„De hiába zártam volna le a múltam… Törlés előtt még megnéztem az értesítéseket. Ennyi üzenetem még sose volt.
Olyan osztálytársak írtak, akik mindig is lenéztek. Olyanok gratuláltak és írták, hogy mindig is hittek bennem, akik rettegésben tartottak. Ilyen „híresnek” lenni? Aki eddig emberszámba se vett, az most mind úgy tesz, mintha születésünk óta a legjobb barátom lenne… Kösz, srácok, de én ebből nem kérek.”
Talán érdemes avval kezdenem, hogy az írónő számomra ismeretlen, csak azért olvastam el, mert egy fontos listán szerepel.
Láttam, hogy két molyos barátnőm elég alul értékelte, sok közös van bennünk, viszont mindig ott a „de”!!
A „de” most én leszek, mert bár nagyon sok probléma van a kiadott kötettel, maga a történet egy nagyon érdekes kezdete egy írói pályának.
Ugye mindenki emlékszik, mikor még a szakmája kezdetén volt?
Csetlettünk, botlottunk, hibát hibára halmoztunk, de tanultunk belőle és most már ha kisujjból nem is, de a lényünk része lett a munkánk folyamata.
De, kellettek ezek a kezdetleges negatív élmények, hogy azzá válhassunk, akik most vagyunk.
Ezzel a gondolattal szemlélve ezt a történetet, sokkal másként látom, mint azt először hittem.
Három részre bontom az értékelésemet.
Az első, a könyv maga.
Lehet nem szép dolog tőlem, de egy kérdés motoszkál a fejemben mióta olvasom a kötetet.
Még pedig az, hogy lehet ilyen trehány módon kiadni egy olyan irományt, ami a borítón feltüntetett, idézem, „Női regénypályázat” harmadik helyezettje lett?
Most vagy a nálam lévő példány hibás, és akkor így jártam, vagy az összes, viszont ebben az esetben elvagyok borzadva.
Tele elütésekkel, betű elhagyásokkal és sorolhatnám.
Nagyon zavaró volt olvasás közben, és igen csak bosszantott.
A második része, maga a történet.
Lehet, hogy nem tökéletes, mert valóban zavaró volt, hogy tulajdonképpen egy monológot kellett olvassak, és bár két főszereplője van a sztorinak, mégis egybemosódik, és csak akkor eszméltem fel, mikor rájöttem, ugyan azt olvasom, csak a másik nézőpontból.
Sokkal jobban élveztem volna, ha több a párbeszéd, mert elbírta volna a történet bőven.
A másik fele, hogy kidolgozatlannak érzek olyan eseményeket, amik kulcs fontosságúak, mégis csak felületesen vannak érintve. Miért?
Nagyon szívesen olvastam volna, hogy mi játszódik le a két fél között, és egyénileg is.
Ezek a pillanatképek nagyon bosszantóak, mikor benne vagyok egy eseményben, egy érzelemben, de még pislogni sincs időm, máris tovatűnt a hatása.
Örültem volna, ha többet kapok és lassabban haladunk.
A harmadik rész, pedig a téma maga.
A tematika, melyet imádok, legyek immáron 35 éves, minden ami Korea és Kína érdekel, gyűjtöm, olvasom, tanulom a nyelveket és belemászok a kultúrák legmélyebb bugyraiba.
Szeretem a sorozataikat, viszont ezen „világító bohócokat” nem kedvelem.
Ez a típusú zene, csak felületesen marad meg a lelkemben, kivéve, ha az rock és komoly zene. A hangszereikkel is kacérkodok.
Tehát ennek tudatában, mikor láttam miről szól, kétkedve álltam neki az olvasásnak, de kellemesen csalódtam.
Mert látszik, hogy az írónő utána járt ennek a világnak, visszatükrözi írása mindazt a tudást, amit a sajtó kiszivárogtat és egy nagyon intenzív történetet álmodott meg hozzá.
A név választás nekem kicsit meredek, sehogy sem tudtam megszokni, ez igaz, viszont a leírtak tényszerűségét tekintve beszippantott és most már egy teljesen más nézőpont alapján nézem ezen kifestett, sokszor, mint egy karácsonyfa díszre emlékeztető külsejű fiúkra és lányokra is egyaránt.
Az tény, hogy a zenei ízlésem marad amilyen, de nem fogom felhúzni a szemöldökömet, mikor egy – egy új kis csillag csapat feltűnik a képernyőn.
Azt, mint szakmabeli hozzáteszem, nagyon sajnálom, hogy ilyen „elcseszett” őrülettel őrjítik meg a fiatalokat, de ez már az én meglátásom és nem is ide tartozik.
Eddig nem csillagoztam, mert nem tudtam merre billenjen az a mérleg.
Úgy döntöttem, hogy három és fél csillagot megadom, mert reménykedem benne, hogy újabb könyvet olvashatok az írónőtől, de már egy tapasztaltabb, átgondoltabb, de mindenképpen igényesebb formában.
Érdemes volt olvasni, örülök, hogy kezembe kerül.
