Marchiati a fuoco, prima di essere barbaramente uccisi ed esposti come monito per le strade di Roma. Questa è la sorte che toccava agli Illuminati, l'antica setta di scienziati perseguitata in secoli oscuri dalla Chiesa cattolica. Un rituale crudele, ben conosciuto da Robert Langdon, lo studioso di iconologia del „Codice da Vinci”. Ma quando la storia si ripresenta, il fascino si trasforma in raccapriccio. Svegliato in piena notte e trasportato dagli Stati Uniti in Svizzera, Langdon è costretto a esaminare, nei laboratori del CERN di Ginevra, un cadavere orrendamente mutilato. Sul petto della vittima, impresso a fuoco, il terribile segno degli Illuminati: lo scienziato ucciso ha difeso fino all'ultimo il segreto di un'arma sperimentale rubata dagli assassini.
Angeli e demoni (Robert Langdon 1.) 1 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2000
Most olvassa 2
Kiemelt értékelések
Ez volt az első könyv, amit a telefonomról olvastam végig. (Sajnos nem volt túl okos döntés és nem is szeretnék többet ilyet csinálni, mert a szemem eléggé kikészült tőle a végén.) Eleinte csak közlekedés közben olvasgattam apránként, nyelvgyakorlás céljából, de a végén az izgalmak már eléggé elvonták a figyelmem mástól, főleg a munkától… Egyébként szerintem az olasz nyelv kifejezetten jól illett ehhez a történethez, néha vicces is volt, hogy valakihez odaírták, hogy „-mondta olaszul-” :) Amikor a magyarba beleolvastam, láttam, hogy egy csomó szót (pl. camerlengo) olaszul használ (mintegy szakkifejezésként), ami az olaszban gördülékenyen illeszkedett a szövegbe. Arról nem is beszélve mennyi vicces áthallás volt közben az „illuminati” melléknévvel, ami ugye egy tök hétköznapi szó, „kivilágított, megvilágított” stb. jelentéssel.
Korábban olvastam a Da Vinci kódot, amin eléggé kiakadtam, szimpla blaszfémiának láttam, amit pénzszerzés céljából írtak. Az Angyalok és démonok jobban tetszett, itt nem éreztem azt, hogy rosszindulatból írták volna, bár jócskán akadt benne tárgyi tévedés és fogalomzavar, pl. a Vatikán helyett használhatta volna a Szentszék kifejezést, így talán nem lett volna folyamatos anakronizmus áldozata. Ezeket az aggályaimat az olvasmány erejéig félretettem, mert a krimi része nagyon érdekes volt. Bár az is gyanús, hogy Langdon milyen kiirthatatlan maradt végig, pedig már a kezdet kezdetén alig állt a lábán a fáradtságtól. Szóval azért végig volt egy ilyen „ja persze, mese, mese, meskete” érzésem.
Összességében azért nem volt rossz olvasmányélmény, ezért kap egy négyest, de a magam részéről Dan Brownt továbbra sem venném föl az írónagyságok csarnokába.
A sorozat következő kötete
Robert Langdon sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mario Puzo: The Sicilian ·
Összehasonlítás - Gillian Flynn: L'amore bugiardo ·
Összehasonlítás - Stephen King: Joyland (olasz) ·
Összehasonlítás - Guillaume Musso: Angélique (olasz) ·
Összehasonlítás - Michel Bussi: Ninfee nere ·
Összehasonlítás - Donato Carrisi: Il maestro delle ombre ·
Összehasonlítás - Jo Nesbø: L'uomo di neve ·
Összehasonlítás - Robert Galbraith: Il baco da seta ·
Összehasonlítás - Benjamin Stevenson: Tutti nella mia famiglia hanno ucciso qualcuno ·
Összehasonlítás - Guillaume Musso: La ragazza di Brooklyn ·
Összehasonlítás