Kincsvadászat ​az elvarázsolt kastélyban / Kincsvadászat az elveszett városban 93% 18 csillagozás

Ez a lapozgatós könyv egy nagyon érdekes korai mintája annak, hogy milyen másik irányt képviselhet a KJK mellett a lapozgatós műfaj.
Ez a nagyalakú könyv két történetet játszik le veled: ha az egyik oldalról kezded, akkor az első történetet olvashatod, ha pedig megfordítod, egy teljesen más történettel folytathatod. A két főszereplő (egy fiú és egy lány) mindkettőben a fő karakter, velük utazunk végig ezeken a sztorikon. A sztorik pedig úgy épülnek fel, hogy látsz egy dupla oldalt, amiben lesz egy fejtörő (hány mézesmadzag van az oldalon, és hova visznek téged) és egy (vagy több) olyan kérdés, ami fontos a történet szempontjából. Szerepjátékokhoz hasonlatosan, van e valami, ami szerinted fontos lehet a továbbhaladásnál, és társaik. Mindkettőre a megfejtést az illusztráció adja és gyakorlatilag a képen kell keresgélnem bizonyos nagyon fontos információk után (a végén van megoldókulcs is, ha valami nem sikerül off )
Az alábbiakban pedig különszedném a történeteket:
Kincsvadászat az elvarázsolt kastélyban Én ezzel a történettel indítottam. Alapvetően arról szól, hogy végigmész egy kastélyon egy embert keresve, és minden szobába bekukucskálsz kicsit. Pincétől a padlásig mindenhova eljutunk, néhol kicsit ijesztő lényekkel is találkozunk (mint a denevér, vagy a múmia), de alapvetően nincs túlbonyolítva a rendszer.
Ebben a részben én azt sajnáltam nagyon, hogyha mindig a következő oldalra mész, akkor is végigérsz rendben a házon, és semmi baj nem történik. Kevésbé mozgatott meg a mechanizmusa, és kevésbé mentem éltem bele magam a játékba: de igazából mibe is éljem bele magam? Egy elvarázsolt kastélyba? De hiszen az oldalak pont arról szólnak, hogy mindegyik szoba nagyon más, rejtélyes, kicsit spooky, kicsit misztikus, így nem volt egy egységes történetvonal. Ettől még nekem nagyon bejött, de a témaválasztás miatt, amúgy viszont annyira… kevés. Sokkal többet is kilehetett volna belőle hozni.

Kincsvadászat az elveszett városban Ez volt számomra a második történet, ahol behatolunk a dzsungelbe, majd maja templomokat találunk, miközben Fura urat keressük. Itt a szokásos sémához hozzájön, hogy honnan tudjuk, hogy erre járt Fura úr?
Alapvetően itt több lépéslehetősége van az embernek, sőt, ezt nem tudja az adott játékos egyedül lapról lapra végigjátszani, itt igenis kell lapozgatni, nézegetni, vizsgálódni. Emiatt kicsit nehezebb is, de számomra ez inkább tetszetős volt.
Ebben a részben nagyon tetszett, ahogyan az elképesztő állatvilágot bemutatja a lapokon, és valószínűleg a korosztálynak (7-8 éves diákok) tökéletesen lehet mutatni az állatvilág sokszínűségét is, miközben nagyon kalandozunk a dzsungelben. A vonzereje mindenképpen az, hogy a természetben, amiről semmit se tudunk nyomozzunk Fura úr után. Nekem a sztori kevésbé tetszett, de az interaktivitás már sokkal de sokkal jobb volt.

Alapvetően nagyon tetszett ez a kötet. Ha valaki véletlenül találna egy példányt, mindenképpen ajánlom 7-8 éves gyerekekkel együtt kijátszani. A szöveg nem sok, elsődlegesen a kutatásra, vizsgálódásra, keresgélésre helyezi a hangsúlyt. Izgalmas, érdekes, és nagyon jó bevezető könyv lehet az olvasás világába.

A 6 éves kislányom választotta ezt a könyvet a könyvtárból, egész ügyesen meg tudta már oldani a feladatokat belőle. Szeretem az ilyen gondolkodtatós könyveket.

7 éves kisfiammal játszottuk végig a könyvben található mindkét sztorit. A rajzok jók a,fejtörők ötletesek voltak benne. Ami kicsit zavaró volt, hogy van olyan rejtvény ami a lapok találozásánál fut keresztül a két oldalon és nem lehet látni rendesen a részleteket. Ilyen volt például,ahol két múmia letekeredett pólyáját kell végigkövetni, hogy megtaláljuk őket. A pólyák hosszan tekerednek a két oldal között össze-vissza és sokszor a lapok találozásánál keresztezik egymást és nehéz volt kibogozni, hogy melyík merre fut tovább. Ezt leszámítva szerettünk vele játszani. A gyerekőcnek külön tetszett,hogy az apró részletek -például egy vissza visszatérő lovagi címer- később értelmet nyernek.
Felnőttként kicsit egyszerű volt, talán egyedül nem is kezdtem volna bele, de gyerekkel nagyon jó volt játszani.

Imádja mind a két gyerek.

Milliószor végigjátszottuk @Why_Doboz-zal, imádtuk :)

Ahogy @kiscsillag0310 írta, ezerszer végigjátszottuk, és nagyon-nagyon jó :)

Nagyon jo kozos olvasaselmeny volt a 7 eves lanyommal. Kincskereses, feladatok, kozos jatek. Csapatepito :)

Nagyon élvezte az öcsém, és néha meg nekem is jelentett egy kis kihívást. :)