Children ​of the Sea 5. (Children of the Sea 5.) 1 csillagozás

A tenger gyermekei egy monumentális, gyönyörűen megrajzolt, japánosan tekervényes cselekményvezetésű, helyenként kozmikus horrorba hajló történet, amiben összekapcsolódik egy indulatos lány és két különös fiú sorsa a az őket körülvevő felnőttekével, akiket mind egy láz fűt: fényt deríteni az óceánok titkára. A sebzett lelkek, akik hallják az óceán énekét, összekapcsolódnak és szétválnak, részleteikben megváltoznak és lényegileg ugyanazok maradnak.
Igarasi Daiszuke nagyon szép lírai allegóriákkal, hatásos kompozíciókkal és lenyűgöző képekkel dolgozik, ízlésesen kapcsolja össze a személyes drámát a kozmikus fenyegetés érzetével és jó érzékkel adagolja a filozófiát, Felvetései izgalmasak és meglepőek, merész húzásai pedig érzelmileg felkavaróak, és többé-kevésbé elegánsan dolgozza el a misztikumot is. A realista alaphelyzetből induló történet fokozatosan csúszik bele egy szépséges és rémisztő lázálomba, és ennek az óceánnak a szürrealista hullámverésében csak néhány horgonyt vet a szerző. A közbeékelt tanúságtételek egyszerre teszik valószerűvé a fantasztikumot és fantasztikussá a manga valóságát, miközben esetenként ijesztő tárgyilagosságukkal ellenpontozzák a történet jelenében zajló zűrzavart.
Akiben minimális fogadókészség van a képregények és japán stílusban tálalt misztika iránt, annak érdemes egy próbát tennie A tenger gyermekeivel. Sűrű, helyenként sötét, örvényként beszippantó 1656 oldala szó szerint és átvitt értelemben is mélytengeri utazásra hív.
Négy és fél lamantin az ötből.

(ez az értékelés az egész történetre, mint szervesen összefüggő egységre vonatkozik: az egyes kötetek önálló értékelése olyan értelmetlen lenne, mint egy költemény sorait különálló entitásként értelmezni)