!

Én ​vagyok a Mészáros (A Bestia felemelkedése 1.) 11 csillagozás

Dan Abnett: Én vagyok a Mészáros
Könyvtár

A harminckettedik évezredben járunk, a Birodalomban béke uralkodik. A Káoszt szolgáló Áruló Légiók tettei távoli emlékek csupán, az emberiséget régóta gyötrő, megannyi idegen fajt pedig féken tartják az űrgárdisták. Mikor az egyik ilyen xeno faj ellen indított irtóhadjárat során nagy erőket vonnak össze Ardamantua világára, a Birodalmi Öklök több mint ezer év után először hagyják el a Terra falait. Ekkor azonban egy másik, még veszedelmesebb ellenség sújt le, s lehet, hogy még Rogal Dorn hősies fiai is tehetetlennek bizonyulnak vele szemben.

A Bestia felemelkedett… és hatalmas.

Eredeti cím: I am Slaughter

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Tuan, Budapest, 2016
266 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639940529 · Fordította: Takács Gergely

Hirdetés

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
elge76 P
Dan Abnett: Én vagyok a Mészáros

Na ez igen kérem!
Egy újabb történetszál a sok közül, amiben most végre olyan dolgokról is szó esik, és olyan szereplők is felbukkannak, akiket eddig én személy szerint nagyon régóta hiányoltam.
Ezek pedig nem mások, mint a spoiler, az spoiler, és az spoiler.

Ebben a történetben a Birodalmi Öklök lesznek a főszereplők, akik furcsa jeleket fognak az Ardamantua bolygóról. És innentől kezdődnek a problémák, spoiler több milliós tömegei bukkannak fel a bolygón, akikkel hőseink kénytelenek felvenni a harcot, de végül maga a bolygó is spoiler. A végén pedig megérkezik az igazi ellenség, az spoiler.
Szereplőink nem értik a helyzetet, és azt sem, hogy ez a régen csak golyófogónak vélt ellenfél hogyan tudott ennyire megerősödni, sőt, miképpen jutott olyan technológiához, ami konkrétan spoiler

Mindeközben a Terrán folynak a politikai csatározások, az egymásnak feszülő ellentétek, hogy végül az spoiler is kénytelen legyen becsatlakozni, és a saját módszereikkel a megfelelő döntések felé terelni a magas rangú politikusokat.
Amit még érdemesnek tartok megemlíteni, hogy vannak űrbéli jelenetek is, és a könyv vége felé már egy egész spoiler is a részesei lehetünk.

Meg vagyok nyugodva, Abnett mester hozta a formáját.
Ismét az utolsó 30 oldal az, ahol a sztori egyre jobban felpörög, hogy a végére érve egy irdatlan méretű függővéggel zárja le az első könyvet. Szóval részemről biztos, hogy folytatni fogom! :)

.

Örömmel veszem észre a Tuan szöveggondozási fejlődőképességét.
Ebben a könyvben talán 3-4 hiba lehetett összesen, és ezek sem többek feleslegesen odaírt „a” betűknél, meg talán 1 olyan szót találtam, ami rosszul volt leírva. Ennyi a ráta, bárcsak soha ne lenne több!

3 hozzászólás
>!
Csike_The_Techmarine
Dan Abnett: Én vagyok a Mészáros

Dan Abnett köszönöm, hogy ilyen zseniális stílusban írsz és ilyen maradandót alkotsz a Warhammer univerzumban.
Ami tetszett:
– Birodalmi Öklök. Örültem ,hogy végre olvashattam egy káplánház felépítéséről, szervezeti egységéről és megismerhettem a harci stílusukat.
– A politikai szál. Nem volt terjengős, de rövid sem volt. Ideális hosszúságú volt az egész és még így is megfelelő mennyiségű információt tartalmazott.
– A harcok, továbbra is szédületes sebességgel robognak, mint annó a Gaunt könyvek idején. És emellett ugyanolyan részletesek, mint a Gaunt könyvekben voltak. Élvezettel olvastam a leszakadó végtago leírását és a dzsuvát amiben ezek a félistenek harcoltak.
– Tökéletes esszenciája a Warhammer-Univerzumnak. Aki szereti, ezt is szeretni fogja. Aki nem szereti, nos annak bátran ajánlhatom ezt a könyvet kapudrogként ebbe a „csodás” univerzumba. A könyv tökéletes felvezetése volt egy újabb könyvszéráinak ( Remélem Abnett úr fogja vinni )
– Csodás borító!
Ami nem tetszett:
– Rövid. Elviseltem volna még vagy 30-40 oldalt.
spoiler

Összességében ez egy bődületesen erős és badass könyv. Szívem szerint mindenkinek ajánlom.

4 hozzászólás
>!
Profundus_Librum
Dan Abnett: Én vagyok a Mészáros

A Birodalmi Öklök jelenleg sehol nincsenek még a legendás Gaunt Szellemei hadtesthez képest, valószínűleg nem is lesznek – ebben a sorozatban legalábbis – annyira kidolgozva, de a háborús részek nem szenvedték meg (nagyon) ezt. A harci jelenetek ugyanis újfent kiválóak, és nem lesz hiány sem bennük. A krómokat eleinte nem tudtam hová tenni – valami gyengébb tyranida alfajnak tűntek –, arctalanul, de megállíthatatlan tömegben hullottak a végül a 300 spártait is megszégyenítően hősies, patetikus űrgárdisták előtt. Hamar kiderült viszont, hogy nem a krómok jelentik az igazi fenyegetést a Birodalmi Öklök számára, de hogy akkor kik is, arra csak a kötet végén kapunk majd választ (vagy a borítót böngészve), de az igazán égető, „Hogyan lehetséges ez?” kérdésre majd csak az elkövetkező regények adnak magyarázatot. Mindenképpen érdemesnek tartom megemlíteni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a regény az előzmények (Hórusz Lázadás) és a klasszikus – későbbi érában játszódó – könyvek nélkül is teljesen érthető, élvezhető. Ezzel a kötettel is el lehet tehát kezdeni az újoncoknak nyugodtan a Warhammer 40.000 univerzum felfedezését!

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2017/03/dan-abnett-e…

>!
GumiApo_Tóth_Péter
Dan Abnett: Én vagyok a Mészáros

Félelmetesen jó kötet. Abnett egyszerűen nem tud rosszat írni. Zseniális fordulatok vannak főleg a köny végére, mint mindig.

>!
Kávéfőző
Dan Abnett: Én vagyok a Mészáros

Semmi extra, ismét egy WH40k történet.

Nekem az olyan apróságok (jelentőségét tekintve nem annyira, inkább a kifejtés minőségére és mennyiségére értem ezt a jelző) tetszettek benne, mint az űrmáriák egzisztenciális válsága. spoiler

A politikai csatározások unalmasak, tekintve, hogy az összes szereplő papírmasé figura. Ahogy a mindenféle főfőfőparancsnokok a hajók hidjain viselkednek krízishelyzetben, az röhej, a reggelimet nem bíznám rájuk.

Az viszont jó pont Abnett-nek, hogy az ekkori űrmáriák érezhetően mások, mint 40k-sok. Sokkal közvetlenebb a viselkedésük és a beszédmodoruk, mint kései utódjaiknak, sokkal lazábbak, már-már trágárok hozzájuk képest. A technika is fejlettebb, amit harc közben használnak. Itt még simán tudnak spot-olni a sisakkal, s taktikai adatokat megosztani egymás HUD-ján.

A könyv végén persze beköszön a valódi ellen. Ezen a ponton megint bemorcultam az írói marhaságokra, mert szerintem értelmetlen baromság, amit csinálnak, de hát végül is ki vagyok én, hogy megértsem egy idegen faj gondolkodásmódját különösen az spoiler

A másik, ami érthetetlen volt a számomra, hogy mi értelme volt ezt a könyvet keményfedeles formában kihozni? Pont ugyanolyan tucatponyva, mint a többi, nem is vastag, sőt kifejezetten satnya, nem is gyűjteményes mű vagy díszkiadás, akkor meg minek? Félreértés ne essék, szeretem a szép kivitelű könyveket, s a keményfedelűeket is, de itt semmi értelmét nem láttam.

>!
WoD
Dan Abnett: Én vagyok a Mészáros

Eddigi legrosszabb WH40k regény amit olvastam, beleértve a Dawn of War sorozatot is. Már maga a terjedelme is olyan, mintha a WC-n írta volna az író kényszerből. A sztori teljesen átlagos, terepasztalon is simán le tudtuk volna játszani. Egyedül az Officio Assasinorumos szál tetszett valamennyire.
Nem értem a kiadót, hogy miért nem a már elkezdett sorozatokra koncentrál inkább. Illetve régebben volt közvélemény-kutatás, hogy a rajongók melyik sorozatokat szeretnék, de erre én nem emlékszem.


Népszerű idézetek

>!
elge76 P

A hólyagfészek természetes képződménynek bizonyult, a Terra bolyvárosait meghaladó méretekkel. Ívelt, szervesnek tűnő falai, helyiségei, termei és az azokat összekötő folyosók látszólag valami félig áttetsző szürkés anyagból készültek, amit mintha itt helyben szőttek volna össze, csak azért, hogy megszilárduljon, amint érintkezésbe kerül a bolygó levegőjével. Kívülről egy hatalmas, felgyűlt fekélyre emlékeztetett. Bent nyirkosság és magas páratartalom uralkodott, az épület egyes elemei néhol nedves cuppogással mozogtak, a falak mélyén pedig gennyszínű folyadék kavargott. A belső terek és csarnokok inkább tűntek üregeknek, mintha csak egy élő test részei lennének.

37-38. oldal

>!
elge76 P

Felidézte magában a völgyet aznap délután elözönlő tizennyolcmillió példány látványát, ahogy a napfény megcsillant a páncélzatukon, és ahogy pengekarmaik surrogva szelték a levegőt. Csáprágóikkal furcsa tek-tek-tek hangot hallattak, akár a meghibásodott kogitátorok.

9. oldal

>!
elge76 P

A hajó csigalassúsággal bukkant elő az Ardamantuát övező, dühöngő elemek közül. Úgy tört elő a radioaktív kavargásból és a töltött részecskék óceánjából, akár egy tenger fenekéről felböfögött roncs. Látványos, villódzó energiasávok és mágneses örvények váltak le a hajótestről, és zuhantak vissza a bolygót zárványba vonó, lüktető gravitációs őrületbe.

157. oldal

>!
Csike_The_Techmarine

– Az Istencsászár vigyáz ránk ! – jelentette ki Maskar.
– Egykor tényleg így lehetett – felelte Heth –, de ma csak mi vagyunk itt.

248. oldal

>!
Csike_The_Techmarine

– És mi az ön neve, kapitány? – érdeklődött vidáman a magos. – A falneve?
– Az enyém ? – kérdezett vissza Koorland. – Én vagyok a Mészáros.

12. oldal

>!
elge76 P

A krómokkal alapvetően nem volt nehéz elbánni, viszont ijesztő számban rajzottak mindenfelé.

(első mondat)

>!
elge76 P

Amikor Napvilág végzett a Sethoywan Mestervilág sisakdíszes urával, könnyeket látott az idegen arcán, és sírt ő maga is. Hisz a nagy korok lezárultára az új eónok bajnokainak is emlékeznie kell. A legnagyobb hősök pedig nem merülhetnek gyász nélkül feledésbe.

129. oldal


A sorozat következő kötete

A Bestia felemelkedése sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marissa Meyer: Scarlet
Melissa Landers: Elválasztva
Stephen Baxter: Antijég
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
J. L. Armentrout: Origin
On Sai: Lucy
Samantha Shannon: A Mímes Rend
J. Goldenlane: Napnak fénye
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára