Értékelések 13

i_am_eniko>!
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni

Miközben olvastam, úgy éreztem, mintha a saját gondolataimat olvasnám, csak Czakó Zsófia jobban fogalmaz, mint én. Nagyon szerettem ezt a könyvet, mert megértett és egyben kegyetlenül szembesített is önmagammal.

gesztenye63 MP>!
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni

@gályanapló annyiban sommázza a kötetet, hogy „aranyos”…
Osztom ezt a véleményt, de valamelyest kiterjeszteném. Mégpedig akként, hogy a szeretnivaló (és keserves mód szeretetért ácsingó) bájos leányka kedves göcögése mögül, már a harmatos években is kihallik a szorongó, körmöket húsig rágó gyermek néma sikolya. Ezt csak tovább feszíti a Milánóig futó, szabadságát sehol nem lelő, csak a kötelességért, az elfogadásért feszengő, a konvencióktól menekülő és azokba mégis kétségbeesetten kapaszkodó fiatal lány sorsa.
Felületesen, de legalábbis feltétellel szerető család; bigott vallásos nagyapa, szürke, arctalan apa; kikényszerített egyházi iskolai neveltetés, majd nyugatra óvakodva is, szinte sorsszerűen a katolikus egyház hatalmas árnyékában végzett marginális munka; no meg, valami kapcsolatféleség az idegen kultúra kedves, gondoskodó képviselőjével, az optimális férjjelölttel. Igazi csemegét kínáló, ínycsiklandó falatkák ezek. A nagyétkű, torkos olvasó alig várja, hogy haraphasson belőlük, majd eltelítődjék a finom precizitással megkomponált vacsora számos különleges fogásával.
De a falatkák valahogy csak megmaradnak a nyálcsorgatás szintjén. Az egyébiránt cizellált stílusban, gondosan megírt elbeszélések csupán a problémák, a konfliktusok felszínét karcolgatják. Nem jutunk el a mélységekig, így valahogy a végére az az éhségérzetem maradt, mint a mi legendás Mátyás királyunknak, akinek hozott is, meg nem is a mesebeli széplány az ízletes finomságokból, de aztán valahogy mégse lakott jól belőlük.

Mindazonáltal nagyon ígéretes, szép munka, a kortárs magyar rövidpróza kedvelőinek feltétlenül ajánlom.

Hirdetés
Cipőfűző P>!
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni

Olyannyira klappol ez a novellafüzér, hogy még a nagy Tar Sándor utcája is eszembe jutott. Azért nem ér fel hozzá, de a kötet novellái minőségileg homogének, és szerintem mind megütik azt a szintet, hogy közlésre érdemesek legyenek. Igaz, hogy igazi értelmet a füzéren belül nyernek. Nem éreztem, hogy akadna közöttük olyan, ami szűkös határidő miatt papírzsebkendőre lett volna lefirkantva, vagy a már lomiba dobott komód fiókjának sarkából rángatták volna elő.

Egy elbeszélést a gyerek, egyet a felnőtt tolmácsolásában olvashatunk. A gyermeki hangszín kiváló, a szókészlet időnként talán túl komplex, de hiteles orgánumot hallunk. Viszont. A gyerekhangú elbeszélések is múlt időben beszélnek, ami egy kis összeférhetetlenséget sugall.

Mondanivalójában színes, és amit szeretne, azt el is tudja mondani. Közérzet próza, komikummal fűszerezve, de virul az élettől. Szórakoztató, nem depresszív, ez egy másfajta próza, és ilyen kevesebb van, mint depresszív hangvételűből.

Czakó múltidéző szövegei egyrészt az elvakult vallásosság (mikor valaki azt sem tudja, miért gyakorolja a vallást), a röghöz kötött, dogmatikus világnézet kritikáját hordozza magával, másrészt a gyerek kíváncsisága, és ennek a kíváncsiságnak, érdeklődésnek és spontaneitásnak a megfelelési kényszerből eredő elfojtása mutatkozik meg, és a más közegből érkező gyerekek meg nem értése. A főhős-elbeszélő világos korlátokkal határolt világban nőtt fel, aztán a lehetőségek tárháza tárul elé (jól fizető állás, aztán nyugat, Olaszország) Kétségtelenül generációs szöveg. A kapunyitási pánik szemléltetése remek. A főhős legszívesebben elbújna. Jól érzi magát a zárt konténerben, a biztonságban, ahonnan elképzelése szerint bármikor kitörhet. Önként zárkózik be, kiváló motívum a kasszakonténer. Legalábbis bezárkózna, ha hagynák. A zártabb viszonyú magyarból (történelmi konfrontációk, abúzusok, represszió utóhatása) egy nyíltabb, közvetlenebb társadalomba kerül. Ez a konfliktus több komikus helyzetet szül, és az elbeszélő mérgelődése az idegesítő szöszmötölés vagy sziszifusziság miatt átragad az olvasóra is.

Most hogy agyon dicsértem, talán magyarázatra szorul a négy csillag. Kicsit didaktikus. Például ki van mondva a kapunyitási pánik, még ha nincs is definiálva. Lehetetlen nem kerek egészként tekinteni a könyvre. Két pólust ismerünk. A kisgyermek és a felnőttkort, ezzel azt sejtetve, hogy a köztes időben szinte nem történt semmi érdemleges, az nem járult hozzá a főhős jellemformálódásához. Tehát kicsit visszaüt a regényszerűség mélység szempontjából, mert így mintha sarkítaná a két megismert életszakasz a főhős életének egészét nézve.
A lényeg: jó könyvnek tartom, és biztosan van/lesz akinek még jobban tetszik.

mozgokep016>!
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni

A legelső mondatom mindenképp ez kell legyen: nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet. Ami nem engedett több pontot adni, az az elemző énem.
A Nagypénteken nem illik kertészkedni egyéni hangú – a váltott idősíkokkal és helyszínekkel – egyéni szerkezetű novellafüzér. (Vagy regény?) Már az első mondatokkal megfogott, és ahogy haladtam előre,egyre elmélyültebbé vált a felvetett téma – identitás, elfogadás és önfeladás – kibontása. A bajom, azt hiszem, az egyensúly hiánya volt. Sokkal erősebbnek éreztem a múlt, a gyermekkor novelláit – nem utolsó sorban a rendkívül erőteljesen megírt nagypapa alak miatt. Ő valódi középpontja, viszonyítási pontja volt környezetének. Értékítéletei, viselkedése ellen érdemes volt lázadni, vagy éppen a szeretet nevében elfogadni, alkalmazkodni hozzá. Ilyen középpont hiányzott nekem a jelenből, a milánói fejezetekből. Az elbeszélő jelenbeli útkeresését, énkeresését egy kicsit „maszatosnak”, tét nélkülinek éreztem. Érteni értettem, hogy mi nehezíti meg a hazatalálást, mégsem volt olyan élő ez a világ és a jelen döntéshelyzete. És mintha a befejezés kicsit „megúszósnak”, tanácstalannak tűnt volna.
Ezzel együtt nagyon fogom várni a szerző új kötetét. Mert ami minden okoskodásnál fontosabb, hogy azt érezzem, közöm van a könyvhöz, a benne ábrázolt világhoz, az íróhoz, ez az élmény megszületett.

3 hozzászólás