Történészek ​története 2 csillagozás

Kutatók hivatásukról, pályájukról, eredményeikről
Czeferner Dóra – Szőts Zoltán Oszkár – Szőts-Rajkó Kinga (szerk.): Történészek története

Közel ​négy éve annak, hogy 2014. július 14-én útjára indult az Újkor.hu – A velünk élő történelem ismeretterjesztő portál. Szerkesztőségünk elsődleges célja a kezdetektől az, hogy a hazai történeti kutatások legfrissebb eredményeit közérthető formában tárja az oldal olvasói elé. Ennek jegyében kiemelten fontosnak tartottuk, hogy történészinterjúkat jelentessünk meg a portré rovat kereti között, amelyek rövid időn belül a honlap legolvasottabb cikkeivé váltak – és ez mostanáig sem változott. A rovat népszerűsége, valamint a Fakultás Kiadó megkeresése lehetővé tette, hogy az Újkor Alapítvány által a portálon korábban megjelentetett beszélgetésekből válogatva, önálló kötetet adhassunk az érdeklődő olvasók kezébe.
Hogyan lesz valakiből történész? Milyen családi háttér, gyermekköri olvasmányélmény, kiemelkedő tanáregyéniség hatására fordul az illető a történelem felé? Milyen döntések, lehetőségek vagy éppen korlátok határozzák meg a kutatók pályaívét? S egyáltalán milyen… (tovább)

>!
Fakultás / Újkor Alapítvány, Budapest, 2018
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155848056

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Qedrák P
Czeferner Dóra – Szőts Zoltán Oszkár – Szőts-Rajkó Kinga (szerk.): Történészek története

Ez a könyv nem igen tartogat meglepetést, pontosan azt adja, amit a fülszöveg ír. Egy sor, az ujkor.hu-n napvilágot látott interjút lehet benne olvasni, kiegészítve benne az azóta történtekkel. Ezek egyébként változatos minőségűek és témájúak, nyilván azért, mert az interjúztatók nem mindig ugyanazok voltak, a dolgok természeténél fogva más érdekelte őket. Akadt, akinél a szakmai életút, másnál a jövőbeli tervek, megint másnál a jelenkori viták kaptak nagyobb teret, de azért ez a hármas végig megtalálható mindenkinél. A kötet az eredeti interjúkat kiegészítette azzal, hogy az azóta eltelt időre is rákérdezett. Azért is haladtam vele lassan, mert azon könyvek sorát gyarapította nálam, amelyet időnként előveszek, majd elteszem hosszabb időre. Az interjú közötti szünetek pedig egyszerűen adták magukat. A könyv elsősorban a történészek (és nem a történelem!) iránt érdeklődőknek javasolt, és senkit ne lepjen meg, ha nem talál benne kiterjedt képi anyagot, mert a bölcsészhagyományoknak megfelelően ez egy szövegdominált kiadvány.

>!
pável P
Czeferner Dóra – Szőts Zoltán Oszkár – Szőts-Rajkó Kinga (szerk.): Történészek története

Még pár ilyen kötet, és gyakori jelenet lesz mondjuk töriérettségin, hogy a diák azzal adja vissza a kihúzott tételt, hogy: -Nézze, elnök úr, a dualizmus témaköre elég szerteágazó, pl. a legfrissebb kutatások alapján beszámolhatok Deák és a nők kapcsolatáról, de mivel a korabeli parlamenti ellenzék története máig feltáratlan, ami ráadásul csak ez egyik súlyos vakfolt egy teljesebb korrajzhoz, engedelmével visszaadnám a tételt és választanék olyan szakterületet, amelyet már megnyugtatóan feltártak és szintetizáltak a „kollégák”… Hápogna a tisztelt érettségi bizottság, azt hiszem.
Szóval nem akármilyen veszélyeket rejtenek az efféle remek kötetek – hála a lassan 5. szülinapját ünneplő újkor.hu szerkesztőbizottságának, akik kiválogatták az eddigi kb. másfélszáz történészriportjuknak az ötödét és papíron is közreadták (a sorozat várhatóan folytatódik).
A válogatás ugyan 'randomnak' tűnik, de hát bármilyen is, abba mindig bele lehetne kötni, pl. feltűnően hiányoznak az őstörténet és a régészet szakértői, miközben kiemelik, épp ez a téma éli leginkább reneszánszát (értsd: soha ennyi szittyológus és sumerológus nem zsizsegett, mint napjainkban), de nem okoz problémát, annyi más korszak és téma élvonalbeli kutatója és egyetemi tanára mesél munkásságáról és életéről.
Bár az interjúk minden esetben a sablonos -Mi vitte rá, hogy történész legyen? kérdéssel kezdődnek, és megmosolyogtatóan sokan adják rá a -Gyerekkoromban meghatározó élmény volt a Gárdonyi Géza: Egri csillagok -válasz, innentől ezerfelé ágaznak az életutak és érdeklődési körök, és sziporkázóan szakmáznak kedvenc (illetve számomra eleddig ismeretlen) történészeim, köztük pár személyes ismerősöm is (bár egyikük sem volt a tanárom, sajnos.) spoiler
Szóval, adott esetben – nem szakmabelieknek – lehet érdektelen a sok életpálya, meg a tanszéki, intézeti integrációk elég kusza jelene, de az interjúk második fele színtiszta historiográfia, szakmázás. Akit érdekel, milyen témákban, milyen szempontú könyvek várhatók a közeljövőben, annak már csak ezért is érdemes vagy ebbe a kötetbe, vagy az online rovatba belenézni: http://ujkor.hu/rovat/portre.
De talán az a leghatásosabb, ha efféle kis színesekkel ajánlom: miszerint pl. a 'németes', illetve 'nagyháborús' Bihari Péter régi vágya történelmi krimit írni 1914-ről; vagy: a nyilasszakértő Paksa Rudolf egy társasjátékot kreált otthon a 18. század megismeréséhez; vagy: a kötetben a nőtörténeti szálat részben megjelenítő Pető Andrea egyik újabb kutatási témája a kémnők lesznek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Illik Péter: A spanyol armada pusztulása (1588)
Unger Mátyás: A történelmi tudat alakulása középiskolai történelemtankönyveinkben
Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben
Laczó Ferenc: A német múltfeldolgozás
Szakály Sándor: Múltunkról és jelenünkről
Kriston Pál: A történetírás története
Szvák Gyula: „Nem lelkendezhetek főállásban”
Csapodi Csaba: Az Anonymus-kérdés története
Romsics Ignác: Clio bűvöletében
Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia