A ​nap szerelmese (Munkácsy 1.) 474 csillagozás

Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese Dallos Sándor: A nap szerelmese

Munkácsy Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Eredeti megjelenés éve: 1957

Róla szól: Munkácsy Mihály

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
502 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634571384
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
502 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639492561
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2009
502 oldal · ISBN: 9789639492547

18 további kiadás


Enciklopédia 43

Szereplők népszerűség szerint

Jókai Mór · Munkácsy Mihály · Arany János · Carl Rahl · Damjanich János · Kossuth Lajos · Ligeti Antal · Ludwig Knaus · Paál László · Szamossy Elek · Szinyei Merse Pál · Than Mór · Tompa Mihály

Helyszínek népszerűség szerint

Bécs


Kedvencelte 137

Most olvassa 33

Várólistára tette 226

Kívánságlistára tette 64

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Cs_N_Kinga P>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Ez a kötet nem volt még olyan jó, mert Munkácsy nekem túl érzékeny volt még és egyszerűen hisztis! Viszont annyira érdekes és nem mindennapi történet volt, hogy egyszerűen még így is vitt magával a történet. Ahogy leírta, honnan hová és hogyan jutott el. Illetve Lacza Bálint neve is többször felmerült, ami nálam plusz pont volt.
Bővebben:
https://youtu.be/xhzwIwvZf08

1 hozzászólás
cicus61 P>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Nagyon régen már olvastam a könyvet, de újraolvasva is nagyon tetszik. Egyébként is Munkácsy Mihály a kedvenc festőm és jó volt újra elolvasni, hogyan élt, hogyan dolgozott, milyen ember volt. Nagy kár, hogy relatíve korán meghalt a betegsége miatt, még alkothatott volna jó pár gyönyörű festményt.

Chris_Land I>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Az egyik legnagyszerűbb könyv, amit valaha is olvastam! Lendületes, humoros írás, elképesztő fogalmazással, köszönöm, hogy mindennek a részese lehettem! Ennyit még saját könyvön nevettem, ami reményeim szerint hasonlít Dallos Sándor két részes remekére! Véleményem szerint minden olvasónak minimum egyszer el kéne olvasnia ezt a könyvet, mert az ember csak több lesz tőle!

Mariann_ P>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Jó volt kicsit visszamenni az időben, amikor gyógyszerek alig voltak, egy -egy betegséget ágynak esve kifeküdtek, egy kicsit lelassult minden, nem a mai rohanó világunkban éltem.
Fiatal koromban már olvastam, szerettem, az érzés most is visszatért.
Munkácsy örökös pénztelensége, barátságai ,egy-egy éppen aktuális megmentője, tehetségének felfedezése, nőkkel való kapcsolatai nagyon olvasmányossá teszik ezt a könyvet. Hamarosan folytatom.

gabiica P>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Számomra kicsit vontatott volt, noha regény formába öntött életrajz volt ez, én mégis éreztem benne valahol azt a fajta életrajzi töltetet, ami már kissé vontatottá teszi az olvasást.
Azt kell azonban mondjam, hogy sokkal élvezhetőbb volt így, semmint tele életrajzi adatokkal, monoton leírt eseményekkel.
Alapjában véve olvasmányos volt és érdekes volt így megismerni egy művész életét. Kellemes csalódás, sok újdonságot tudhattam meg, és emiatt kifejezetten hálás vagyok a stílusnak és a formának, amibe ez az életrajz bele van öntve.

juanito_b192 P>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Évek óta rajta volt a radaromon ez a könyv, és most elmondhatom, sajnálom, hogy nem korábban olvastam el. Olvastatta magát a történet, egyszerűen nem tudtam letenni. Mindig is szerettem Munkácsy képeit, de most hogy megtudtam, milyen közegből indult, mély tisztelet ébredt fel bennem iránta. Egy igazi, érzékeny művészember volt, olyan tehetséggel, ami százévente csak egy embernek adatik meg. Tűkön ülve várom a következő kötetet.

2 hozzászólás
tündérrózsa>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Mióta az eszemet tudom, ez a könyv otthon ott csücsült a könyvespolcon a párjával együtt, és én soha, egyetlenegyszer sem vettem le. Kivéve, mikor takarítottam. :D Jóanyám időnként megkérdezte: „Te még mindig nem olvastad?” Az utóbbi pár évben pedig már nem csak ő, de egyre többen ajánlották. Sokszor szembejött velem, és már kíváncsivá tett, mi lehet a titka, mit tud, hogy a környezetemben mindenki, aki csak olvasta, ennyire dicséri. Éppen ezért jó magasra került az a bizonyos léc, és habár tetszett, mégis kis csalódottságot érzek. Tényleg csak egy kicsit, mert mindazok után, amiket hallottam róla, azt vártam, hogy új kedvencet avatok, de ez legnagyobb sajnálatomra elmaradt. Kedvenc ugyan nem lett, mégis nagyon szerettem. Valóban olvasmányos, izgalmas, de leginkább – ahogy egy kedves barátnőm jellemezte – szép. Csodálatos a fogalmazása, a leírások, a párbeszédek… igazi léleksimogató. Bevallom, nekem néha már egy picit súrolta a giccs határát. Csak éppen annyira, hogy azt gondoljam, ilyen a mesében sincs. Közben rájöttem, miért is nem vágytam annyira elolvasni. Féltem, hogy túl száraz lesz. Mégiscsak Munkácsy életrajza! De nem volt száraz, sőt, nagyon is kalandos, eseménydús, könnyen olvasható. Mivel Munkácsy nem tartozik a kedvenc festőim közé (de nem is utálom, van azért néhány képe, ami tetszik), magam sem gondoltam, hogy ennyire magával fog ragadni a történet. Nemrég azt hallottam, hogy ez valójában csak fikció, míg mások azt mondják, valóban így történtek a dolgok. Valaki világosítson fel, legyen kedves. Sajnálnám, ha az egész fikció lenne, mert az kicsit levonna számomra az élményből. Egyelőre nem sikerült eldöntenem, hogy kedvelem-e Munkácsy Mihályt, mint embert. Többször billen a mérleg nyelve a nem felé, úgy érzem. Tehetsége vitathatatlan, de azt gondolom, nehéz természetű ember lehetett. Azt mondják, a második rész még jobb. Lássuk.

stippistop P>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Ahogy haladtam előre a regényben, egyre inkább azt éreztem, hogy a könyv címe valójában Munkácsy és női … Azért nem bántam meg, hogy elolvastam, és biztosan sort kerítek a második részre is, de maradt végül egy kis hiányérzetem.

6 hozzászólás
Trixi_Adzoa>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Én odavagyok érte. Ennyire egyszerű. Kis pihenővel, de folytatni fogom az Aranyecsettel.
Soha nem voltam rajongója egy életrajzi könyvnek sem. Valószínűleg azért van ez most másképp, mert ez egy regény, és az már csak a plusz extra, hogy a kedvenc festőmről szól.
Az igazság az, hogy ezután talán még jobban fogom szeretni Munkácsyt, mert emberileg is nagyon kedveltem volna.
Mindenkinek ajánlom. Az első fele kicsit lassú, de aztán felveszi a ritmust, és már nem lehet letenni :-)

4 hozzászólás
marcipáncica P>!
Dallos Sándor: A nap szerelmese

Számomra hatalmas meglepetés volt, hogy mennyire olvasmányos és cselekményes a könyv, sokkal inkább fantáziával átszőtt regény, mint száraz életrajzi elbeszélés, és én ennek nagyon örültem, mert tényleg faltam az oldalakat, teljesen elmerültem a történetben, és élvezettel olvastam Dallos sorait.
A könyv első fele, az asztalosinas-évek, a kezdeti festő élmények, a betegségek, szerelmek, kalandok évei igazi kalandregényt tettek ki, a Pestre költözés, az itteni sikerek és tragédia igazi tetőpontja volt a könyvnek, egészen eddig a pillanatig úgy tekintettem rá, mint mesterműre, új kedvencre. Viszont itt volt egy elég hosszúra nyúlt mélypont, Sven és Miska bécsi szerelmi históriája számomra már fárasztó, nyögvenyelős és unalmas volt, itt sajnos teljesen elvesztettem a kezdeti lelkesedésemet a könyv iránt, ezeknél a részeknél már éreztem egy bizonyos fokú önismétlést is, és felesleges kitérőket. A könyv vége kárpótolt ezekért valamilyen szinten, a Siralomház megfestésének felzaklatott, érzelmekkel teli pillanatai nagyon erős lezárást adtak ennek a kötetnek, és megalapozták a tökéletes felvezetést a folytatáshoz.
Dallos vitathatatlanul nagy szakértelemmel, szeretettel és odaadással írta meg ezt a könyvet, ez árad minden mondatából, néha talán kicsit viszont túlságosan is. Egyes részeknél úgy éreztem, túl sokat markol, és nem találja el az egyensúlyt a kalandos életrajz és a túlzó dicshimnusz között. Viszont a szerző szeretettel teli rajongása óhatatlanul is átragadt rám olvasás közben, és tényleg szerettem olvasni ezt a könyvet, így hibáit is könnyű szívvel megbocsátom.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

padamak >!

Meg kellett szólalni már valamelyiküknek. Laci szólalt meg:
– Most már biztos, hogy jó barátok leszünk – mondta mosolyogva.
– Miért? – rebbent fel Miska a hallgatásból.
– No hallod? – mondta komolyan Laci. – Szinte egy órája jövünk már szótlanul.
– Az igaz – bólintott Miska. – Csöndben szövődik a legjobb barátság.

135. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: barátság
1 hozzászólás
Enola87 P>!

Egy férfi olyan szerelmes lehet egy nőbe, hogy az egész valóját eléje terítheti, melléje lehozza a csillagos eget, de szerelmében akár csodát is csinálhat, és a nő mégiscsak félig tudja visszaszeretni. Tudod- e, miért? Mert annak a férfinak, akármit csinál is, erre a nőre vonatkozólag ennyi a gyújtóhatása. Egy másik férfi viszont csak ránéz ugyanerre a nőre, egy hangot kiejt, egy parányi gesztust csinál, s a nő már izzik belül, mint a fehérre melegített vas. Oly gyúlékony erre a férfira. És ez ellen nem lehet tenni semmit. Ez így van, ezt a félszerelmet a férfinak egyszerűen el kell viselnie.

239. oldal

5 hozzászólás
Enola87 P>!

A sorsok, így vagy úgy, mindig betelnek.

59. oldal

pötty>!

Egy férfi bírja ki a magányt! Az a legszebb a világon, egy magányos, kemény férfi, aki úgy él, mint a szálfa. Azért lehet megveszni.

1 hozzászólás
padamak>!

Ebben az országban a legbölcsebb emberek is alig törődnek a gyermekkel. Pedig minden felnőtt a gyermekkorára, gyermekkora élményeire támaszkodik, abból él. Rossz gyermekkor: szomorú élet.

217. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)

1 hozzászólás
catamica>!

Én tudom, hogy a világon minden csak a nő jelenvalóságától lesz igazán és emberien szép, de az is lehet, hogy ez a nő bennünk él csak, mint vágy vagy mint elképzelés, de a világon nincs sehol. Néha olyan ez – mondta eltűnődve –, mintha a férfi, talán mert nőtől születik, egyszerre férfit is, nőt is hordozna magában. Lehet, hogy aztán ezt a nőt keresi egész életében.

247. oldal

padamak >!

– Vasúton mész?
– Nem – mondta a fiú. – Gyalog. Úgy az ember minden léptével tanul valamit. Még olyan dolgokat is, amiket mások nem is sejtenek. Például a por pöffenéséből az időt. S a záporokban való fürödést. Attól olyan lesz az ember, mint az acél. A füveket, a gyógyítókat. És a szépségeket.

60. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)

Szollosi_Bernadett I>!

A nők: nők. A férfiak: férfiak. Ennyi az egész.

325. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők
Lisie87>!

Egy férfi olyan szerelemes lehet egy nőbe, hogy az egész valóját eléje terítheti, melléje lehozhatja a csillagos eget, de szerelmében akár csodát is csinálhat, és a nő mégiscsak félig tudja visszaszeretni. Tudod-e, miért? Mert annak a férfinak, akármit csinál is, erre a nőre vonatkozólag ennyi a gyújtóhatása. Egy másik férfi viszont csak ránéz ugyanerre a nőre, egy hangot kiejt, egy parányi gesztust csinál, s a nő már izzik belül, mint a fehérre melegített vas. Oly gyúlékony erre a férfira. És ez ellen nem lehet tenni semmit. Ez így van, ezt a félszerelmet a férfinak egyszerűen el kell viselnie. Érted?

248-249. oldal

5 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Munkácsy sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Jókai Mór: Egy magyar nábob
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Victor Hugo: A nyomorultak
Fábián Janka: Az Anna-bál szerelmesei
Mikszáth Kálmán: Gavallérok / A szelistyei asszonyok
Jókai Mór: Bárou-l dă cîgán / A cigánybáró
Elliot György: A raveloei takács
George Eliot: Kései boldogság
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?