Az ​ember nyomában 9 csillagozás

Dallos Sándor: Az ember nyomában Dallos Sándor: Az ember nyomában Dallos Sándor: Az ember nyomában Dallos Sándor: Az ember nyomában

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Dallos ​Sándor ebben a regényben saját életéről vall. Kisgyerek korától végigköveti azokat az éveket, amelyek végül is íróvá érlelték.
A bencéseknél tanuló, vallásos, papnak készülő gyerekemberből sok megpróbáltatás – munkanélküliség, éhezés, csavargás, kemény fizikai munka – után a szegény emberek értő szószólója lesz. Az életrajzi regény számtalan arcot villant fel az első világháború megpróbáló napjaitól a húszas évek végének gazdasági válságáig. Dallos Sándor elszántan nyomorog, s tanulja a körülötte élő embereket. Ismeri a polgári világot is. De megismeri a mélyen élők reménytelennek látszó életét is. Együttérzését csak az elnyomottak váltják ki, akikért szinte messianisztikus hittel akar küzdeni.
A Dallos Sándor megélte évek azonban nemcsak a társadalmi gondokról vallanak nagy meggyőző erővel, hanem vonzódásokról, szerelmekről, szenvedélyekről is – az írótól megszokott nyíltsággal és pontossággal.
Dallos Sándor önéletírása a nemrégiben elhunyt író legjobb… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1938

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1972
454 oldal · keménytáblás
>!
Dante, Budapest, 1938
430 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Füles_Andor>!
Dallos Sándor: Az ember nyomában

Sok helyen költői, egyébként realista írásmód jellemzi a regényt.
Az érzelmek részletes kifejezésére nagy hangsúlyt fektet az író, mégsem tűnt túl érzelmesnek. Sokszor előreutal későbbi viszonyaira, miközben a történet szempontjából aktuális viszonyairól ír. Jól átérezhető helyzeteket vázol, és erős hatást tud gyakorolni ezekkel a befogadóra.

A mai lehetőségekkel teli világban megrázó a szerző kálváriáját olvasni.

zsakai_peter>!
Dallos Sándor: Az ember nyomában

Dallos Sándor Munkácsy Mihály életéről szóló két kötetes regényét (A nap szerelmese, Az aranyecset) kb 7-8 éve olvastam és nagyon tetszett. Ez a könyve is lebilincselt. Néha már hihetetlen, hogy ez nem fikció, hanem az író saját életéről szól. Elképesztő mit ki nem bír az ember?! Nagyon bele tudtam élni magam a sorsába, annyira olvasmányosan írja le. Aztán amikor pihentem és nem olvastam éppen, azt gondoltam, nekem nagyon jó, mert mindenem megvan, ami fontos, jó körülmények között élhetek (még ha sokszor esetleg nem is így érzem vagy panaszkodom, elégedetlenkedem). A könyvet jó szívvel ajánlom mindenkinek, akinek a Munkácsy kötetek tetszettek és azoknak is, akik még nem olvastak Dallos Sándortól semmit. Utóbbiaknak viszont talán először a Munkácsy könyveket javaslom!

Kaia>!
Dallos Sándor: Az ember nyomában

A fülszövegen kicsit nyomot hagy a kor, amelyben íródott – én egy könyvtárban találtam rá, borító nélkül.
A nyomorban eltöltött időszak leírása különösen megindító, azóta nem tudok úgy eldobott csikkért lehajoló hajléktalant látni, hogy ne ő jutna az eszembe.


Népszerű idézetek

Szelén>!

A szeretet csak arra jogosít, hogy adjon az ember.

240. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
Szelén>!

Ebben az időben már jártam a temetőbe. Először azzal mentem, hogy megkeressem Ady Endre sírját. Meg is találtam, és elnézegettem a fekete kopjafát (márványsíremléke akkor még nem volt), és sokat gondolkoztam, mit jelenthet rajta ez az öt betű A. B. F. R. A., de a rejtvényt nem tudtam megfejteni. Sokat álltam ott a sírja előtt, szinte segítséget kérve tőle, valósággal kisajátítottam magamnak, s jólesett, hogy akik arra jönnek, azt hihetik, valami rokona vagyok.

186. oldal

Szelén>!

Anyámat szinte a tapintás gyöngédségével szerettem.

5. oldal

Szelén>!

Hallgattam a szívem verését, ez volt az élet zenéje.

324. oldal

Szelén>!

Fölöttem az ég megszámlálhatatlan csillagával, amelyeket fehéren és égperemtől égperemig érve ívelt át az óriási tejút, rejtelmes, külön világ a csillagok világában, alattam a föld, amely az éjszaka közepére már mindig kihűlt, s mint valami száj, dermedtre szívta a tagjaimat, lábamnál egy bokor, amely úgy-ahogy elzárt attól a külvilágtól, ahonnét alkalmatlan látogatót kaphattam volna, mögöttem nem messze a vasúti töltés: Íme, ez volt az otthonom…

212. oldal

Szelén>!

A férfinak kell a nő, és a nőnek kell a férfi.

48. oldal

Szelén>!

Zene és halálban gázoló esztendők, végtelen csavargások és emberarcok, lelki magányosság és sűrített, megnevezhetetlen eredetű belső tartalom löktek el az életem öntudatáig, s láttatták meg velem az egyetlen célt, amely felé mehetek, amelyet betölthetek: hogy író leszek.

73. oldal

Szelén>!

Apám!
A legszebb, a legfájdalmasabb, a legmélyebb ember, akit valaha láttam.

75. oldal

Szelén>!

Anyám mindig a lágy líra volt, röpítő érzés, lázas heroizmus a családért és ragyogó romantika, ő adta nekem a fantázia csapongását és a piros színeket, de mint élet, teljes egészében apámból vétettem, a férfivalóm édesapámé volt.

76. oldal

Szelén>!

Élni mindenhol lehet. De az ember néha mégis hazakívánkozik. Akárhol van és akármilyen sora van is, egyszer rájön a kívánkozás, hogy hazamenjen. Hiszen az embernek ott van a gyermekkora.

350. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Berényi Anna: Richter
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Pataki Éva: Ami elveszett
Izolde Johannsen: Gránátok a becsületért
Cs. Szabó Sándor: Az út
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Bächer Iván: Kutya Mandovszky
Szabó Magda: Katalin utca / Ókút