Viktória 90 csillagozás

Daisy Goodwin: Viktória

1837-ben ​egy százötven centis fiatal lány került Nagy-Britannia trónjára: a szőke, kék szemű, akaratos Viktória. Nagy szerencséje volt: alig egy hónappal korábban lett tizennyolc éves, tehát önállóan uralkodhatott.
Anyja, a kenti herceg özvegye, és kegyence, John Conroy, addig a széltől is óvták, elzárták a világtól és az emberektől. Társaságba nem vitték, barátnőt nem szerezhetett. Most szívesen irányították volna, ha hagyja magát. Minden férfi, aki rokonságban állt vele, azt híresztelte, hogy szubnormális és hisztérikus. Boldogan megkönnyítették volna hát az életét: ők uralkodnak, Viktória meg pihenjen.
Egyetlen ember bízott benne: a miniszterelnök, Lord Melbourne. Tehetséges, jellemes politikus volt, aki életéből négy évet szentelt annak, hogy az uralkodásra fel nem készített gyereklányból a maga lábán megálló királynőt faragjon. Ma már tudjuk, hogy mekkora királynőt.
Erről a négy évről szól a regény. Udvari intrikákról, összeesküvésekről, hatalomsóvár… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Európa, Budapest, 2018
424 oldal · ISBN: 9789634058243 · Fordította: Molnár Eszter
>!
Európa, Budapest, 2018
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058243 · Fordította: Molnár Eszter
>!
Európa, Budapest, 2017
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058243 · Fordította: Molnár Eszter

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Lord Melbourne


Kedvencelte 21

Most olvassa 4

Várólistára tette 164

Kívánságlistára tette 169

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

mate55>!
Daisy Goodwin: Viktória

Egy alapvető kérdés: Viktória nő vagy királynő? Mert Goodwin regénye nem csak a királynőről, hanem az ifjúság, a szeretet az éretlenség és (a gyakran fájdalmas) felnőttkor közötti átmenetről is szól, jóval azelőtt, hogy Viktória az erkölcs szimbolikus alakjává vált volna. A közismert valódi feljegyzések nyomán megpróbálta tényekre felépíteni a története vázát, miközben megismertet minket az akkor rendszerrel és viszonyokkal. 1837- be járunk, a monarchia válságban van, IV. Vilmos pedig a halálán – utódlásra felkészül az unokahúga Viktória, aki mindössze 18 éves. Ő a főszereplőnk, akire „csitriként” rázuhan az ország sorsa. A trónra lépő lány előtt, (akinek ereiben német vér is csörgedezik) hatalmas feladat áll, hiszen nemcsak uralkodnia kell, hanem elfogadtatnia magát a környezetével. Nyilván az uralkodói udvar, a királyi család, a parlament, a pártok huzavonája, de legfőképpen Lord Melbourne – nel való kapcsolata kerül a középpontba. A korkülönbségek és a múlt ellenére Lord Melbourne közvetlen tanítja a királynőt. Nemcsak a királynővé válás politikáját, hanem azokat a tanulságokat, amelyeket az élet adott nekünk. Látjuk az udvar felső és az alsó szintjét is, nemcsak a lordok, hercegek és hercegnők helyezkedését és ármánykodását, hanem a cselédsorban lévők próbálkozásait is. Természetesen itt is, ott is akadnak, akik segíteni akarják, és olyanok is, akik keresztbe akarnak tenni neki, illetve nyerészkedni próbálnak rajta…. Nem lett klasszikus, de bátran feltehetjük akár Philippa Gregory könyvei mellé is a polcra, hiszen azokhoz hasonlóan, ez is egy önmagában ugyan leszűkített (lekerekített) történet, de Goodwin nagy érzékenységgel, élővé-lélegzővé, szerethetővé tette ezt a jellegzetesen brit „korlenyomatot”.

jehuka P>!
Daisy Goodwin: Viktória

Figyelem, figyelem! Itt egy újabb magával ragadó történet, amit a történelmi regények és a „női sorsok” kedvelőinek szívből ajánlok :) És egyébként mindenki másnak is. Akik például még csak most kacérkodnak a történelmi regény műfajával, ez a könyv remek választás lehet kezdetnek.
Daisy Goodwin légiesen könnyed, olvasmányos stílusban tárja elénk a Brit Birodalom egyik legjelentősebb királynője, Viktória királynő trónra lépésének és uralkodása kezdeti szakaszának történéseit. Alig szakították meg a cselekmény folyását a leíró részek, szinte filmszerűen pörögtek az események. Ennek ellenére nem maradt bennem hiányérzet, Goodwin rengeteg információt rejtett el a sorok között a kor viszonyairól, a szokásokról és a politikai rendszer sajátosságairól. Tökéletes érzékkel szőtte bele a történelmi tények közé az írói fantázia szálait, alapvetően megőrizte a történelmi hitelességet, csak nagyon finoman, és ott „korrigált” kissé a részleteken, ahol ez a regényesség javát szolgálta spoiler.
A remekül eltalált és jól kidolgozott karakterek szinte életre keltek a lapokon. Különösen Viktória alakja sikerült nagyon szerethetőre. Szörnyen önfejű, makacs, akaratos, mégis ifjú korából és tapasztalatlanságából adódóan bájosan naiv. Ösztönösen tiltakozik mindennemű manipuláció ellen, ami valljuk meg, nem túl egyszerű egy tizennyolc éves számára a férfiak uralta XIX. században. Végig ott lebeg a kérdés, vajon sikerül-e megőriznie a függetlenségét a politikai csatározások és személyes ambíciók kereszttüzében, megteremtve ezzel a kellő feszültséget.
Ki kell még emelnem a regény kifinomult, a klasszikusokat idéző romantikáját. Aki ismeri az ízlésemet, tudja, hogy alapvetően nem kedvelem a romantikus könyveket, de ezért most rajongtam. Egyszerre szívfacsaró és bűbájos :)

3 hozzászólás
cicus61 P>!
Daisy Goodwin: Viktória

Viktória királynő is kedvenc történelmi hősöm. Neki is a gyerekkora meghatározó volt az élete szempontjából. Viszont Ő borzasztóan határozott egyéniség volt, aki mikor már megtehette, lerázta magáról a mások irányítását és saját maga, kis segítséggel egy óriási uralkodó lett. Pedig sebezhető volt, szeretetre éhes és meg akarta változtatni a világot, és ami nem tetszett neki, azt határozottan kimondta és megtette, amit jónak gondolt. Amikor végre megtalálta a neki rendelt férfit, nem sok idő jutott számukra, Albert nem volt mellette élete végéig, ahogy szerették volna, és a halála után sokáig nem tudta ezt elfogadni és magába zárkózott. Szerintem az egyik legnagyobb uralkodó, aki létezett valaha is.

BeliczaiMKata P>!
Daisy Goodwin: Viktória

Rendkívül olvasmányosan megírt, a tényekre alapozó, hiteles írás Viktória királynő közvetlen trónra lépése előtti időktől a házasságáig. Szivesen olvastam volna még a további életéről, hiszen nagyon sokáig élt, sok minden történt még vele. A kötetben a kezdeti nehézségekről, az intrikákról olvashatunk, hiszen nem elég, hogy az uralkodókat árgus szemekkel figyelik, mikor vétenek, de ha nőkről van szó, még kíméletlenebbek az emberek. Nem könnyű a szerelem megélése, a sors elfogadása sem, de a királynő abban a szerencsés helyzetben volt, hogy szerelmi házasságban, boldogságban élt.
Utánaolvastam az életének, és elég pontosnak ítélem meg ez alapján a regényt, bár mint mondtam, szívesen olvastam volna még többet, hiszen hosszú uralkodásának csak korai pár évébe tekinthetünk bele.

Niki_Salamon P>!
Daisy Goodwin: Viktória

Ismételten egy olyan könyv akadt a kezembe, aminél nagyon sajnáltam, hogy véget ért. Akár napokig olvastam volna tovább Viktória királynő életét és uralkodását. Hab a tortán, hogy megtudtam időközben, hogy ebből a könyvből sorozat is készült, pontosabban egyidőben íródott a sorozattal. Ugyan nem vagyok oda az adaptációkért, de az biztos, erre benevezek.
Na de a lényeg: egyszerűen fantasztikus olvasmány volt. Csodálatos egy könyv. Végig kísérhetjük Viktória fejlődését, hogy lesz egy gyermekből nő, egy hercegnőből királynő. Amint betölti 18. életévét kitör anyja árnyékából és nem hagyja, hogy más irányítsa az életét. Az egyetlen tulajdonsága ami idegesített az az volt, amikor dobbantott a lábával, mert nem teljesült az akarata.
Kicsit bánom, hogy Albert nagyon későn bukkant fel, szívesen olvastam volna többet a kettejük kapcsolatáról. Szerettem a párbeszédüket a királynővel és a testvérével is, szórakoztató volt. Goodwin fantasztikus. Amikor az író alapos kutatómunkával egy varázslatos művet ad ki a kezei közül ami még hiteles is, az csak 5 csillag lehet.

2 hozzászólás
Porcsinrózsa>!
Daisy Goodwin: Viktória

Nehéz szívvel nyomtam meg a „befejezem” gombot az olvasás lezárásakor. Ugyanis nagyon szívesen olvastam volna még tovább. Meg sem kottyant az a négyszáz egynéhány oldal, annyira belefeledkeztem a történetbe. Az eseménysor rendkívül gördülékeny. Már az első pár oldalon a szívébe zárja az olvasó a pici, sebezhető uralkodó – jelöltet, aki nőként természetesen mindvégig ki van szolgáltatva a férfiak tekintélyétől uralt világban. Így könnyű támadási pontot találni rajta.Kezdeti, gyermekes szeszélyeit elhagyva bámulatra méltó a tartása, lelki ereje, határozottsága. A királynő alakja mellett remekül rajzolja meg az írónő a regény valamennyi szereplőjének karakterét. Nincs elnagyolva, mellőzve senki, mindenki fontos szereplője a könyvnek. E mellett hiteles képet kapunk a kor emberi „játszmáiról” a hatalomért, pozícióért folytatott harcban, Megtanulhatjuk az arisztokrácia társalgási „virágnyelvét”, melyet az érintettek természetesen remekül értenek egymás között. Egyszóval : remek kikapcsolódás ez a mű, melynek minden fullánkos mondatát, rejtett üzenetet hordozó gondolatát rettentően élveztem, szórakoztató és üdítő volt számomra az utolsó mondatáig. Jó szívvel ajánlom a műfaj kedvelőinek.

4 hozzászólás
budvigszandi P>!
Daisy Goodwin: Viktória

Már régóta érdekelt a Victoria sorozat, és @lettielena ajánlására végre el is kezdtük a vőlegényemmel spoiler nézni. Kevesebb mint egy hónap alatt le is daráltuk az egészet, nagy kedvencünk lett. Aztán egészen véletlenül @lettielena-val mindketten ezt a könyvet vettük egymásnak karácsonyra, úgyhogy muszáj is volt elolvasnom, amilyen hamar csak lehetett.

Nagyon könnyen olvasható, meglepően gyorsan haladtam vele ahhoz képest, hogy mostanában milyen lassan olvastam a könyveimet, szinte végigszáguldoztam rajta. Olyan volt, mint újranézni a sorozatot kiegészítve a szereplők saját fejében zajló gondolatokkal, nagyon jól esett. Általában nem szokott jó élmény lenni, ha a film/sorozat megnézése után olvasom el az ahhoz tartozó könyvet, de ez itt most egyáltalán nem lépett fel. Örülök, hogy végre megismertem és ennyi mindent megtudtam a viktoriánus korszak névadó királynőjéről, valamint hogy könyves formában is szinte ugyanúgy élveztem, mint a képernyőn.

Viszont sajnos le kellett vonnom egy fél csillagot, mert az írásmód néha kizökkentett. Olyan mondatokkal találkoztam, amelyek inkább illettek volna egy iskolás fogalmazásba, mint egy regénybe. Más könyvekben nem igazán szoktam észrevenni, de itt kifejezetten zavartak a szóismétlések is. Nem tudom, hogy ezek írói vagy fordítói hibák, de nekem szembetűnők voltak. Főleg az, amikor Albert egyszer öccse, máskor bátyja volt Ernstnek…

Ennek ellenére kifejezetten remélem, hogy lesz még a könyvnek folytatása, hiszen ez csak egy nagyon kis részét ölelte fel Viktória életének (meg a sorozatnak is), és én szívesen olvasnám tovább. Viszont ha ez megtörténik, akkor azt is remélem, hogy az írásmód igényesebb lesz, mert attól még, hogy a sorozatban a teljes ábrázoláshoz ez is elég, nem biztos, hogy regényben is ugyanolyan szinten megállja a helyét.

6 hozzászólás
Kabódi_Ella P>!
Daisy Goodwin: Viktória

"Viktóriának feltűnt, hogy bár a trón kényelmes, lába nem ér le a padlóig. Melbourne ránézett és azt mondta: – Úgy vélem, Felség, hogy mielőtt megtartaná első hivatalos fogadását, keresnünk kell önnek egy megfelelő méretű trónt.
Viktória lenézett levegőben kalimpáló lábaira. – Nehéz méltóságteljesnek tűnni, ha az ember lába hat hüvelyknyire a padló fölött himbálózik a levegőben, ez igaz."

Bevallom, Daisy Goodwin Viktória c. történelmi regényéhez számomra elég kacskaringós volt az út. Először a sorozatot láttam, ami ritka, hiszen igyekszem mindig előbb olvasni a könyvet, és csak azután megnézni a filmet/sorozatot. Nem is volt tudomásom róla, hogy létezik egy könyv, ami a televíziós szériát vette alapul. Ha nagyon őszinte akarok lenni, maga a sorozat is azért került a látókörömbe, mert az év második felében lelkesen belevetettem magam Rufus Sewell színészi munkásságának feltérképezésébe. A Victoria c. sorozatban nyújtott lenyűgöző alakítása sokak számára tette ikonikussá Lord Melbourne alakját. Így számomra is. Mégis, hogy a könyv létezéséről tudomást szereztem, egy nagyon kedves molyos barátnőmnek köszönhetem, aki nemrégiben megrendelte magának a regényt. Ezen fellelkesedve vettem meg én is, és ezúton is köszönöm neki, hogy felhívta rá a figyelmem, mert óriási élménnyel lettem gazdagabb.
Ugyan a regény a sorozat legtöbb jelenetét szinte szóról szóra átveszi, mégis önálló és egyedi. Daisy Goodwin ügyesen szövi bele saját stílusát, és mindazt, amit őt fontosnak tartott kiemelni, és megjeleníteni. Úgy tudom, hogy mindkét adaptáció nagyon hűen követi a valóságos eseményeket, tehát történelmileg önmaga műfajához képest (történelmi romantikus) elég pontos. Ettől függetlenül valójában egy remekül megírt, bájos, ízléses fikciót kapunk általa, nem egy száraz tudományos dokumentációt. A karakterek többsége valós történelmi alak, bár minden bizonnyal olyan szavakat adtak a szájukba, amelyeket valójában soha nem mondtak ki. Hiszen honnan tudhatnánk ilyen pontosan, miről beszéltek, mit gondoltak azok, akik rég eltávoztak már. Ők nem mondhatják el az igazat. Itt köszön be az alkotói szabadság, amit én kifejezetten élveztem ezúttal.
Viktória dacos, szabadszájú kamaszlány, aki koronáját, és hatalmát elsősorban arra használja fel, hogy megszabaduljon anyja, és az annak udvartartását vezető Sir John Conroy fojtogató zsarnoksága alól. Nem is lát eleinte ennél tovább. Az uralkodásra senki nem készítette fel, jóformán a világ elől elzárva tartották, és szinte senkivel sem érintkezhetett Kensington sötét falai közé kényszerítve. A hercegné és Sir Conroy, úgy gondolták, amikor eljön az idő, majd uralkodnak ők helyette. Viktória, vagy ahogy ők hívták lealacsonyító módon: Drina, csak pihenjen, és ne törődjön semmivel. Alacsony termete miatt gyermeknek gondolták, és úgy is kezelték. Ám Viktóra egyetlen egy dolgot tudott: amint hatalmában áll, meg kell szabadulnia az elnyomás alól. Uralkodása első napján ezt rögtön meg is tette. És volt olyan szerencsés, hogy Lord Melbourne személyében olyan miniszterelnököt, illetve személyi titkárt tudhatott maga mellett, aki az ország és a királynő érdekeit tartotta szem előtt, ellentétben a sajátjával.
A Viktória valójában egy hamisítatlan szerelmi történet. Az, hogy közben némi bepillantást nyerhetünk abba, hogyan vált a makrancos kislányból Lord Melbourne, vagy ahogy Viktória előszeretettel szólította: Lord M gyengéd, őszinte, de hathatós befolyásának köszönhetően az a legendás királynő, akire népe ma is büszkén tekint vissza, csak hab a tortán. Aki attól fél, hogy túl sok száraz tény és politika várna rá ebben a könyvben, annak el kell mondanom, ez a regény semmi ilyesmit nem tartalmaz. Mint ahogy már említettem, ez egy történelmi romantikus regény, melynek írója volt olyan bátor, hogy valós alakokat tett meg főszereplőjévé. Minden bizonnyal a valóságban Lord Melbourne és Viktória kapcsolata valamennyivel prózaibb volt, tekintvén a negyven évnyi korkülönbséget, de ismert tény, hogy valóban nagyon, pletykára okot adóan közel álltak egymáshoz. Nem hiába csúfolták Viktória királynőt meglehetős rosszindulattal Mrs. Melbourne-nek. A fiatal, tapasztalatlan királynő sokra becsülte mentorát, közeli barátjaként bánt vele, és saját, privát lakosztályt is biztosított számára Windsorban.
Aki látta a sorozatot, annak azért ajánlom, aki nem látta, annak azért. Lord Melbourne idealizált, gáláns alakja úgy magaslik ki a történetből, mint egy hamisítatlan hősszerelmes, aki önnön érdekeit és vágyait félretolva mindent a szeretett nőért tesz, aki történetesen a királynője is. Még az imádott hölgy kezéről is lemond a jövendőbeli férj, Albert herceg javára. Meg kell jegyeznem, ez utóbbi csupán a regény vége felé jelenik meg. A hangsúly valóban a Viktória királynő és miniszterelnöke között szövődő, félig-meddig elképzelt szerelem köré épül. Lord Melbourne odaadó, gyengéd iránymutatása, óvó gesztusai, önzetlen lemondása mind a hatalomról, mind a szerelemről, csípős humora, és néha megdöbbentően merész, őszinte szókimondása olyan férfi képét vetíti elénk, aki könnyen el tudná rabolni bármelyikünk szívét. Abban bizonyos vagyok, hiszen maga az írónő is említi a köszönetnyilvánításában, hogy a színészek játéka nagyban befolyásolta abban, ahogyan karaktereit elképzelte, és papírra vetette. Viktóriát Jenna Coleman bájos pofijával, ártatlan kék tekintetével, kamaszos hanghordozásával látjuk magunk előtt, míg Lord Melbourne Rufus Sewell parázsos zöld szemeit, hűvös eleganciáját, kiváló humorérzékét, és elbűvölő modorát idézi fel a lapokon. Számomra pedig ebben rejlik valódi vonzereje, hiszen köztudott, hogy a romantika alapvetően kevésbé kenyerem.
A regény erőssége még, hogy nem visz túlzásba semmit. Nem túlzottan „csöpögős”, de azért meg-megdobban a női olvasó szíve. Az ármány és az izgalom szintén nem hiányzik belőle, de ez is hihető, logikus keretek között marad. Azt kell mondanom, ez a könyv egy igazán okos könyv. Úgy kerül közel a szívhez, észrevétlenül. Bájos, kellemes, szórakoztató olvasmány. Fordulatos, intrikával, humorral és szerelemmel fűszerezett, gyönyörű történet, melyet elsősorban – műfajából kiindulva – inkább nőknek ajánlanék. Ha lehetek egészen őszinte, számomra az idei év egyik legkellemesebb meglepetése volt, és a felső polcomon, a legnagyobb kedvenceim között kapott helyet. Kiérdemelte ezt a magas pozíciót, mert elringatott, megnevettetett, könnyeket csalt a szemembe, és megdobogtatta az én kőkemény, romantika-ellenes szívemet.

6 hozzászólás
Schildkröte P>!
Daisy Goodwin: Viktória

Valahogy nem akartam felfogni, hogy Viktória királynő házasságáig szól ez a kötet. (Remélem a második évadból is készül valamikor könyv, szívesen olvasnám tovább Goodwin írását.) Azoknak csemege lehet a történet, akik látták már a filmsorozatot.
Az első fele a kötetnek könnyen olvasható volt, a második rész hosszabb fejezetei nem mindig akartak a könyvhöz szegezni. Nyelvezete könnyed, alapjáraton olvastatja magát, még akkor is, ha komoly témákról esik szó.
Szereplők tekintetében több olyat tudnék felsorolni, akiket magam űztem volna Ausztráliáig, de Viktória kitartása bizonyítja számomra, hogy lehet kicsi a bors, ha nagyon erős. Ha a való életben csak feleennyire szórakoztató volt a királynő, akkor is szimpátiát váltott ki belőlem.

Rosee P>!
Daisy Goodwin: Viktória

Kár hogy diákként nem voltak (vagy csak én nem tudtam róla) ilyen, és ehhez hasonló regények. Sose szerettem túlságosan a történelmet. Azonban biztos vagyok benne, hogy sikerült volna megszeretnem ilyen könyvekkel. Na de mindegy is, ami késik, nem múlik. Szerettem a regényt olvasni. Jó volt nagyon ez az időutazás. Érdekes volt a kulisszák mögé látni, hogy a kislány Viktória hogy alakult át nővé, Anglia királynővéjé.


Népszerű idézetek

mate55>!

A felkelő nap sugara épp a mennyezet sarkában húzódó repedésre esett.

(első mondat)

BeliczaiMKata P>!

– Tudta, Felség, hogy a varjak egy életre választanak maguknak párt? Minden évben udvarolnak egymásnak fészeképítés közben, s ezektől a kölcsönös, megújuló kedveskedésektől parázslik tovább a szikra, amely élteti a házasságot. Sokat tanulhatnánk tőlük.

285. oldal

koveli>!

Tanácsot adni mindig könnyebb, Felség, mint tanácsot elfogadni.

129. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lord Melbourne
schneeglöckchen>!

Harriet értette a célzást. – Örömmel leszek a segítségére, Fenség. A különleges bokrok elnevezése a specialitásom.

367. oldal

6 hozzászólás
Kabódi_Ella P>!

– Nem, kedvesem, a szívét meg kell tartania, érintetlenül, valaki másnak.
Hátrafordult, és a varjakra nézett, mintha azt várná, hogy valami üzenetet tartogatnak számára, de aztán visszafordult Viktóriához, és félreérthetetlen őszinteséggel azt mondta: – Én nem tudok vele mit kezdeni, tudja? – Megpróbált mosolyogni. – Akárcsak a varjak, én is egy életre választottam párt magamnak.

286. oldal Harmadik könyv, Ötödik fejezet (Európa Kiadó, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Lord Melbourne
Niki_Salamon P>!

Tapasztalatom szerint az a tény, hogy valaki értékelni tudja az élet kifinomult dolgait, még nem zárja ki, hogy ne lenne képes a legrémesebb ostobaságokat elkövetni.

Lomax>!

– Apró termetű valóban, de nem törpe.
– Teljesen arányos az alkata.
– Az álla igazi hannoveri áll.
– Úgy érti, nincs neki?
– Ostobaság. Elragadó jelenség. Milyen üdítő változás, egy szép fiatal királynő.
– Egy tizennyolc éves kislány, aki épp csak kilépett a tanulószobából, ráadásul kitalált névvel. Sosem találkoztam még senkivel, akit Viktóriának hívtak volna. Nevetséges.
– Inkább egy Viktória királynő, mint egy Ernest király.
– Úgy látom, Melbourne egyetért önnel. Més sosem láttam ilyen figyelmesen viselkedni olyan hölggyel, aki nem másnak a felesége.

75. oldal

HalaszEszter>!

Minden uralkodó legfontosabb ismérve a méltóság.

23. oldal

schneeglöckchen>!

– Jó reggelt, bárónő. – Lehzen meghajolt. – Meg kell mondanom, meglepett, hogy a királynőt a palotában találom ma. Arra számítottam, kicsit tovább marad a kastélyban. – Kérdőn felhúzta a szemöldökét. – Hogy hódolhasson a fák iránti újdonsült szenvedélyének.
A bárónő sótlan mosollyal reagált. – Úgy vélem, a királnyő nem talált semmi kellemeset az erdőben, Lord Melbourne.

406. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lord Melbourne
Kabódi_Ella P>!

Viktória Melbourne kezét érezte a karján, a férfi maga mögé tolta, és ő a tolongásban egy pillanatra szúrós gyapjúszövet kabátjának támasztotta az arcát, s karjával átfonta a derekát. A zaj és zűrzavar ellenére, a pánik keserű lehelete ellenére, a szúrós gyapjú tapintása ellenére, Viktória úgy érezte, mintha a legfinomabb kasmírba burkolták volna, biztonságban az őt kölülvevő káosztól. Ilyen, ha biztonságban érzi magát az ember, gondolta.

273. oldal, Harmadik könyv, Negyedik fejezet (Európa Kiadó, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Lord Melbourne

Hasonló könyvek címkék alapján

Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Robin LaFevers: Sötét diadal
Phyllis T. Smith: Én, Livia
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Charlotte Brontë: Shirley
Winston Graham: Ross Poldark
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Annemarie Selinko: Désirée
Alison Weir: Boleyn Anna
Anna Godbersen: Luxe girl