A ​szabir titok 2 csillagozás

Czakó Gábor: A szabir titok

A ​szabir titok

a szabir titokról szól. Egész pontosan annak a népnek a titkos múltjáról, amelyet „valami okból régebben” szabirnak hívtak.

Egy sokszor emlegetett népről olvashat a Tisztelt Olvasó e könyvben, amely tömérdek régészeti és mondabeli emléket meg írásos nyomot hagyott maga után az elmúlt évezredek során. Ezek az érdeklődők számára régóta hozzáférhetők. Hogy messzebb ne menjünk: az andronovó-szintasta kultúra leletei, a csud-várak, az ókori és középkori föliratok, a történetírók könyvei, az ugor népek hősénekei meg mondái, a finnugor nyelvek magyar szavainak, népzenei és mesei elemeinek nyilvánvaló áramlási iránya együttvéve sokkal több és megbízhatóbb történeti és régi kulturális adattal szolgáltak, mint amennyiből a szakemberek eddig őstörténetet és nyelvrokonságot írhattak.

A föltételes mód használatának közismerten nem szakmai és nem is technikai okai vannak…

A kötet jól fölépített, szellemes esszésorozata kellő alapossággal vezeti be… (tovább)

>!
Cz. Simon, Budapest, 2013
256 oldal · ISBN: 9789638976703

Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

nemleh>!

Anyanyelvünk – többek közt – egy emberileg kimeríthetetlen teljesítményű, mégis igen áttetsző, egyszerű, egy értelmes magyar által játszva működtethető szóteremtő gépezet.

247. oldal, A magyar is milliomos (Cz. Simon, 2013)

nemleh>!

Az értelem az ész és a szív tudásának egysége, akár az érzelem, de az előbbiben az észen a hangsúly, az utóbbiban a szíven.

125. oldal, Kölcsönös áthatás - egy őskori eszme a magyarban (Cz. Simon, 2013)

nemleh>!

Régen úgy tudódott, hogy a Nap forog a Föld körül. Kopernikusz (1473-1543) rájött, hogy a Föld kering a Nap körül. Vad viták robbantak ki, mire elcsitultak, kiderült, hogy az igazság nincs egyik oldalon sem: a Naprendszer egésze közös tömegközpont körül mozog, melyet a rendszer összes tagjának kölcsönhatása határoz meg. Az egész rendszer pedig a Tejút egyik csillagkarjának része, annyira messze a központtól, hogy onnan nézve mindegy, mi kering mi körül.

121. oldal, Kölcsönös áthatás - egy őskori eszme a magyarban (Cz. Simon, 2013)

nemleh>!

A kölcsönös áthatás gyönyörű életpéldája, hogy a férfi csak férfi és a nő csak nő. Akkor lesznek apává, anyává, amikor gyermekük születik. Ki szüli az apát és az anyát? Csak nem a gyermek?

129. oldal, Kölcsönös áthatás - egy őskori eszme a magyarban (Cz. Simon 2013)

nemleh>!

Kölcsönös áthatásukban szemlélték az ókoriak a számokat, mint minőségeket. Az egy egyesíti magában az összes számot, ezért Isten száma. A kettő az ellentét, a feszültség, ugyanakkor az egységre törekvés száma, a három az előző kettőt magába foglaló tökéletességé, a négy a teljességé, a tíz az első négy száma egysége. A többi szám az ő vegyülékük. Mindez anyanyelvünkben hiánytalanul fönnmaradt és ezernyi szópéldán egy elemista is kimutathatja.

123. oldal, Kölcsönös áthatás - egy őskori eszme a magyarban (Cz. Simon, 2013)

nemleh>!

A k+r egyaránt gyökképlete a körnek és a keresztnek – nem mellékesen Európa-szerte. A két idom különbözőnek látszik, ám mindkettő Istennek, a Mindenségnek az őskori jele, ugyanis a kereszt a kör szerkezete, a kör pedig a kereszté: a kereszt – közös(!) középpontjuk körül – megforgatva kört rajzol. Lényegük éppen a középpont, a kiterjedés nélküli Mindenható…

128. oldal, Kölcsönös áthatás - egy őskori eszme a magyarban (Cz. Simon 2013)

5 hozzászólás
nemleh>!

A magyar, mondhatni, a legdemokratikusabb nyelv, mert az értelmes magyar emberek mind birtokosai a teljes szókincsnek, hiszen a gyökök és a szóképzők száma alig haladja meg a 2500-at! Ennyit kell csak fejben tartani! Még a 2305 gyököt sem kell megtanulnunk, hiszen nyilvánvaló, hogy a ker, kör, kar, gör, gur hangalaki és értelmi közösséget alkot, akár a ter, tér, tár, vagy a leb, lib, lob és a többi gyökcsalád. Bizonyára visszavezethetők alapgyökökre, származékaik világosan mutatják: kerek, körző, karika, gördül… A hang- és jelentésváltozások szabályosak, érthetők.

247. oldal, A magyar is milliomos (Cz. Simon, 2013)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok?
Honti László: Chrestomathia Ostiacica
Radanovics Károly: Északi-osztják nyelvtan
Rédei Károly: Chrestomathia Syrjaenica
Vékony Gábor: Magyar őstörténet – Magyar honfoglalás
Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása
Domokos Péter: Uralisztikai olvasókönyv
Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk
Gulya János (szerk.): A vízimadarak népe
Veres Péter: Mérföldkövek a magyar őstörténetben