Ripp Gábor (szerk.) · Czinkos Éva (szerk.)

Japán ​a szamurájkorban 16 csillagozás

Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban

A Trivium Egyesület 2017-ben „Japán a szamurájkorban” címmel novellapályázatot hirdetett, amelyre a szerkesztők a japán történelmen és kultúrán alapuló történeteket vártak…
A történetek között nincs szoros összefüggés, egymás után olvasva őket mégis izgalmas, átfogó képet nyújtanak a középkori Japán sötét, rejtelmes időszakaiból.

A művek szerzői: Végvári Edina, Caroline, Losonczy Attila, Kereder Márk, Mihály Léna, Bíró G. István, Tarja Kauppinen, Fülöp Kristóf, J. D. József, Kovách Kristóf, Boris Martinovic

Tartalomjegyzék

>!
Trivium Egyesület, Budapest, 2020
160 oldal · ISBN: 9786155821035
>!
Trivium Egyesület, Budapest, 2018
150 oldal · ISBN: 9786155821035
>!
Trivium Egyesület, Budapest, 2018
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155821028

Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

lzoltán IP>!
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban

és egy éles tőrrel elvágom magamat az éber világtól hogy katanákkal hadonászó katonákkal és démonokkal teli álmot álmodjak

>!
Trivium Egyesület, Budapest, 2018
150 oldal · ISBN: 9786155821035
Csizmás_Kandúr>!
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban

Eddig az elsőnél tartok, ha a többi is ilyen, akkor jót fogok róla véleményezni. De nyugtával dicsérd… derűs napot mindenkinek!

Dorka50 P>!
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban

Imádom az ilyen történeteket. Tetszenek a régi korok meséi, főleg ha szamurájokról szól. A becsület és a kitartás mintapéldái. Sokat meg lehet belőle tudni a japán kultúráról, hiedelmekről. A történetek rövidek, de ütősek. Nem szeretnék kedvencet választani, mert mindnek megvan a maga szépsége. Mindegyik nagyon tetszett.

odivne P>!
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban

A molyon találtam rá az ajánlásra: a veszélyhelyzetre való tekintettel most ingyenesen olvasható a kötet. A címe is hívogató volt. Elolvastam a bevezetőt, aztán belevágtam az olvasásba. Tényleg nagyon eltérő művekkel találkoztam. Egyben egyeztek meg a novellák: a szamurájkor hőskorában játszódik mindegyik, hol misztikum lengi be a történetet, hol megmarad racionális alapokon. A legtöbb történetben gazdájukhoz feltétlenül hű szamurájokkal találkoztam. De akadt olyan is, aki inkább más utat választott. Érdekes volt más-más szerzők műveit egymás után olvasni. Az elbeszélések stílusa változatos. Van, amelyik lírai hangvételű, van amelyik inkább a realizmus eszközeivel él. Aki kedvet érez egy apró betekintésre egy távoli kultúrába, nyugadtan olvassa el.

Attila_Dávid>!
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban

A Trivium Egyesület még 2017-ben írta ki a „Japán a szamurájkorban” novellapályázatát, amellyel nem nyúlt mellé: az (író)embereket még manapság is érdekli a középkori Japán tiszteleten, becsületen és hűségen alapuló rendszere/kultúrája, így nem véletlen, hogy e Trivium-pályázat keretében is sok remek novella született – ezek legjobbjait tartalmazza a novellapályázat címével megegyező című antológiás kötet.

Pedig a pályázóknak nem volt könnyű dolguk: a későbbi kötet előszava alapján a novellapályázat résztvevőitől „a szerkesztők a japán történelmen és kultúrán alapuló történeteket vártak a Muromacsi-kortól a Meidzsi-korig, azaz az 1392-től 1867-ig terjedő időszakból” – tehát az íróknak nem csak önmagában egy jó, Japánnal kapcsolatos történetet kellett írniuk, hanem még vigyázniuk kellett arra is, hogy az adott sztori jól illeszkedjen egy adott (valós) történelmi korba. Én úgy gondolom, hogy ez kiválóan sikerült nekik, bár én nem vagyok Japán-szakértő: eltekintve attól, hogy gyermekkoromban nagy Ázsia-rajongó voltam, nem rendelkezem alapos ismeretekkel a középkori Japánról (sem), nem tudom eldönteni, hogy a „Japán a szamurájkorban” antológiában szereplő történetek – így, ahogy le vannak írva – megtörténhettek volna-e a valóságban, de azt elmondhatom, hogy nekem mindegyik sztori hihetőnek tűnt. (Még úgy is, hogy több történetben szerepelnek démonok, szellemek – vagy annak tűnő dolgok.) Szerencsére azonban a Trivium Egyesület nem bízta a véletlenre ezt a dolgot: a kötet japán nyelvi lektora Fazekas Beáta író, szerkesztő, az egyesület egyik alapítótagja, elnökhelyettese volt.

Az antológiával kapcsolatban érdemes szót ejtenünk a borítóról is, ami Tar Attila keze munkáját dicséri. A borítótervezésre is előzetesen egy pályázatot írt ki a Trivium, ennek a legjobbja lett végül a kötet borítója, amely egy szamurájt ábrázol, ahogy egy hegy előtt a lemenő/felkelő nap (vagy valamilyen nagy tűz) fényében méltóságteljesen áll. (Mielőtt elolvastam a kötetet, nem értettem, hogy miért pont ez szerepel a borítón. Miután elolvastam, megértettem: az antológiában szereplő történetek szinte mindegyikének közös pontja egy-vagy több szamuráj-szereplő, és több sztoriban megjelenik a lemenő/felkelő nap és a tűz is.)

A külcsín és a belbecs tehát – legalábbis szerintem – egyaránt lenyűgöző e kötetet illetően.

Aki a fentiek alapján kedvet kapott a „Japán a szamurájkorban” című antológia elolvasásához, az megrendelheti nyomtatott vagy elektronikus formában a Trivium Egyesület webshopjában:
https://triviumnet.hu/webshop/

Jó olvasást!


Népszerű idézetek

Trivium_Egyesület KU>!

– Küldettél értem – kezdte a férfi sietősen, miután csókkal is üdvözölték egymást.
Hai! El kell hagynod a várat még ma éjszaka.
– De hát mi történt, Mijako-csan?
– A kikötőben csónak vár. Öltözz át halászruhába, evezz délnek, és soha ne gyere vissza!
– Kérdezzem inkább, hogy mi fog történni?
A nő egész testében reszketett.
– Meg fogsz halni.

Végvári Edina: A kard hatalma

Trivium_Egyesület KU>!

Oda úr első számú harci fogása a mosolya volt. Ezzel tudatta ellenfelével, hogy biztos a győzelmében. Az pedig, hogy a kardot csak az utolsó pillanatban vonta ki, egyike volt a legfontosabb leckéknek. Abban a pillanatban, hogy egy szamuráj kivonta a kardját, a harcnak szinte azonnal vége volt.

Caroline: 1582

Trivium_Egyesület KU>!

– Mit feltételezel rólam, te kutya? Igenis hatamoto vagyok, és Nobunaga urat is szolgáltam! – sziszegte a szakállas, de nem tudott a fegyveréért nyúlni, mivel Daiszuke és róninjai szempillantás alatt körülvették őt, eltakarva saját emberei elől.
– Most pedig a pénzt szolgálod, nemde? Szerintem te lehetsz Isikava Goemon! Az a sebhely a képeden gennytől bűzlik! Nem csatában szerezted azt, hanem a szégyenbélyeg nyoma!

Losonczy Attila: Az áruló két halála

Trivium_Egyesület KU>!

(…) ellenfele nyakába mártotta a csillogó halálfullánkot, majd egy földöntúli harci ordítás kíséretében kitépte a hús öleléséből. A levegőben élénkpiros sugár jelent meg, a hasítékból pedig bővizű forrásként lüktetett elő a habos vér. Gakusi döbbenten, lélegzetvisszafojtva figyelt rejtekén, a látvány megbabonázta. A halál a fiúcska arcába lehelte a bűzös mámort, és ő menthetetlenül elveszett benne.

Kereder Márk: Gakusi, a megtért harcos története

Trivium_Egyesület KU>!

– Ki vagy te? – kérdezte, nem foglalkozva a kéréssel. – Honnan jöttél? Mit tettél, hogy rónin lett belőled?
Az idegen, amióta idehozták, most először mutatott hajlandóságot beszélni.
– Nem haltam meg. Csak ennyit tettem, uram.

Mihály Léna: Mori Ranmaru

Trivium_Egyesület KU>!

Kindzsiró lement a ház alatti üregbe, és óvatosan kiemelte földből a legritkább és legnemesebb virágot, amelyet csaknem harminc évvel ezelőtt ültetett el.
Ez volt az ő igazi szeme fénye, az a virág, amelyért az egész gyűjteményt odaadta volna.
Egy daimjó egyszer egy egész falut ajánlott, de ő csak mosolygott rajta. Ez a virág nem volt eladó, hiszen annak idején ez indította el az egész szenvedélyét, ennek a növénynek volt köszönhető, hogy azzá vált, aki most volt. Az abszolút ritkaság, a fő látványosság, amelyért minden kertész a fél karját képes lett volna odaadni.

Bíró G. István: A kertész ajándéka

Trivium_Egyesület KU>!

Cudar tél tépázta Hokkaidó szigetét, farkasordító hideg tombolt; reszkettek, vacogtak a földművesek a kunyhóikban. A tűzifakészletek már a végüket járták, a fagyok azonban csak nem akartak szűnni. A nép nyomorát megérezték lassacskán az urak is: nem maradt, aki munkálkodjon, a rémes zimankó a parasztok utolsó tartalékait is felemésztette. Alig akadt reggel, amikor ne találtak volna valakit halálra fagyva a kalyibájában. A vének sem emlékeztek még csak hasonló ítéletidőre sem…

Tarja Kauppinen: Hiszaó és a Bukimina-völgy tenguja

Trivium_Egyesület KU>!

A hold ezüstös sarlóját a vér vörös színe festette meg, miközben a csillagos égboltot lángnyelvek nyaldosták. A levegőt megtöltötte a fojtogató füst és az izzó parázs. A hegyi szentély, mely büszkén, ám mégis alázatosan terült el az erdő kapujában, most lángokban állt. A forró lángnyelvek végigcsókolták a hatalmas gerendákat, amik recsegve-ropogva lassan az enyészetnek adták magukat. A tűz pattogásának hangjait pengék vad csattogása nyomta el.

Fülöp Kristóf - J. D. József: A szellemek árnyéka

Trivium_Egyesület KU>!

A Köztes Helyet éppúgy nem birtokolhatta senki, ahogyan a szelet vagy a tenger hullámait, de a mesélőknek megvolt az az előjoguk, hogy a saját ízlésükre formálják egy szegletét, amíg övék a szó. A Fehér Hölgy legtöbbször szeretett színházát alkotta újra, aprólékos gondot fordítva arra, hogy az apró fekete függönyöktől a színes lámpákon át a bábokig – ez utóbbiak mintha maguk is részei lettek volna a hallgatóságnak – minden élethű legyen. A Róka – lévén sokkal szeleburdibb természetű – csapszékekbe és bordélyokba, sőt egyszer tréfából az eták egyik falujába vitte őket, a Remete pedig, talán a legfilozofikusabb alkat mindőjük között, ugyanazt a nyolc követ rendezte el újra és újra egy máskülönben üres kertben, ebből a kevésből is mindig tökéletes harmóniát teremtve.

Kovách Kristóf: Mese a vörös házról

Trivium_Egyesület KU>!

A katana pengéjén, mintha csak tükör lett volna, visszatükröződött a fekete festékkel, vastag vonalú kandzsival írt felirat: „Hulló falevél teaház”.

Boris Martinovic: A róka és a farkas


Hasonló könyvek címkék alapján

Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Sziládi János (szerk.): Galaktika 76.
Képtelen történetek, másvilági mesék
Szabó István Zoltán – Takács Gábor (szerk.): Arany 200 – Balladaremix
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok
Ronnie W. A. (szerk.): Csillagtalan
Horváth Balázs Zsigmond – Komár Szabina – Orosházi Melinda: Bilingual Tales II. / Kétnyelvű Történetek II.
John Joseph Adams (szerk.): Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai
Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek
Agave 100