekkel vagy bombákkal, hanem egy zseniálisan összetett kóddal, amely a parancs kiadásakor megbénítja az USA hírszerzését. S. Fletcher harcba indul a titkolózás és a hazugság áradatával szemben, hogy megmentse az ügynökséget, amelyben hisz. Miután mindenfelől árulás veszi körül, már nemcsak a hazájáért küzd, hanem a puszta életéért, majd végül annak a férfinak az életéért is, akit szeret…

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
GABO, Budapest, 2017
522 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634065456 · Fordította: Bori Erzsébet
>!
GABO, Budapest, 2010
520 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636893460 · Fordította: Bori Erzsébet
>!
GABO, Budapest, 2005
508 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637318429 · Fordította: Bori Erzsébet

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Sevilla


Kedvencelte 54

Most olvassa 42

Várólistára tette 138

Kívánságlistára tette 91

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

dagikám>!
Dan Brown: Digitális erőd

A könyv fülszövegènek elolvasàsa utàn,azt hittem szenvedni fogok vele. De nem! Az ìròtòl màr megszokott agyalòs,tekervènyes törtènet làtott napvilàgot. Különösen èlveztem David spanyolorszàgi kiruccanàsàt a gyűrűt keresve. Hihetetlenül lelemènyesen vette az akadàlyokat. A màsik szàlon pedig vègigkövethettük,hogyan pròbàljàk hatàstalanìtani egy a rendszerbe bekerült vìrust. A vègère persze minden jò,ha a vège jò.

csartak P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Kicsit elhaladott felette a kor, vicces olyat olvasni, hogy a Netscape a legjobb böngésző, (mert sehol se volt még a Róka meg a Króm) meg hogy Quicktime-ot használnak. Viszont az érdekes volt, hogy akkor játszódott, mikor még az Internet kezdett elterjedni, bontogatta a szárnyait, egész más volt a feelingje az egésznek még.
Nem egy világrengető olvasmány, nálam strandkönyvként funkcionált, jól elszórakoztam rajta… pár ostobaságot leszámítva, ezek főleg az emberek hozzáállása, reagálása dolgokhoz, meg pár képtelenség – Benny Hill-szerű üldözési jelenetekkel megspékelve.

4 hozzászólás
gabiica P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Nekem elég nehézkes, kiforratlannak tűnő volt a történet. Lehet, hogy túl későn olvastam, de valahogy már egyáltalán nem éreztem valószerűnek a mai technológiai világban, de nem vagyok benne biztos, hogy jobban tetszett volna, ha a megjelenés idején olvasom.
Nekem kifejezetten vontatott volt, nem nyerte el a tetszésemet…

ViveEe P>!
Dan Brown: Digitális erőd

Én nem érzem olyan rossznak ezt a könyvet, mint a százaléka sejteti. Nem életem regénye, de izgalmas.
Egy volt NSA alkalmazott megalkot egy olyan kódot, amit a szuper kódtörő gép 15 óra alatt sem képes feltörni, és ez példátlan.
Az a kód ingyenesen felkerül az internetre és árverésre kerül a kulcs hozzá.
Ha ez a titkosítás piacra kerül, az NSA gyakorlatilag tehetetlenné válik.
Sajnos ez a volt alkalmazott elhalálozik, és megindul a hajsza a kulcsért. Szerintem ez érdekes.
A történet két fő szálon mozog, Susan és a főnöke az NSA-ben próbál rájönni hogyan lehetséges egy ilyen kód létezése, és persze ezt a lehető legnagyobb titokban kell tartani még az NSA-n belül is.
A másik szál Davidé, akit elküldenek Spanyolországba a halott programozó személyes tárgyaiért, remélve, hogy a kulcsot is megtalálják.
Szegény Davidnek, egy sima professzornak nincs egyszerű dolga. Egy tárgy után fésüli át egész Sevillát, közben pedig veszély les rá.
Szerintem jók voltak a részei.
Az NSA-s szál is bejött, érdekes milyen sokrétű a szervezet, miként gondolkodnak személyes adatokról, és mi mindenre képesek.
Van itt is akció bőven. A végén pedig tényleg lehet izgulni, hogy mi lesz a megfejtés.
Nekem tetszett.

3 hozzászólás
tonks>!
Dan Brown: Digitális erőd

A képlet egyszerű: a Dan Brown plecsni kell nekem, úgyhogy nem hagyhattam ki ezt a könyvet. Az kétségtelen, hogy eljárt felette az idő, de érdekes volt kontextusba helyezni a közelmúlt egyik legjobb sorozatával, a Halt and Catch Fire-el (internet elterjedése, hackerek, stb.) és az író későbbi regényeivel, ha már ez volt a legelső. A csillagokból is látszik, hogy nem tetszett annyira, nálam a Megtévesztés foka és az Angyalok és démonok az etalon, úgyhogy nem is volt velem könnyű dolga. Hideg sörrel azért elment, a romantikus szál egészen komikusan béna, ahogy összefűzte Brown a cselekménnyel, maga a Digitális Erőd körüli hajsza már több izgalmat tartogatott, a megoldás kimondottan tetszett.

Süntüske I>!
Dan Brown: Digitális erőd

Örömmel állapíthattam meg, hogy Brown már debütálásában csúcsra járatta mindazon tényezőket, amik műveit letehetetlenné varázsolják: a rövid, csattanós fejezeteket, amiket juszt sem ugyanaz a szál folytatása követ, a nyomról nyomra haladást téves kitérőkkel, a gyanú elterelését, a pár mondattal tökéletesen jellemzett karaktereket. Észrevétlenül rengeteg hasznos információval gazdagít, újra és újra az apró, könnyen elsikkadó részletekre irányítja a figyelmet, együtt lehet találgatni a szereplőivel, miközben végig az orránál fogva vezeti az olvasót.

https://suntuske.wordpress.com/2019/01/28/az-nsa-tol-a-…

>!
GABO, Budapest, 2005
508 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637318429 · Fordította: Bori Erzsébet
Helga_Dávid>!
Dan Brown: Digitális erőd

Ez ismét egy izgalmas történet Dan Brown tollából spoiler.
A történet és a karakterek nyomokban emlékeztetnek a Da Vinci-kód szereplőire és történetvezetésére. Szóval, akiknek a Da Vinci-kód tetszett, azok ezt is falni fogják :)
A főhősünk most nem egy kriptográfus, hanem egy nyelvész professzor –, aki Chuck Norrist megszégyenítő képességekkel hárít el minden akadályt az útjából – és kódfejtő mennyasszonya.
A történet két helyszínen, Sevillában és az NSA főhadiszállásán Amerikában játszódik.
A párhuzamos történetvezetés, mint szinte mindig, itt is kellően tudja fokozni a feszültséget.
Bár a történet és a végkifejlet eléggé kiszámítható volt végig, mégis nagy izgalommal olvastam.

Risus>!
Dan Brown: Digitális erőd

Kedves Dan Brown!
Ismét nagyot alkottál!
Viasz nélkül:
Risus

Házi_Zsuzsanna>!
Dan Brown: Digitális erőd

Nagyon szuper könyv volt, végig izgalmasan peregtek az események.

aram76>!
Dan Brown: Digitális erőd

Nyílván nem a legjobbBrown könyv, de én akkor is szeretem, mégha nem is tökéletesen kidolgozott. Elfogult vagyok az íróval, így hiába áll a könyv ilyen alacsony százalékon, nekem ez akkor is tetszett. Moly előtti időből is olvastam már, és biztosan fogom is még majd. Számomra volt benne olyan információ ami tudott újat mondani, a titok, a hajsza, az akció a kulcs birtoklásáért izgalmas volt.


Népszerű idézetek

Eowyn I>!

„Minden lehetséges." Csak ami lehetetlen, az tovább tart.

34. oldal

7 hozzászólás
Risus>!

Egyik nap működési hiba lépett fel a gépben, és senki nem tudta megtalálni az okát. Többórás keresés után az egyik asszisztens végre azonosította a problémát. Egy molylepke bekerült a számítógép egyik áramkörébe, és rövidzárlatot okozott. Attól fogva nevezik bugnak – bogárnak – a számítógéphibákat.

Harmincnegyedik fejezet

Risus>!

Ez a kölyök súlyos érv a születésszabályozás mellett.

Ötvenötödik fejezet

2 hozzászólás
Risus>!

A forgó nyíltszöveg-függvény elképzelését egy magyar matematikus, Harne József vetette fel először egy obskúrus 1987-es publikációban. A nyers erővel dolgozó számítógépek úgy törik fel a kódot, hogy azonosítható szövegmintákat keresnek, de Harne egy olyan titkosító algoritmus lehetőségét vetette föl, amely a kódolás mellett egy időváltozó szerint változtatja a nyílt szöveget. Elméletileg a folyamatos mutáció biztosítja azt, hogy a kódfejtő számítógép ne azonosíthasson felismerhető szómintákat, és így sohasem fogja tudni, hogy megtalálta-e a keresett kulcsot. Az elképzelés olyasmi volt, mint a Mars gyarmatosítása: elméleti szinten elgondolható, de – legalábbis jelenleg – meghaladja az emberi lehetőségeket.

45. oldal, Ötödik fejezet

Risus>!

Országtól függetlenül minden hivatalra érvényes volt egy általános igazság: senki nem bírja elviselni a telefon csöngését.

Huszadik fejezet

Risus>!

Akár tetszik, akár nem, a demokráciát csak egy törékeny kapu választja el az anarchiától.

Huszonkilencedik fejezet

Risus>!

– A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.

Harmincharmadik fejezet

Risus>!

A közvélemény abban a hitben élt, hogy a számítógépes titkosítás feltörhetetlen – még az NSA csúcstechnikájával is – s özönleni kezdtek a titkok. Drogbárók, terroristák és sikkasztok – akiknek már nagyon elegük volt abból, hogy lehallgatják a mobiltelefonjaikat – fordultak egy emberként a kódolt e-mail azonnali globális kommunikációt biztosító, izgatóan új médiumához. Soha többé nem kell ott állniuk az esküdtszék előtt és hallani a saját hangjukat a magnószalagokról, önmaguk ellen vallva valami rég elfeledett mobiltelefon-beszélgetésben, amelyet az NSA műholdjai elfogtak.
Soha nem volt még ilyen könnyű a hírszerzési adatgyűjtés. Az NSA elcsípte a tökéletesen értelmezhetetlen kódokat, bevitték a TRANSLTR-ba, amely percek leforgása alatt olvasható szöveggé alakította őket. Nem voltak többé titkok.

Negyedik fejezet

Eowyn I>!

– Mindannyiunknak jogunk van hozzá, hogy legyenek titkaink.

50. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Berry: Az elveszett parancs
Karen Rose: Halj meg értem
Becca Fitzpatrick: Black Ice – Tükörjég
Douglas Preston – Lincoln Child: Kénköves pokol
Steve Berry: A Romanov-jóslat
James Patterson – J.D. Barker: A madártollas gyilkosságok
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Tom Clancy – Mark Greaney: Veszélyzóna
Stephen King: A halálsoron
J.D. Barker: Az ötödik áldozat