A ​Tűzgyermek és a szellem 15 csillagozás

Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ryugen Tyr nyugodtan éli a kamasz fiúk átlagos életét. A konok nagyapja nem hajlandó mágiára tanítani, ezért az ideje nagy részét az otthona mellett fekvő kísérteties elvarázsolt erdőben tölti. Egy a többitől kezdetben semmiben nem különböző napon azonban egyetlen csapásra báty, apa, gondviselő és nem utolsó sorban hős is lesz egy védtelen kisded számára, akit vérszomjas üldöző markából ment meg. Ennek mindössze annyi az ára, hogy hátra kényszerül hagyni az addigi életét, hogy biztos helyre juttassa a rá bízott csecsemőt. Az országot átszelő kaland végén megtalálja a mestert, aki mágust farag mindkettőjükből.

A mester mellett töltött évek megkeményítették a testüket, harmóniába hozták a lelküket, azonban a fejük lágya az közel sem nőtt be. A biztonságot elhagyva megkezdik önálló életüket, mint mágus tanár és diák, annak a tudatában, hogy az üldözők valószínűleg azóta sem adták fel.

>!
Colorcom Media, Budapest, 2017
262 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155665288

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Bicepsz · Ryugen Aris · Ryugen Tyr


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Ez_elment_vadászni
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

Utazókönyvként jutottam hozzá a könyvhöz a szerző jóvoltából, amit ezúton is köszönök.
Nem tudom, mit írjak. Erős indulatok kavarognak bennem, az meg nem jó tanácsadó.
Kezdjük talán azzal, hogy maga a történet, a világ nagyon jó. A hogyan lett a mágia meg van magyarázva, bár spoiler. Alapvetően az is tetszett, hogy mitológiai történetek vannak teljesen újragondolva, elmesélve. Gond viszont akadt bőven és nem feltétlenül a szerző hibája, a kiadóé és a (vajon egyáltalán létező?) szerkesztőé annál inkább.
A néhol felbukkanó elütési, helyesírási és tördelési hibák, már mondhatni a kiadó sajátjai, ezen már meg sem lepődök.
Magából a történetből jócskán lehetett volna húzni, én olyan 60 oldalt simán kidobtam volna. Nem jelenti azt, hogy azok az események nem izgalmasak vagy nincsenek jól megírva, egyszerűen csak feleslegesek, sem a történethez, sem a világ megismeréséhez, sem a jellemfejlődéshez nem tesz hozzá semmit. Külön novellaként abszolút megállná a helyét, mintegy kiegészítve a fő vonalat, de magában a regényben felesleges. Sőt. Ebben a formájában, sokkal jobb lett volna, ha lazán összefüggő novellafüzérként van megírva a könyv, nem teljes regényként, ott jobban megbocsátható a felesleges részlet és mondjuk a címe lehetett volna Kalandok a mágusiskolában. Szívesen olvastam a legtöbbet, de közben türelmetlenkedtem, mikor haladunk már végre.
A gyerekek szóhasználata nem 10 éveshez illik, a tanárok beszédmódja meg pláne nem illik tanerőkhöz, mégha oly lazák is. A humorosnak szánt jeleneteken a 4,5 éves unokaöcsim kitűnően szórakozott, ő is ilyeneket szokott kitalálni, a csak vicceltem szófordulat mindennapos vendég nálunk az ő jóvoltából. Kb. 6-8 éves gyerekek színvonala, ami a könyvben legtöbbször megjelenik, ők még talán nevetnek rajta, csak sajna ez a könyv nem nekik íródott. A párbeszédek és némelyik jelenet rendkívül fájdalmas, a könyv felénél volt pár pont, amikor azt mondtam, nem, én ezt félbehagyom, ilyen nincs. Eszembejutott párszor az Egy űrállomás takarító naplója, annál éreztem hasonlókat, a csak vicceltem szófordulatos jeleneteknél konkrétan az jutott eszembe, a szerzők egymást ihlették meg, az tuti. Ennyire hasonló legyen, az nem véletlen.
Az első 10 oldalon annyi szinonimáját láttam a csecsemőnek, mint még soha. Értékelem a szerző azon törekvését, hogy ne mindig a kisbaba, csecsemő szavakat használja, csak a gond, hogy így is unalomba fulladt az állandó ismétlések miatt, ráadásul, mintha az ismétlések között némi rendszer is felfedezhető lenne. Ez mondjuk feldobta kicsit. A fiatal szó annyiszor ismétlődött, hogy komolyan csúnya káromkodások jöttek rám, amikor megláttam már 5x leírva ugyanazon az oldalon, ráadásul a 10 éves gyerekek is fiatalok voltak és a tanárok is, kicsit összekavart, azért a tanárok, ahogy kivettem 25 év fölöttiek, bár konkrétan nincs leírva az életkoruk.
A kisbabára a bajkeverő és rosszcsont mint szinonima nem állta meg a helyét, főleg, mert a gyerek három dolgot csinált: evett, aludt, kakilt.
Aztán ott voltak a mindenhonnan belopkodott fogalmak, pl. azspoiler, de itt még csak felhúztam a szemöldököm, ami igazán kiborított (más mellett, erről később), az spoiler Eszem-f..m megáll, ahogy egy exem mondaná, ez akkora szentségtörés, hogy legszívesebben feldaraboltam volna a könyvet. Félreértés ne essék, nem azzal van a baj, ha valaki beleírja a művébe, mások is megtették már, na, de azok mind spoilervoltak! Méltóak spoiler szellemiségéhez, fejet hajtva és MEGTISZTELVE az írófejedelmet, komolyan, erre senki nem vetemedne és félreértés ne essék, ha kedvenc íróim egyike csinálná ezt, azt is megvetném érte.
Ami viszont a legjobban kiborított, a szexuális dolgok beleírása a könyvbe. Könyörgöm, 10 évesekről beszélünk, minek olyan, hogy spoiler Még csak hozzá sem tesz a történethez semmit, abszolút töltetéksztori, ráadásul undorító és némi aggodalomra ad okot a szerző lelki világával kapcsolatban. Bár aztán lehet, hogy spoiler De ha esetleg csinálnák is, akkor sem illik ebbe a regénybe, semmi értelme nem volt beleírni, ha csak amiatt nem, hogy vmi szexes dolog is legyen már benne, de akkor már, ha nagyon muszáj, a tanerő szexuális életét bontottam volna ki inkább a szerző helyében. Mint már említettem, ezen esetleg 6-8 éves fiúk elvörösödve vihoghatnak, de inkább roppant kínos! Nálam itt vágta el magát a szerző, spoiler már csak a ráadás volt ehhez. Asszem, több könyvét nem akarom olvasni a szerzőnek, legfeljebb, ha eljár pszichológushoz, hogy feloldják bizonyos frusztrációit és többet nem ír ilyesmiket a könyveibe. Meg ha elmegy másik kiadóhoz.
Nos, ebből a fenti szösszenetből az jöhet le, hogy én mennyire utálom az egészet, pedig nem. nem szoktam ennyit írni, ha szimplán csak utálok egy könyvet, elintézem egy fél csillaggal az olyat. Ez a könyv nekem nagyon tetszene, ha a fenti dolgokon változtatna a szerző vagy egy jól dolgozó szerkesztő, mert igenis, ez egy kiváló könyv lehetne. Ez így csak egy regénykezdemény, amit nem szabadott volna kiadni ebben a formájában. Azért írtam le a fenti kisregényt, mert jót akarok és mert érdekel az egész.
Összegezve: A szerző nagy fantáziával megáldott, viszonylag jó tollú író, akin egy kiadóváltás és egy jól dolgozó szerkesztő sokat dobna, viheti még vmire, van benne potenciál, határozottan bátorítom, csak némely dolgokat sürgősen hagyjon el. És üzenem huginak, hogy legközelebb ne finoman kritizáljon, lehet azt keményebben is.

4 hozzászólás
>!
ap358 P
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

Ismét fantasy lázban égek, így egyből lecsaptam az utazókönyvre, amint lehetett. A százaléka is elég jó volt, így úgy éreztem, itt nem kell számolnom a magánkiadás gyermekbetegségeivel.
Az első pár oldal könnyen csúszott, de amilyen nagy hévvel indult a kapcsolatunk, ugyanilyen erővel le is ágazott. Az első 50 oldal után csak az ösztönzött, hogy nem szokásom könyvet félbehagyni, mert sose lehet tudni: talán pont az utolsó fejezet lesz az, ahol leesik az állam. Mivel döcögve, szinte oldalról oldalra haladtam, így a pozitívumok kevésbé ragadtak meg, de igyekszem építő jellegű kritikát írni.
Kezdeném a történettel. Mindenképp dicséretes az író fantáziája, a készség, amivel egyik csodaelemet összeszövi a másikkal, és ahogy egyik akcióból a másikba röpíti a karaktereket. Összességében nem sok pihenést hagy az olvasónak, mondhatni, kapkodhattam volna a fejemet, hogy „mi is van”, de ez sajnos nem történt meg. Pont azért, mert annyira zsúfolt volt a sztori, hogy egyes részeket be se akart fogadni az agyam, csak járt a szemem a betűkön.
Jelen esetben „a kevesebb néha több” kifejezéssel illetném az egész könyvet.
Háttérvilág: sokat tudtunk meg, mégis keveset. Ókori mitológia, keresztény hit, Földanya, Atlantisz, stb. Itt annyi minden lett vegyítve, hogy nekem hiányzott a magyarázat, mi ennek a sokszínűségek az eredete, és összeférhetősége úgy, hogy egy azon időben egy szűkebb társadalmon belül mozgunk, és nem országokat átívelő kultúrákon.
A mágia és a modern tudományok találkozása tetszett, sajnáltam, hogy nem kapott nagyobb hangsúlyt. A világ ez által számomra zavaros volt, és a köré épített részek, a hézagok azok, amik olyanok, mintha máshonnan lennének összevagdosva. De ezt előttem már páran megemlítették, nem részletezném. Sajnos ezeket a hasonlóságokat egyből kiszúrtam, még újakat is spoiler, és ennek köszönhetően azon kaptam magam, hogy már a karaktereknél is azt kutatom, kire is hasonlít.
Karakterek: Tyr-t az elején szinte kisfiúnak képzeltem el, ellenben nem egyszer olyan szexuális gondolatai támadtak, mint egy hormontúltengéses tinédzsernek. Aris végig távol maradt tőlem, de mondhatni az összes karakter. Azt hiszem, erre mondják, hogy pasis fantasy, mert cselekményorientált, és nem az érzelmekre hat. De itt semmi érzelmet nem véltem felfedezni, se félelmet, se aggódást, semmit. Még a harcok során is inkább vicceltek, meg megtárgyalták, mit csináljanak, ahelyett, hogy verejtékezve, a másikért való aggódástól elvakultan, vagy éppen felhevülten, minden izmukat megfeszítve, a dühtől az összes mágikus erejüket bevetve küzdtek volna. A viccek fárasztóak voltak, főleg azok, ahol már a kicsi Aris is szexuális utalásokba keveredett.
Korosztályi besorolás: fogalmam sincs. A karakterek viselkedése, stílusa és sok-sok mondat alapján azt mondanám, ez bizony mese. Gyermek-ifjúsági könyv 10-12 éveseknek. De egyes megszólalások és megnyilvánulások ezt cáfolják. Sok a szexuális utalás. Hol a tanulság? Mi a követendő példa? Vagy csak én nem találtam meg?
Írásmód: A karakterek lelki világán kívül, amit még hiányoltam, azok az átvezetések, érzékszervek hiánya. Pl: egy párbeszédet egy megszólalás szakít félbe, amint egy újabb szereplő a szobába toppan. A párbeszédek között nincs ajtónyikorgás, kopogó cipőtalpak, stb. Senki nem érzékel semmit, csak meghallják a másik mondatát. És ez többször is előfordul, más-más szituációban. Nekem hiányoztak az átvezetések, felvezetések.
A gondolatok sokszor gondolatjellel szerepeltek, mint egy élő párbeszéd. Az álmok nem különültek el.
A hangutánzó szavak töménytelen mennyisége is gyerekkönyv hatását keltik. Számomra túl sok volt a nagybetű. Ott a felkiáltójel és a narráció, miszerint a karakter kiáltotta, ennyi pont elég. Az elhúzta a szót, dadogta, stb. kifejezéseknek is jobban örültem volna, mint a magánhangzók, vagy …-ok végtelen sorának.
A mesélés módjára háklis voltam, de ez ugyebár már saját elvárás. Az egész háttérvilágot elmesélésekből tudjuk meg, és ez zavart. Semmi nem volt természetes, pedig a karakterek ebben a világban élték egész életüket. A mesélések olyanok voltak, mint emlékképek, teljes párbeszédekkel, élő karakterekkel, vagyis a mesélő a történet közben megszűnt mesélő lenni, és a mese átvette az irányítást.
Az olyan kifejezések, hogy „cső” (mint köszönés), és a „kajak” (mint szuper) bosszantottak.
Gyermekbetegségek: Igen, sajnos itt is előjöttek. Néhol elírás, szóközhiány található. A tördelésért felelős személyt virtuálisan hátsón rúgnám. A bekezdések sokszor hiányoznak, itt-ott tömbösítve van a történet, ami miatt nehezebb, vontatottabb volt számomra az olvasás.
Ami a legjobban bosszantott, az az, hogy ebben a történetben, és az íróban is rengeteg lehetőség rejlik. Mindkettőn csiszolni kéne egy kicsit, és ezt egy remek szerkesztő meg is tehette volna. (A könyvben nem találtam szerkesztő megnevezést, ha tévedek, bocsánat.) Ez a könyv igenis megérdemelte volna, hogy egy hozzáértő kéz magához vegye, kigyomlálja a háttérvilágot és a felesleges csavarokat, útmutatást adjon az írástechnikai hibák kiküszöbölésére, és a suta mondatok javítására ösztökélje a szerzőt. spoiler Nagyon kevés magánkiadásos könyvnél akadok ki, amiért az író „türelmetlen” volt, de most megteszem, mert igenis, ez jobbat érdemelt volna. Nem szabad ezzel megelégedni, mert elérhető megoldás. Ott van a tehetség, ki kell aknázni, és nem csak a felszínt kapargatni.
Ha egyszer megjelenne a történet szerkesztett formában, akkor biztos újraolvasnám a folytatással együtt, de jelen állapotában sajnos nem állok be a következő részt várók sorába.

>!
Cetti94 P
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

"Amikor megláttam a könyv borítóját és a címet, éreztem, hogy ez bizony szerelem első látásra! A cím érdekes, akár csak a borító, és lerí róla, hogy egy fantasy akadt a kezem ügyébe. Már az első pillanatban magába szippantott a könyv, teljesen kizártam a saját világomat, és csak a történetre koncentráltam.

Belecsöppentem Ryugen Tyr izgalmas, veszélyekkel tarkított életébe. Meg kell hagyni, a sors egy percre sem engedte unatkozni főhősünket, de még az olvasót sem. A fiú élete hirtelen megváltozott, amikor a sors útjába sodorta a kis Arist, aki sokunk meglepetésére már gügyögő korában tüzet böfögött. Tyrre hirtelen nagy felelősség hárul, el kell jutnia Fejlin mesterhez. Útja során csatlakozik hozzá a hatalmas Bicepsz és Árnyék, akik elsőre javíthatatlanul rossz, nagyra nőtt gyerekeknek tűnnek, de tudnak komolyan is viselkedni."

"A történet során sok különleges karakterrel találkozhatunk, lehetetlen lenne felsorolni mindenkit. Jókból és gonoszokból is akad bőven, vannak rendkívül okos, és ésszel kevésbé megáldott szereplőink, akik miatt egy-egy helyzet komikussá válik. Persze szinte mindenben Tyr vagy Aris viszi a pálmát. A fiatal tűzmágust én a „bölcs, de tökkelütött” kategóriába tudnám sorolni, számtalanszor kerül kellemetlen vagy vicces helyzetbe, sokszor saját hibájából – ez időnként fellazítja a sűrű és mozgalmas történetet. Aris kilétét pedig rejtély fedi, komoly titkok rejlenek az ifjú tanonc mögött.

A Tűzgyermek és a szellem egy új fejezetet nyitott a mágia és a misztikum világában. Az alakváltók mellett felbukkannak más különleges tehetségű mágusok, akik a négy elem (föld, víz, levegő, tűz) valamelyikét uralni tudják, megismerünk feltalálókat, és gólemekben sem szenvedünk hiányt."

Bővebben: http://szellemicsemegek.blog.hu/2018/02/25/czekmasi_csa…

>!
Anna_Stoker P
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

Nem igazán tudom magamban hová tenni ezt a könyvet. Nagyon szuper alapon nyugszik, de szerintem többet is ki lehetett volna hozni belőle.
Az elején valamiért egy japán animeként képzeltem magam elé az egészet olvasás közben. Kicsit furcsa volt és szokatlan, mert egy könyvvel sem jártam még így, de rövidesen megszoktam. Az izgalmas és marha fölösleges részek váltakoztak végig a történetben. Bizonyos részeknél pedig érezhető, hogy honnan merített az író. Számomra az spoiler páncél volt egy kicsit sokkoló, ennél le is tettem a könyvet. El kellett gondolkodnom rajta, hogy vajon az spoiler csöppentem? spoiler
Aztán ott van a spoiler. Erről folyamatosan a spoiler ugrott be, aki nem ismerné, annak elárulom, abban van egy bizonyos spoiler. :D
A gyerekek néha idegesítően szemtelenül viselkedtek a tanáraikkal.
És mégis. Itt ez a könyv és nem tudom azt mondani róla, hogy nem jó. Mert hibái ellenére nagyon jó. Kíváncsi vagyok a folytatásra.

4 hozzászólás
>!
LadyM
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

Ezt a könyvet nem tudtam annyira kiélvezni, mint amennyire szerettem volna. Sajnos nagyon gyorsan kellett haladnom az olvasással, mert csak kölcsönbe kaptam, és a fantasy-kban én pont azt szeretem, ha elmélyedhetek a világukban. Vannak ugyan könyvek, amik repítenek magukkal, de olyanok is vannak, amelyekben jobb szeretek elidőzni vagy egyszerűen csak lassabban haladok velük. Ez a könyv az utóbbi kategóriába tartozik. Ettől függetlenül élveztem az olvasást. A történet kellőképpen pörög, a cselekmény izgalmas. Persze lenne még rajta mit pofozni, de így is megállja a helyét a kötet. Különösen élveztem a humoros jeleneteket.

>!
Nusiti
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

Pörgős, izgalmas történet. Mindenkinek ajánlom, aki el akar vonulni egy magával ragadó mágikus világba. Várom a folytatást!

>!
Gergo999
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem

Ez a szuper könyvet mindenkinek csak ajànlani tudom.
Nemszoktam olvasni, de ez a könyv teljesen magàval ragadott!!!
Alig vàrom az angol verziòt


Népszerű idézetek

>!
ap358 P

– Mondd, mit szeretnél, fiatal barátom.
– Nos… – habozott az óriás –, hogy őszinte legyek, egy pofont szeretnék kérni.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bicepsz
>!
ap358 P

– Húú, tényleg puci vagy! – állapította meg ő is. – Még sosem láttam ilyet! – figyelte a fiút vörös arccal az egy évvel idősebb lány. Kiran bemászott a bokorba, és odanyújtotta a nadrágját Arisnak, aki könnyekig hatódott.
– Köszönöm barátom, de neked nem fog hiányozni?
– Bokszeralsóm van, olyan mintha rövidgatyám lenne! – mondta a szőke fiú.
– Az nagyszerű, viszont én még akkor sem tudok mozogni.
Csak némán néztek egymás szemébe.
– Én rád nem adom! – vágta hozzá a nadrágot Kiran, majd hátat fordított és elsétált.
– Figyi, Aris, én rád adom, ha meghúzhatom – mondta bátortalanul Veronika.
– Mégis mit?
– Hát a kukacodat! – ugrott közelebb.

252. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ryugen Aris
>!
Cetti94 P

– Tyr bácsi, neked nem kell leülni és bekapcsolni az övedet? – kérdezte a hetes széken ülő leányzó.
– Á, elbírok én egy vonattal – legyintett a bölcs tanár, de abban a pilanatban, ahogy a vonat megindult, a kezdeti sebesség hanyatt vágta, és egészen a vagonokat elválasztó ajtóig sodorta, aminek fejjel csapódott neki.

132. oldal, 4. fejezet (Colorcom, 2017)

>!
ap358 P

Mikor bementem, életem legbizarrabb látványa tárult a szemem elé. A tehenek megették a szakácsot, és kikiáltották magukat ragadozónak. Mindössze néhány perc alatt befalták az egész személyzetet. Engem is észrevettek. – Szobor Norman nagy recsegéssel megcsóválta a fejét. – El kellett menekülnöm. A tanári karral ellenállást szerveztünk, de nem volt esélyünk, napról napra több és több állat csatlakozott a tehenekhez. Itt is vannak kémeik, de én nem tudok mozdulni, és ezt ők is tudják.
– De a többiek hol vannak, és miért lettél szobor? – kérdezte Tyr összezavarodva.
– Négy évvel ezelőtt a mókusok megtalálták a titkos főhadiszállásunkat, és mindenkit elraboltak.

77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ryugen Tyr
>!
ap358 P

– Figyelj Blazz, ha le szeretnél nyűgözni egy lányt, akkor a legfontosabb dolog az, hogy ne legyen rajtad ruha, ami eltakarja az izmaidat. A mellizmaidat tudod táncoltatni?

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bicepsz

Hasonló könyvek címkék alapján

Patrick Rothfuss: A szél neve
Brent Weeks: Az árnyak útján
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Alwyn Hamilton: A szultán foglya
Anthony Ryan: Az ébredő tűz
J. R. R. Tolkien: A babó
Timár Krisztina: A látszat mesterei
Gabriel Wolf: A napisten háborúja
Stephen Donaldson: A Kárhozat Urának átka