Az egymásnak feszülő embertömeg fölött lézersugarak cikáztak, zászlók és jelvények ezrei emelkedtek a magasba. Aztán a legközelebbi kapu fülsértő robajjal, lángokat okádva darabokra robbant.
A tűztengerből egy kormos páncélzatú titán bukkant elő, lépteit őrjöngő éljenzés kísérte. Új élet költözött a gárdisták megfáradt tagjaiba, s lassan, lépésről-lépésre, elkezdték visszaszorítani az ellenséget. A Káosz nyomása érezhetően meggyengült, s a birodalmiaknak feszülő acélfal megroskadt…
A Sabbat Világok visszafoglalására indított hadjárat huszonkettedik évében Gaunt komisszár és a Szellemek visszatérnek a Káosz uralta Gereonra. A bolygó felszabadításáért vívott kegyetlen harc borzalmas áldozatai azonban hamarosan szembefordítják őket parancsnokaikkal, akik szerint a győzelem bármilyen árat megér…
Rendíthetetlenek (Warhammer 40,000: Gaunt Szellemei 10.) 38 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2006
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 14
Kívánságlistára tette 23
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Kicsit lassabban történnek az események, és bevallom, egy káosz által teljesen megszállt világon sokkal többre számítottam.
A nagyvárosi harc zseniálisan van megírva, de Gaunt-ék kommandózása a vidéken nem izgalmas, és sokat nem is tesz hozzá a történethez.
Én ugyan más fontos karakter elhalálozására számítottam, de igazándiból ez nem oszt, nem szoroz.
Sok maradt a történetben, komoly hiányérzetem maradt.


Egy újabb eszméletlenül jól megírt történet a Tanithi Első és egyetlen csapatáról.
Hőseink visszatérnek a 2 könyvel ezelőtti történet színhelyére, hogy felszabadítsák a bolygót, ahol 2 évig sínylődtek.
Utólag persze kiderül, hogy az aktuális nagypolitikai játszmák nem pont ezt tervezték.
Tetszett az is, hogy figyelembe van véve az eltelt sok-sok év, és most már olyan szereplők is felbukkannak felnőttként, akik a sorozat elején (Nekropolisz című rész) még gyerekként szaladgáltak, és egészen eddig nem is volt róluk szó, mert eddig a pontig érdektelen szereplők voltak.
Aztán, ahogy megindul velük a hadjárat a bolygó felé, egyből be is dobják őket a mély vízbe, hogy részt vegyenek egy olyan rohamban, amit leginkább a Ryan közlegény, vagy az Ellenség a kapuknál című film nyitójeleneteihez tudnék hasonlítani.
Kopaszok, akiket egyenesen a háború torkába dobnak bele, hogy szó szerint átéljék a poklot, amit csak a legjobbak, vagy inkább a legszerencsésebbek élhetnek túl.
Itt már tényleg azt éreztem, hogy ilyen lehet egy háború kellős közepén lenni.
Önmagukból kivetkőzött felőrült emberek, akik habzó szájjal, üvöltve és belezakkanva a körülöttük tomboló kaszás táncába, csak az állatias ösztöneik előtérbe helyezésével képesek ezt túlélni.
Mindezeken felül, a kőkemény komisszárokkal a hátuk mögött, akik megállás nélkül ostorral és fegyverrel hajtják őket előre, és még ebben az őrületben is képesek a kihágásokat, a Komisszariátus szabályaira hivatkozva, egy fejbelövéssel jutalmazni.
Embertelenül brutális az ostrom leírása.
Aztán a másik szál, Gaunt és a szellemek története, ahol ismét elveszítünk egy remek katonát, bajtársat, barátot. És itt újfent közrejátszik a háború ezer arca, mert ki hitte volna, hogy pont így, ennyire ostoba módon lesz vége.
A végén pedig Mkvenner története spoiler…. egyszerűen ZSE-NI-Á-LIS.


A Gereon halott.
Úgy érzem, hogy elég ennyit írni ehhez a kritikához.
Minden benne van a könyvben, tessenek elolvasni.


A jól megszokott ereszd el a hajamat stílusban ömlik a vér és hullanak a gárdisták, de az ellen vére pirosabbra festi a könyv lapjait. Tökéletes kikapcsolódás annak aki ilyenre vágyik és olvasta az előzményeket.
Népszerű idézetek




S a csillagok, mint ezer meg ezer fagyott könnycsepp ültek a semmi hideg palettáján, örökre emlékeztetve az embert önnön parányi, múlandó mivoltára.




– A Császár nevében, ki mindannyiunkat óv, s,a Szent nevében, kit buzgón szolgálunk… megáldalak, hogy bátran nézz szembe a sötétséggel! A Császár vigyáz ránk!




Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Páncél hasadt, csontok törtek, vér és végtagok szálltak minden irányba, s az üvöltésekbe sikoly vegyült.




– Felteszem, ha komolyan így is gondolja, hamarosan egy laboratóriumba cipelnek, és szisztematikusan feltrancsíroznak minket, hogy rájöjjenek a titokra.
– Ez már nem a Sötétség Kora, Ibram – csóválta meg a fejét mosolyogva az inkvizítor.
– Ó… én azért tartok tőle, hogy talán mégis, uram.




A többségüket biztosan kivégzik. Ha kell, mindannyiukat. A Császár meg majd kiválogatja az igazak lelkét.




– Akkor nem hiszem, hogy különösebben nagy figyelmet fordított volna Gaunt testbeszédére. Úgy becsülöm, hogy körülbelül húsz másodpercre volt attól, hogy a komisszár ezredes agyonlője, mint árulót.
Nem igaz, parancsnok?
– Talán egy egész percet is vártam volna, uram … de igen.
A sorozat következő kötete
![]() | Warhammer 40,000: Gaunt Szellemei sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nnedi Okorafor: A halálmegvető 79% ·
Összehasonlítás - Samantha Shannon: Csontszüret 88% ·
Összehasonlítás - Catherine Fisher: Incarceron 86% ·
Összehasonlítás - Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú háború 69% ·
Összehasonlítás - Ben Aaronovitch: London folyói 79% ·
Összehasonlítás - Conn Iggulden: A kardok mezeje 89% ·
Összehasonlítás - Chris Roberson: A háború hajnala II. 75% ·
Összehasonlítás - William R. Forstchen: Egy másodperccel később 87% ·
Összehasonlítás - Guy Haley: Sötét Impérium 89% ·
Összehasonlítás - John Scalzi: Vének háborúja 91% ·
Összehasonlítás