Pétervására története 1 csillagozás 
Kiemelt értékelések
Kolléganőmtől kaptam ezt a könyvet, mikor Pétervásárára költöztem át a munkám miatt. A könyv ékes példája annak, hogy egy külső szemlélő számára nem túl érdekes kis településnek is mennyi története van, amellyel bekapcsolódik az ország vérkeringésébe. Ezeknek az ismerete segít, hogy otthonosabban érezzük magunkat az adott helyen, „gyüttmentként” is beavatottak legyünk.
Az író jelentős számú forrást dolgozott fel, a fejezetek témái sokrétűek, kimerítőek, habár egyes fejezetek kicsit zavarosak az egymással való átfedések miatt. A kötet a helyismerettel rendelkezőknek biztosan nagyobb örömet ad; így, hogy már itt élek több, mint 6 éve, én is jobban magamévá tudtam tenni az információkat, mint mikor érkezésemkor elolvastam ez első 100 oldalát. Egy-két térkép a könyvben felbukkanó nevekkel, épületekkel sokat emelt volna a kötet élvezeti értékén.
A könyv elolvasása után felmerült az igényem arra, hogy több helytörténeti munkát olvassak ezután.
Népszerű idézetek
1910-ben újra indul a választásokon. (Keglevich Gyula) A korteskörútján beszédeket mondott, itatta a közönséget és cigánybandával húzatta a nótáját. Beniczky volt az ellenfele, akit a Keglevich pártiak ezzel a kis versikével csúfoltak: „…mert Beniczky gyáva kutya, éljen gróf Keglevich Gyula.” Később Beniczky is bekerült a parlamentbe, az ő mandátuma idején épült ki az Egercsehi-Pétervására közút.
148. oldal
Két polgármesterjelölt közül Pál László független (MSZP és KDNP támogatással induló volt tanácselnök) nyert fölényesen 786 szavazattal, azota is minden választáson elnyerte a lakosság nagy részének bizalmát.
279. oldal, Rendszerváltás Pétervásárán
A volt körjegyzőség három falujának harangszaváról a kisfüzesi Végh Gusztáv 1984-ben a következőt mesélte. A harangok beszélgetnek: a péterkei nagyharang azt mondja „De jó / is az a / jó tiszta / búzakenyér.” Erre válaszol az ivádi harang „Nincsen só / nincsen só.” A kisfüzesi, a legkisebb, az a csőcsap, gyenge, de hetyke hangján rákontráz „ Akármilyen / csak – sok legyen.”
169. oldal, A pétervásárai templom építéstörténete és művészeti értékei
A házasságkötés ideje jó korai, 21 évesen már nősülnek a férfiak. Rendesen tavasszal, hogy az új menyecske a nyári munkáknál már az uránál dolgozzon. Azt tartják: „ott egyen, ahol dolgozik” – mondta Turay András, mert „a téli kutya és a nyári menyasszony ritkán jó”. Ezért nem nősülnek ősszel vagy télen, mert a menyecske a nyári munkáknál még az apját segítette, télen viszont az urának kellett eltartani őt, ami a pétervásárai felfogás szerint nem lenne igazságos.
205. oldal, Pétervására közösségi élete a XXI. század első felében
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság ·
Összehasonlítás - Lisztóczky László – Tóth László (szerk.): Eger régi képeslapokon ·
Összehasonlítás - Tóth László: A régmúlt képei Eger történetéből ·
Összehasonlítás - Berki Zoltán – Kovács Attila Gyula (szerk.): Bükk – turistakalauz térképpel ·
Összehasonlítás - Boros Péter: Szilvásvárad régi képeslapokon ·
Összehasonlítás - Balogh Béni: Éleskővár kincse ·
Összehasonlítás - Fél Edit – Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban ·
Összehasonlítás - Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig ·
Összehasonlítás - Bán Péter – P. Kovács Melinda – Kozma György (szerk.): A Heves Megyei Levéltár ·
Összehasonlítás - Megyeri-Pálffi Zoltán: Az egri Törvényház ·
Összehasonlítás