Egy ​kocsma város 13 csillagozás

Czinki Ferenc: Egy kocsma város

„Felsőváros, ​Vadászkürt, pestispincék, Óvoda utca, Zsuptipró, Rózsáskert, Vadalma, építőutcák, ONCSA-telep, Bádogos köz, íróutcák, atomfák, Videoton, Almássy-telep, Öreghegy, Papagáj…”
Elmesélhető-e egy város térképszéli pontjai, lakótelepi ivói, ottmaradt tervgazdasági mementói alapján? Hogyan él és alakul tovább a város története ezeken a kisközösségi találkozóhelyeken? Az Egy kocsma város című tárcafüzet szövegei az irodalmi és az újságírói műfaj határán egyensúlyoznak. Olyan riportszerű szépirodalmi tárcák, amelyekben keveredik, összemosódik valóság és fikció. Így mutatják be egy létező Dunán-túli nagyváros egyes városrészeit és azok máig elő, de a város ipari múltjához ezer szállal kötődő közösségi tereit, találkozási pontjait: a városszéli presszókat, kocsmákat.
A fotókat Oláh Gergely Máté utca- és városfotós, valamint Arany Gold Zoltán fotós-filmes készítette. A szövegeket és az írásokat Varga Gábor Farkas grafikus állította össze egy gazdagon illusztrált füzet… (tovább)

>!
József Attila Kör, Budapest, 2014
92 oldal · ISBN: 9786155470011

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

kocsma · Székesfehérvár


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Czinki Ferenc: Egy kocsma város

Nem is nevezném könyvnek. Ez egy műalkotás. Egy izgató pici csecse-becse. Egy tökéletes kompakt kis izé. A kötés, a felhasznált anyagok, a különös képek, és persze Czinki okos szövege együtt adják ki e finom irodalmi húsleves gazdag ízeit. Külön bravúrnak találom, hogy ezek a kocsma-esszékre (novellákra?) nem telepszenek rá tolakvón a fotók, hanem erősítik azokat, együtt hatnak velük. (Ez persze a fotósokat is dicséri.) A szövegről azért pár szót: nyomokban Tar Sándort és Tarr Bélát tartalmazhatnak, van bennük egy csipet Hrabal, és valami, amit én a proletár Krúdynak neveztem el. De mindenekelőtt: önálló, összetéveszthetetlenül egyedi próza, ami csodásan érzékelteti az elmúlás nyugalmát, és e nyugalom szépségességét. Fél óra alatt el lehet olvasni, de aztán újra előveszi az ember, és aztán megint újra – hetekig lehet nézegetni. Ki merem jelenteni, hogy a tavalyi év legnettebb könyvészeti kiadványa. Köszönet a JAK-nak. Sok ilyet még. Aki teheti, vegye meg ajándékba valamelyik kocsmaszerető ismerősének. És ha úgy alakul, felejtse el odaadni. (Székesfehérvári molyoknak meg egyenesen kötelező olvasmány.)

8 hozzászólás
>!
Juci P
Czinki Ferenc: Egy kocsma város

Nagyon patent az egész kötet: szövegek, fotók, dizájn – meglepődtem, hogy ilyen pici, de nagyon jó kézbe venni* –, éppen ezért vagyok nagyon szomorú, hogy jó pár korrektúrahiba maradt benne, többek között a címben is. A kocsmaváros jelentéssűrítő szóösszetétel, és mint ilyet, egybe kéne írni. De lendüljünk túl ezen (aaargh, nem bírok, szakmai ártalom, bocsánat), olvassátok el, érdemes. Kocsmatöltelékeknek és fehérváriaknak különösen ajánlott, fehérvári kocsmatöltelékeknek pedig egyenesen kötelező (de ők már úgyis olvasták, remélem) :)

* A férjem különvéleménye az, hogy nagyon nem jó kézbe venni,** a nyers karton borító érdes tapintásától feláll a hátán a szőr, de ehhez tudnotok kell, hogy az ember nem bírja megfogni az őszibarackot, mert leveri a víz, szóval ez ilyen egyéni szociális probléma :)
** Ettől függetlenül kénytelen lesz elolvasni, mert ő eredetileg fehérvári kocsmatöltelék :)

8 hozzászólás
>!
julia_morovan
Czinki Ferenc: Egy kocsma város

Ivók, presszók, talponállók,
borozók, pincék, kocsmaváros – szeretlek.

Micsoda kiadvány, kész műremek: finom papír, igényes kötés, zsebformátumhoz illeszkedő egészlapos fekete-fehér felvételek a miniesszék között, sőt, még jegyzet-lapok is az elmélkedő olvasónak.

Az első oldalakon (nem-fehérvári lévén) még szerettem volna tudni merre járunk éppen, melyik lehet a Vadalma, a Rádió, a Jolán meg a Panama, aztán rövidúton behelyettesítettem őket az általam ismert egységekkel: a szombathelyi Fortunával, a rákosrendezői Talponállóval, a pályaudvaros Imperiállal meg a pécsi Papucs borozóval.

Ajánlom a kocsmázóknak, a kisnyugdíjasoknak, a hajtóknak és azoknak, akik egy sör mellett még várnak valakire.

>!
moordavid
Czinki Ferenc: Egy kocsma város

Munkám miatt sokat megyek ide meg oda meg amoda fotózni, és az Egy kocsma város mindig ott van valamelyik fotóstáskában. Pedig utoljára kocsmában a főiskola alatt jártam. És még is.

>!
Léczfalvy_Lili
Czinki Ferenc: Egy kocsma város

Délutáni olvasmány egy (de inkább kettő) korsó sör mellett. Kocsmakalauz. Izgalmas képi és nyelvi világgal, amit jó újra és újra elolvasni, vagy éppen élőben meghallgatni. Mindig találni benne valami újdonságot. Még akkor is, ha én elmondhatom, hogy már sokszor hallottam valamennyit. Kötelező melléje megszerezni az Új Magyarhangok – Örülök, hogy itt szólhat– címet viselő remekművet. Ha megvan, akkor őrült gyorsan el kell látogatni hozzá az Új Magyar Képtárba, és rituális módon leülni a kötetben felbukkanó művek előtt és ott elolvasni a hozzá írt szöveget/verset. Nagyszerű élmény.

>!
Régi_Hédi
Czinki Ferenc: Egy kocsma város

Másodszori nekifutásra igencsak élveztem. Egy dolog bosszantott csak: fehérvári lévén sem tudtam gyakran, hol járunk… De ez nem a könyv hibája…


Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Isti ekkor kicsit elszomorodik, nem szereti, ha Nietzschét idéznek a pultnál. Pláne, ha müllerpétereznek is mellé.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
20 hozzászólás
>!
Kuszma P

A kocsma két ellentétes sarkában például Hamvas Béla és Claude Lévi-Strauss borozgatnak, egymással szemben ülnek, fejben zsíroznak, két paklival, és közben azon a megfejthetetlen kommunikációelméleti kérdésen gondolkodnak, hogy a magyar kocsmákban miért úgy beszélgetnek egymással az emberek, hogy mindenki a másik asztalánál ül. (Claude egyébként csal, de kidumálja magát.)

11 hozzászólás
>!
Kuszma P

És ekkor már ő is kezdi érteni, mi történhetett: a szomorúság, a viszonzatlanság, a Hold, a feketelyuk, a huszárdeci, a hirtelen mélabú, meg az elröppenő századok: megint nagymagyarországra itta magát.

3 hozzászólás
>!
Kuszma P

És akkor átsétálok a játszótérre. Néhány évvel ezelőtt átépítették, száműzték onnan gyerekkorom nem EU-konform vasgömbjét, de még a mászókat meg a rakétát is, csak a hinta korlátja maradt meg. Fű helyett süppedős gumilapok. Leülök a padra, és kiderül, hogy a játszótéren van Wi-Fi. Rakéta nincs, Wi-Fi van. Rácsatlakozom. És közben arra gondolok, hogy azért mégis milyen jó tud hozzánk lenni ez az élet.

5 hozzászólás
>!
Kuszma P

Statisztikailag igazolható tény, hogy abból sokkal több tragédia következett, ha egy kocsma nem nyitott ki, mint abból, ha kinyitott. A bezárt kocsma arra kényszeríti az embereket, hogy hazamenjenek, idő előtt, indokolatlanul; vagy esetleg felelőtlenül, a kellő előkészületek nélkül érkezzenek meg munkahelyükre – balesetveszélyes szituációkat idézve ezzel elő –, sőt, egyáltalán, hogy bemenjenek.

1 hozzászólás
>!
Kuszma P

Aztán a Panamában tudtam meg azt is, hogy mi az igazi szerelem. Bár kétségtelen, hogy elsőre elég rosszul hangzik. Ülünk az ablaknál, reggel kilenc óra, én munka, a többiek pedig, úgy látom, bevásárlás után. A férfi szatyrában, aki háttal ül nekem, szemben a laposan beszűrődő téli napfénnyel, tompán surrog a rácpontynak való, miközben azt ecseteli, hogy a szerelem, az tudniillik olyan, hogy csak lenni egymás mellett, és nem beszélgetni, csak valahogy lenni. Aztán bevásárlás, meg két kisunikum után haza is megy ahhoz, akivel ez jó.

>!
Juci P

Egy kocsma város az tágas és rejtélyes, tele van furcsasággal, de otthonos és valahogy kézzelfogható. Megnyugtatóak az ellentmondásai, mert így a mieink is annak tűnnek. A Piccolo sörözőben nincsen pikoló, a Palotavárosban panelházak vannak, az Öreghegy egy domb, a Feketehegy egy végtelennek látszó síkság, a Maroshegy meg egy völgy, az úgynevezett „Elkerülő út” pedig tulajdonképpen két részre osztja a várost, tehát nem kerül el az égvilágon semmit.

76. oldal (JAK, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Székesfehérvár
2 hozzászólás
>!
Juci P

A kocsmákban szinte a leggyakrabban elhangzó mondat – természetesen – léthazugságra épül. Így hangzik: „Iszunk addig egy sört?” Meddig? És mi az, hogy egyet?

75. oldal (JAK, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: kocsma · sör
>!
Kuszma P

A kocsma, amelyikbe az év egyetlen napján ittasan érkezik az ember, és onnan ittasan távozik, az a kocsma valójában nem történt meg.

7 hozzászólás
>!
koczkaseszti

Az élet olyan, mondja Isti, amikor belép a Panamába, hogy elég furcsa érzés, de meg lehet szokni. Azért, amikor vissza vagyunk térve az Anyagba, és csak lebeg az energiánk az éterben vagy hol, az biztos sokkal kényelmesebb, mint amikor így ki vagyunk csapva élőlénynek.

33. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Föld S. Péter: Lehet-e egy forradalmárnak hasmenése?
Jolsvai András: Jövök-megyek II.
Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna (szerk.): Magyarok térben és időben
Timár Judit – Velkey Gábor (szerk.): Várossiker alföldi nézőpontból
Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Vízöntő
Tömörkény István: Szegedi alakok
Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?
Schäffer Erzsébet: Káprázat az élet!
Vámos Miklós: Töredelmes vallomás
Janikovszky Éva: Ájlávjú