Dracul 90 csillagozás

Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

A ​Drakula hivatalos előzménye, amelyet a klasszikus regény szerzőjétől hátramaradt feljegyzések és szövegek inspiráltak.

1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek…
Bram gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért az ideje nagy részét ágyban töltötte a szülei dublini otthonában, és egy fiatal nő gondoskodott róla, akit Ellen dadusnak hívtak. Amikor az egyik közeli városban egymással összefüggő, különös halálesetek történnek, Bramnek és a nővérének, Matildának, szemet szúrnak Ellen dadus furcsa szokásai. Ezután egymást követik a titokzatos és hátborzongató események, míg végül Ellen váratlanul eltűnik… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
506 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634195139 · Fordította: Bosnyák Edit
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
512 oldal · ISBN: 9789634195146 · Fordította: Bosnyák Edit

Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Ellen dadus · idegen · Matilda Stoker · Thornley Stoker


Kedvencelte 21

Most olvassa 20

Várólistára tette 168

Kívánságlistára tette 245

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Niitaa P
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2018/10/dacre-stoker-j-…

"A testvérek története végtelenül izgalmas. Bővelkedik a kalandban, a fordulatokban és a meglepetésekben. Rengeteg dolgot élnek át együtt és külön-külön is, mely örökre rányomja a bélyeget az életükre.
A vámpírok ideje még nem járt le. Vannak még olyan történetek ebben a kategóriában, amiknek napvilágot kell látniuk. Egyszerűen szükség van rájuk. Lehet, hogy páran megpróbáltak a vámpírokat övező misztikumból gúnyt űzni, lealacsonyítani őket egy méltatlan szinthez, de szerencsére akadnak még olyanok, akik a régi, vérszomjas történeteket veszik alapul. S így nem halt még ki az igazi, rettegéssel telt érzés sem az emberekből, amit kiváltanak ezek a lények.
Próbálom pár szóban összegezni, milyen is a Dracul. Olvasmányos. Félelmetes. Izgalmas. Vérfagyasztó. Lélegzetelállító. Ez mind igaz rá. Az összes tulajdonság megvan benne egyszerre, mégis csak a felszínt vagyok képes kapargatni. Szavakkal nem kifejezhető, milyen gazdag élménnyel ajándékozott meg.
Azon könyvek sorába tartozik, amiket az ember a polcán kíván látni? Ó, de még mennyire!
Kívánja, hogy újra olvassák? Legszívesebben már most azonnal nekiugranék, pedig még csak most tettem le.
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki elég érett már hozzá.

Mindenkinek el kell olvasni ezt a könyvet az életében! Vagy holtában."

7 hozzászólás
>!
mate55
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

Sötét, zavaros és mesés, gonosz spoiler, de alázatos! Még a halhatatlanoknak is van a kezdete. Hol vannak már azok a letisztult idők, amikor a gonosz egyszerűen gonosz volt, és a jó ártatlanul fehér? Drakula történetében az a jó, hogy senkinek nem kell bemutatni, mindenki hallott róla, hiszen elvileg általa indultak el az ismertebb vámpíros történetek. De ez nem Drakula történetének újraértelmezése, hanem a vámpír életének elképzelése. Azok számára, akik hatalmas rajongói Bram Stoker Draculájának, ezzel a könyvvel egy álmuk válhat valóra! Mondom azért, mert feltárja azokat a misztériumok mögött álló kérdéseket, amelyek a könyv 1897-es közzététele óta elkápráztatják a Drakula tudósokat és a fan-okat. A regény különböző idővonalak között játszódik, amelyek több dimenziót adnak a cselekményhez. Életrajzi stílusban, folyóirat formátumban, leveleken keresztül, mind pedig az „ősi” formában ismerhetjük meg az eseményeket. A próza gótikus hangulata az egész könyvben vibrál, a feszültség a puszta félelem pillanatáig kétségkívül tökéletesen épül fel, ami később akár rettegést is előidézhet. Pedig nem billen át túlságosan horrorba, inkább a pszichológiai szempontokra összpontosít. A szerzők pontosan megragadják az eredeti hangját és szellemét, de határozottan követik a modernebb elfogadást, hogy nem mindegyik szörnyetegnek kell teljesen ördöginek lennie, ami azonban nem változtat azon, hogy egy kimagasló mestermunka született a „horrorkönyvek” történetében.spoiler

5 hozzászólás
>!
Razor SMP
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

Fülszövegkihagyók és a Drakula hivatalos előzménye résznél leragadók kedvéért egyből tisztáznám, hogy ez a regény NEM az eredeti Stoker-regény címszereplőjének eredetét mutatja be, hanem Bram Stoker és családja, valamint különös, majd rejtélyes módon eltűnő dadusuk áll a középpontban. Sokáig azt hittem, hogy a regény oda lyukad ki, milyen események ihlették meg Bramet a Drakula megírására, ám a regény kb. utolsó harmadában aztán mégis összefűzi a Drakulával ill. – mint ahogy némi Wikipédiázásból megtudtam – a Drakula vendége novellával. Bár nem most olvastam már Stoker regényét, azért jót mosolyogtam a felismert kikacsintásokon.
Ami nagyon megtetszett a regényben, az a hangulata volt. No, nem a parafaktor, könyvön nem igazán szoktam cidrizni, hanem az egész atmoszférája, láttam magam előtt az az 1800-as évekre jellemző épületeket, embereket, a ködös utcákat, szóval szerintem nagyon jól elkapták a gótikus regény fonalat, nem hiába pörögtek a lapok.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
506 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634195139 · Fordította: Bosnyák Edit
>!
smetalin
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

Úgy gondolom J.D. hozta a formáját, nagyon jó történet mesélő. Stoker dédunoka vagy milyen rokonságban is áll a „halhatatlan” íróval, róla nem tudok nyilatkozni, viszont szerintem sokat elárul az az egy könyve amit írt ezenkívül egymagában, hogy csak ötvenvalahány százalékon áll. Úgy gondolom ő hozta az ilyen-olyan papír alapú örökséget, átadta egy olyan írónak aki tényleg tud is írni, és így született meg ez a remek regény. Jól választott!
Az ember elgondolkozik olvasás után, hogy akkor most mi is van? Mi is történt az 1897. környékén és hogyan is született és mi célból a Drakula klasszikus regény? Azt nem mondom, hogy e könyv olvasása után kapunk erre választ, viszont egy lebilincselő előtörténetet igen, amiben B.S. a főszereplő és kedves családja.

3 hozzászólás
>!
NewL P
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

A végére nagyon tetszett a történet, bár az első kb. felében nem rázódtunk össze annyira. Jól megírt, jól fordított történet, ami újszerűen írta meg ezt a Dracula történetet, elég misztikumot, új történetszálakat rakott bele az írópáros, hogy ne csak egy újabb rókabőr legyen. Sőt valahogyan sikerült elérniük azt is, hogy régies stílusú legyen a történet, és ne legyen unalmas. A végén szabályszerűen rágtam a körmeimet az izgalomtól (legalábbis lélekben, mert a rágáshoz túl rövidek a körmeim). Ajánlom.

2 hozzászólás
>!
kratas P
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

Oké, szóval az elejét nem szerettem ennek a könyvnek. Úgy nagyjából a feléig vontatottnak éreztem, ráadásul állandóan ott csicsergett egy gonosz kis hang a fejemben, hogy ez nem más, mint az eredeti történet átirata, csak más szereplőkkel.
Na de aztán, amikor összeállt a kép és kiderült a csavar, akkor már elkussolt végre a csivitelés.
Jó volt, kicsit időnként nehezen csordogált, de így a végével együtt teljes lett és izgalmasan újszerű, az utolsó száz oldalért pedig akkor is megadnám az öt csillagot, ha az első négyszázért csak egyet érdemelt volna, de azért az is stabilan ott volt a 4 – 4,5 körül :)

>!
Bélabá P
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

Elöljáróban mondom, hogy nem olvastam az eredeti művet, így biztos nem tudok objektív pontszámot adni erre a regényre. Az biztos, hogy érdekes, izgalmas és olykor-olykor hátborzongató sztori. Jó volt megismerni Bram Stoker fiatalkorát, a gyermekévektől kezdve és a családtagjai sorsát is megismerhettük hellyel-közzel. Thornley híres sebész lett, találkozunk a műben a feleségével, Emilyvel és a Stoker család dadusával Elennel is. Üde színfolt Vámbéry Ármin szerepeltetése a könyvben, habár azt tudom, hogy jócskán van szerepe az eredeti mű megírásában. Tetszett a történet felépítése, de egyes részek szerintem túl lettek írva, pl a levelezések, naplók között éreztem üresjáratokat. Külön érdekes volt a szerzők utószava az eredeti mű misztikus voltáról, annak hiányosságairól, a valódi szereplők és helyszínek kutatásáról, ez nagyon tetszett a könyvben. Mint fentebb írtam az objektivitásom hiányos, ezért csak egy fix érdemjegyet adok 4,5 csillag, azzal, hogy ez nem lehet jobb az eredetinél. (Márpedig, ha az pl ötöst érdemel, akkor ez a helyzet forogna fennen…) Meglátjuk, el fogom olvasni az „eredeti tekercset” is. Azoknak meg ajánlom, akik olvasták a Drakulát.

>!
_Nikki P
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

Nos, először is a kövek elé állok rögtön a legelső kijelentésemmel, hogy aztán megpróbáljam tisztára mosni magam: én még sosem olvastam a Drakulát. Mert amúgy természetesen az Alkonyattal együtt nálam is jött a vámpírok iránti érdeklődés, utánaolvasás és filmek, de a Drakula gróf válogatott rémtettei című rövidített verzió első pár oldalán már képtelen voltam átrágni magam. Ezt a szörnyű hiányosságot mindenképp pótolni szeretném majd a közeljövőben a teljes művel, mert hát akármilyen jó érdekes is a Lugosi Béla-féle filmfeldolgozás, azért mégis csak egy alapműről beszélünk. Ha te is hasonló cipőben jársz, mint én és az olvasási hiányosságaid miatt nem akaródzik csak kézbe venned a Dracult, akkor csak annyit mondok, hogy ne tedd! Azonnal szerezd be, mert ha belekezdesz, egészen biztosan nem tudom majd letenni és nem fog számítani, hogy semmit nem tudsz az eredeti történetről!

A Dracul lévén amolyan előzménykötet nem várja el, hogy képben legyél a már elméletileg mindenki számára ismert történettel, de még csak a vámpírokról se kell hozzá tudnod semmit. A mítosz ugyanis újra, az alapoktól fogva megelevenedik, ám ezúttal egy teljesen más és új megközelítésből, magának a szerzőnek a szemszögéből, Bram Stokeréből. Ebben szerintem az a legfantasztikusabb, ahogy a két szerző, Dacre Stoker és J. D. Barker közös munkájuk gyümölcseként, mennyire valósághű és mégis letehetetlen újdonságot alkottak. A fantasy-horror elemeket leszámítva ugyanis lényegében minden információ és adat, szereplők és helyszínek megegyeznek a valósággal, s mindezt sikerült úgy megvalósítaniuk, hogy közben nem vált a könyv szárazzá és életrajzi jellegűvé, hanem végig olvasmányos és nem utolsó sorban izgalmas maradt…

Bővebben» https://nemfelunkakonyvektol.blogspot.com/2018/12/dacre…

3 hozzászólás
>!
Manamis_Life P
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

Nem tudom mások miképp lesznek vele (horror terén gyakran eltér a véleményem a többségétől), de én imádtam. Klasszikus horror, ami valahogy mindig képes felzaklatni spoiler – de természetesen, a rémület kiváltó oka mindenkinél változó. Tízévesen szerettem bele a vámpírokba, és soha nem is fogom kevesebbre tartani a borzongató varázsukat – ha ilyen könyvek még születnek, biztos nem.

A cselekmény nagyon érdekes, nem volt egy sor sem, amit átugrottam volna, végig lekötötte a figyelmem. Hátborzongató volt a légkör már a kezdetekkor, a gyerekeket pedig teljesen megszerettem, lehetetlen volt nem imádni őket (bár véleményem szerint, picit koraérettek voltak). Sőt, én magam is ugyanazt cselekedtem volna, mint ők. Ostobaság volt, amit csináltak? Ó, de még mennyire! Ennek ellenére spoiler, az én tetteim se lettek volna mások. Ez a rész eszmétlen hangulatos volt, remekül idézte a klasszikus rettegés érzését.

A második is teljesen rendben volt, a légkör kísérteties, épp csak annyira fantasztikus, amennyire kellett, és végig borzongató.

A harmadik részben volt egyedül egy dolog, ami kizökkentett. spoiler Már előbb is elgondolkodtam azon, hogy mennyire tetszik nekem az ötlet, miszerint spoiler, annak ellenére, hogy a gyermekkoromban olvasott könyvekben is tökéletesen így történt minden (ezért is örültem pl. annak, hogy a napfény spoiler). Itt picit meginogtam, főleg azért, mert tetszett volna az említett végkifejlet – ám nem bántam a cselekmény alakulását, így akár valóban kapcsolódhat a mindenki által ismert történethez.

A könyv végében helyet kapott jegyzeteket imádtam!

+ A fordítás nagyon tetszett.

spoiler

>!
Idiocry
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul

A tavalyi évben eléggé elszoktam az értékelésektől, de megpróbálom idén pótolni a hiányosságomat és, hogy belelendüljek újra egy nagyon várt könyvvel fogom kezdeni.

Egy nagyon kicsit, de tényleg csak nagyon kicsit voltam csalódott, mert sokkal több új infóra számítottam Draculáról és azt gondoltam a főszerep meg fog oszlani Bram és közte, de nem így történt. Talán nem is bánom annyira utólag így belegondolva, mert Bram és a többiek szemszögéből nézve hitelesebb lett az egész. Velem sikerült elhitetni, hogy így keletkezhetett egy halhatatlan mű ami az alapja lett majdnem az összes idáig ismert vérszívókkal kapcsolatos filmnek és könyvnek. Az utószóban nem derült ki mennyire részleges írásokból dolgozott a két író, de le a kalappal előttük, mert végig izgalmas volt és hihető főleg az adott korra jellemző leírásoknak is köszönhetően. Elég sokszor váltogatták a szereplők szemszögeit vagyis naplóbejegyzéseit, de ez mégsem törte meg a lendületet hanem vitte előre a cselekményt vagy épp magyarázatot adott egy korábbi történésre. A fülszöveg teljesen lefedi a beltartalmat szóval többet magáról a történetről nem is tudnék írni, mivel pontosan az történik benne. Van benne kis nyomozás, borzongás, vérszívás és persze Dracul(a)…..


Népszerű idézetek

>!
mate55 

Kulturált családok étkezés előtt elmondanak egy imát.

93. oldal

4 hozzászólás
>!
mate55 

Néha el sem tudom hinni, milyen gyorsan elrepültek az évek.

175. oldal

>!
mate55 

    Érdekes, hogy egy maroknyi embert milyen erősen össze tud kovácsolni egy bizonyos esemény, de miután az a bizonyos esemény lezárul, újra eltávolodnak egymástól.

656. oldal

>!
Niitaa P

Az igazi barátok sohasem hagyják cserben egymást.

278. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Matilda Stoker
>!
Niitaa P

Az emberek kizárólag azt hiszik el, amit képesek megérteni.

438. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ellen dadus · hit · megértés
>!
Niitaa P

Az álmok olyanok, mint az óra homokja. A másodpercek múlásával egyre kevesebb marad belőle, míg végül az utolsó homokszem is belepottyan a lyukba, és örökre elnyeli a sötétség.

52. oldal

>!
Manamis_Life P

A felnőttek hajlamosak elveszíteni a képzelőerejüket, és nem hisznek azokban a dolgokban, amelyek ismeretlenek a számukra. A gyerekek tényként fogadják el a misztikumot és ritkán vonják kétségbe a létezését.

99. oldal

Kapcsolódó szócikkek: felnőtt · gyerek · képzelőerő
>!
Niitaa P

Végtére is minden történet valós tényeken alapszik.

344. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: Rémület a sivatagban
Dan Wells: Nem akarlak megölni
M. R. Carey: Kiéhezettek
Stephen King: Állattemető
Dan Simmons: Terror
George R. R. Martin: Lázálom
Bram Stoker: Drakula
Joe Hill: Szarvak
Lauren Beukes: Tündöklő lányok
Joe Hill: Locke & Key luxuskiadás 1.