Csoda ​és Kósza körül a Föld (Csoda és Kósza 2.) 37 csillagozás

Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

"A ​ló mindig hálás. Hálás lény és hálás téma. Czigány Zoltán – maga is nagy lovas és lóbarát – egy nagy múltú irodalmi hagyomány nyomába indította mesekönyvének hőseit, Csodát és Kószát, akik vásott nyerítéssel vágtatnak vagy poroszkálnak elődeik után. Nem csupán a szelíd irónia, hanem olykor a harapósabb szatíra is felvillan a gyakran groteszk történetek lapjain” – méltatta Czigány Zoltánt Békés Pál, amikor Csoda és Kósza című könyve elnyerte az IBBY-től az „Év Gyerekkönyve” díjat. Nos, most itt a folytatás, ami legalább annyira szórakoztató, nyelvi leleményekben gazdag, mint amilyen az első rész volt!
„Csoda és Kósza azóta sem pihent a babérjain, azaz a szalmán, sőt, egyre többet utaz tak. Jártak Velencében, Pekingben, Santorinin, Párizsban és Mogyoródon, Kósza még a sivatagba és az Északi-sarkkörre is eljutott.
Jól tudjuk, kik ők: lovak, a lelkünk részei. Mert mint minden gyerek és felnőtt, hajla­mosak a meggondolatlan cselekedetekre, a kószálásra, és mint minden… (tovább)

Tagok ajánlása: 6 éves kortól

>!
Pagony, Budapest, 2009
110 oldal · ISBN: 9789639727700 · Illusztrálta: Baranyai András

Kedvencelte 5

Most olvassa 5

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

mazsolafa>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Ami a legfőbb bajom ezzel a könyvvel, hogy nem vagyok biztos benne, melyik korosztálynak íródott. A humora zseniális, de egy csomószor olyan, amit nem biztos, hogy vesznek a kisebbek is. Persze lehet, hogy én tévedek, és a 8-9 évesek is értik és vágják a Combino villamosokról szóló vicceket például.
A fejezeteket még mindig egy kicsit hosszúnak érzem. Hagyni kell egy kicsit és elengedni a történetet, amiknek néha se füle se farka és valahogy úgy olvasni, hogy a szerzőnek szerintem azért itt-ott igencsak elgurult a gyógyszere. A gyerek szerette és a legtöbb viccet, szójátékot értette és hangosan kacarászott. Emiatt biztos, hogy megérte.

Könyvmutatványosok>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

http://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2012/08/30/czig…

A humor az individuum fejlődése folyamán alakul ki, hogy a humorérzék mennyire válik majd személyisége részésévé, az érzelmi érettség, intelligencia függvénye is. Ebben viszont kiemelt szerepe van az ilyanfajta szövegeknek már óvódás kortól kezdődően korlátlan korig.

Gelso P>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Ez a rész nem ér fel az elsővel, de ezeken a történeteken is hangosan nevettünk, röhögtünk, hasunkat fogtuk. Voltak helyenként nem érthető, megakadó poénok, és kínos lóhelyzetek – ez a Kósza…! olyan, de olyan egy lóóó! Mi lenne vele Csoda nélkül?
Jó volt újra végigkísérni a lovak és „családjuk”: Sajó bácsi, és „bablevesfőző”-bajnok Gyöngyi néni kalandjait a reptér tövében – kis negatívumként említem meg, hogy a történetek sokkal, de sokkal hosszabbakra sikeredtek az első kötetben találhatóaknál, ami miatt vagy két estére kellett szétvenni a felolvasást, vagy elaludták a gyerekek a végét… De a másik oldalról érthető, hisz egy világ körüli út pl. nem foglalható össze 5 oldalban. Kissé kaotikusnak éreztem ezt a részt, sok minden előfordult és sok minden összegabalyodott belül…nagyon sok jó poén és szójáték volt benne, pl. ez utóbbiban az utolsó történet, a Kósza Csoda akar lenni bővelkedett leginkább. Azt hiszem, ez a legsikerültebb mind közül, a gyerekemnek is ez tetszett leginkább és nekem is, talán még a Santorini-kaland érte utol. Jó kis fricska (és görbetükör) ez a könnyen megnyerhető turistautak szervezői felé, milyen kellemetlen helyzetekbe kerülhetnek a „hatalmas” szerencséjüknek örülő és gyanútlan nyertesutasok. Kissé frászt kaptam az olimpiai (szerintem ez a leggyengébb), az olaszországi és az aquaparkos kalandokon, nagy-nagy kavarodást okoztak, viszont nagyon jókat vihogtam az idióta buta olasz rendőrökön, meg a velencei dóm hat lován…Viszont a többi, a Hungaroringes és a léghajós kellemesen vicces, és érthetően humoros.

Kiemeltem hármat ezek közül:
"…egy szélesszájú, gülüszemű, sivatagszínű, alagútnyi orrlyukakkal rendelkező fejet látott. Ijedtében négy lábra állt, de nem futott el, talán nem is tudott volna, mert a csodálkozástól homokba gyökeredzett a lába. Ilyen rondát még nem látott. Lószerű volt az állat, ami előtte állt, de patája olyan volt, mintha egy úthenger már többször is átment volna rajta, a szőre olyan volt, mint Sajó bácsi szeretett teveszőr kabátja, a háta pedig olyan volt, mint a gödöllői piacon a vénséges vén néninek, vagyis púpos. És a méla pofája! És ahogy rágógumizott! Mintha mindenre ráérne, és nem a sivatag közepén lenne elveszve!
-Te meg mit csinálsz itt? – kérdezte Kószától arabul.
– Nem beszélek arabul – válaszolta Kósza.
– Mért nem? csodálkozott a másik.
– Mert nem tudok – mondta Kósza. – Magyarországról jöttem – tette hozzá magyarázatképpen.
– Értem – bólintott a púpos állat. (…)
– És te ki vagy?
– Nem vagyok teki. Teve vagyok. Itt élek a Szaharában.
– Én meg ló vagyok, és Gödöllőn élek.
– Lovak erre is vannak. Csak azok arabok, és ezért tudnak arabul, nem gödöllőiül beszélnek." (11-12. old.)

" – Gyere, van a közelben egy kis oázis.
Kósza elindult a dromedár nyomában, aki széles patájával könnyedén lépkedett a sivatag homokján.
– Gondolom, hogy kicsi, ha még o-áz is – mondta Kósza.
A teve megállt, visszanézett Kószára, és rágta tovább a rágógumiját.
– Még egy gödöllői szójáték, és itt hagylak a Szahara közepén!
– Bocsáss meg, azt hittem, a teve, vagyis te vevő vagy az ilyen tevékenységre.
(12-13. old.)

" – Jöjjön vissza, kérem!
Egy sötétbarnára sült férfi a mellette fekvő nőre mutatott.
– Hogyan kér? – kérdezte Kósza a szép, szőke nőt.
– Hogyhogy hogy? – nézett vissza az olajbarna, fáradt férfira a szép szőke nő. – Hogyhogy hogy, hogy hogy? – nevetgélt kicsit. – Hát úgy, hogy jólessen!
– Ahhoz, hogy jól essen, előbb repülnie kell – kaparta meg a kavicsot Kósza. – Okszi?
Kósza megfordult, és nyugágyastul úgy rúgta föl a szép, szőke nőt, hogy az két napernyősorral hátrébb landolt. A barnára sült férfi egyszerre nyitotta mindkét szemét, meglátta maga mellett a felesége forró helyét, azonnal elővett 15 eurót, és átnyújtotta a Kószának."

Jó kis olvasás volt, bár visszasírtam a rövidebb történeteket – mert ezekből több kerülhetett volna a kötetbe..

Szamღca>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

egy – ket resztol eltekintve nekem nagyon nem tetszett. Amellett hogy sokszor idegesitett az is zavart, hogy bar a gyerek elvezte (volna) de tele volt olyan megjegyzesekkel, tortenelmi utalasokkal, poenokkal amit o meg nem ertett; engem meg idegesitett… De volt benne par oteltes resz amin egyutt tudtunk nevetni.

Gáborr_Nagy>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Sajnos egyre gyakrabban oldják meg a lovak a problémáikat hátsópata nyommal. (rúgás) Agresszivitásra nevel. A poénok fárasztottak, a sztori erőltetett. (Biztosan nem én vagyok a cél-olvasóközönség)

berlin>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Ez tetszett legkevésbé, de lehet hogy csak azért, mert itt már több olyan poén volt, amit nagyobbak értenek csak meg, kisebbek nem.

csigahaju>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Bárcsak lenne még több része !! !! Imádnivaló a két ló, még ha néha abszud is.

kovil>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Nekünk ez sajnos nagyon nem jött be, két mese után feladtuk. Lehet jobb lett volna az első könyvvel, Csoda és Kószával kezdeni, akkor talán kicsit jobban értettük volna a stílust, talán… Dehát ezt kaptuk ajándékba, így ezzel próbálkoztunk…
Az első két történetet sikerült elolvasni: a léghajós még valamennyire ok volt, volt 4-5 poén, amin a gyerek nevetett, 1-2 amin még én is. Aztán a Hungaroringes mese az már borzasztó kínlódás volt mindkettőnknek. Viccesnek szánt, de inkább idétlen, abszurd helyzetek, szóviccek, gyerek számára ismeretlen – középkorból előrángatott „autóversenyzők”, ezen művészekhez kapcsolódó utalások, szóviccek, amik nekem erőltetettek, a gyereknek érthetetlenek voltak. Feladtuk…

gjudit8 >!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Nyelvi bravúrok és élvezetes fordulatok – nagyon jó volt mesélni.

Hajdu_Ildikó>!
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld

Hihetetlenül mókás, aranyos történetek két nagyon jópofa, vicces lóról és gazdáikról. A gyerekek imádják, nagyon szórakoztató, szépen megírt könyvek a történetek, a világ körüli utazásnál sincs ez másképpen.


Népszerű idézetek

Chöpp P>!

Gyere, van a közelben egy kis oázis.
Kósza elindult a dromedár nyomában, aki széles patájával könnyedén lépkedett a sivatag homokján.
– Gondolom, hogy kicsi, ha még o-áz is – mondta Kósza.
A teve megállt, visszanézett Kószára, és rágta tovább a rágógumiját.
– Még egy gödöllői szójáték, és itt hagylak a Szahara közepén!
– Bocsáss meg, azt hittem, a teve, vagyis te vevő vagy az ilyen tevékenységre.

12-13. oldal

Chöpp P>!

Augusztus volt, odafönn egy gólya körözött. Lógatta nagy, piros csőrét, és hosszú, szép szárnyával csak néha csapott egyet-egyet a levegőbe. Kósza gyönyörűnek látta és azt gondolta:
– A fene egye meg ezt a kis dögöt!

5. oldal

Chöpp P>!

– Micsoda teve! merte venni a bátorságot! Elkísérte vendégét az oázishoz! Vitte veszélyes viperák között a pálmaleveleket! Nem felejtlek el, mert oly jó voltál te velem! Remélem, találkozom még teveled! – és repült, repült tovább, azt se tudta hova, mert közben beesteledett.

13. oldal

csobi P>!

Hideg hajnal közeledett. Kósza egyre erősebben szuszogott, szuszogása pedig, minthogy a fejét nem fordította el, egy irányba szuszogó szuszogás volt. Amennyiben az egy irányba szuszogó szuszogást fölfogja egy nagy zsák, és az egy irányba szuszogó szuszogás melegebb, mint a környezetében lévő levegő, és a nagy zsák megtelik ezzel a melegebb levegővel, akkor a zsákot elkezdi felfelé nyomni, és felemelni azt is, ami rá van csimpaszkodva, például egy kosarat meg egy lovat.

8. oldal (Pagony, 2009)


A sorozat következő kötete

Csoda és Kósza sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Böszörményi Gyula: Árnyvadászok
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Varga Katalin: Barátom, Bonca
Molnár T. Eszter: Stand up!
Holden Rose: Az ellopott karácsony
Szabó Tibor Benjámin: Az első küldetés
Berg Judit: Rumini a Fényvizeken
Nyulász Péter: A fürdők réme
Kertész Erzsi: Helló, felség!