A ​Kárpát-medence fémnyersanyag-forgalma a későbronzkorban és a vaskorban 0 csillagozás

A ​könyv georégészeti szempontrendszer alapján dolgozza fel a Kárpát-medencében egykor élt népek fémnyersanyag-felhasználásának történetét. a bronzkor kései szakaszától a vaskor végéig, közel két évezreden át. Bizonyos esetekben azonban elengedhetetlen, hogy visszanyúljon a fémfeldolgozás kezdeti időszakát jelentő késő neolitikus és rézkori kultúrák idejére is.
A munka alapját a szerző az elmúlt közel 20 évben a témában született publikációi, kutatásai, közvetlen magját pedig az 1997-ben elkészült, 1998-ban megvédett kandidátusi disszertációja adta. A kötetbe beépültek a Franciaországban eltöltött posztdoktori ösztöndíj tapasztalatai, valamint az ezt követő Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj és a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj keretében végzett kutatások, melyek a magyarországi anyagokkal kapcsolatos ismeretek kiszélesítésére adtak lehetőséget. A kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió támogatásával jelent… (tovább)

A ​könyv georégészeti szempontrendszer alapján dolgozza fel a Kárpát-medencében egykor élt népek fémnyersanyag-felhasználásának történetét. a bronzkor kései szakaszától a vaskor végéig, közel két évezreden át. Bizonyos esetekben azonban elengedhetetlen, hogy visszanyúljon a fémfeldolgozás kezdeti időszakát jelentő késő neolitikus és rézkori kultúrák idejére is.
A munka alapját a szerző az elmúlt közel 20 évben a témában született publikációi, kutatásai, közvetlen magját pedig az 1997-ben elkészült, 1998-ban megvédett kandidátusi disszertációja adta. A kötetbe beépültek a Franciaországban eltöltött posztdoktori ösztöndíj tapasztalatai, valamint az ezt követő Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj és a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj keretében végzett kutatások, melyek a magyarországi anyagokkal kapcsolatos ismeretek kiszélesítésére adtak lehetőséget. A kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió támogatásával jelent meg.
Az első, kutatástörténettel foglalkozó fejezet főként a Kárpát-medencére és közvetlen környékére koncentrál. Jjelentős európai kitekintéssel tárgyalja a téma kutatásának alakulását a 19. századi kezdetektől napjainkig. A második, módszertannal foglalkozó rész sorra veszi az anyagvizsgálati módszerek, a régészeti és geológiai adatgyűjtés, a metallurgia és a kísérleti régészet lehetőségeit és eredményeit.
A harmadik fejezet a geológiai adottságok bemutatása után áttekinti a Kárpát-medence és környéke arany-, réz-, rézötvöző- (ón, antimon, ólon és cink), valamint vaslelőhelyeit, és azok őskori bányászatának esetleges lehetőségeit. A fejezetet Holl Balázs térképei egészítik ki. A negyedik fejezetben nyersanyag-típusonként írja le a különféle félkész termékek formai alapú tipológiai rendszerét, a formák értelmezését segítő ábrákkal egészít ki. Az ötödik rész a fémek anyagvizsgálatával kapcsolatban szerzett legújabb ismeretekről ad áttekintést.
A kötet utolsó fejezete a régészeti, gazdaságtörténeti szempontok tekintetében levonható tanulságok alapos, tömör összefoglalását nyújtja. Végigkövethetjük a fémnyersanyagok felhasználásának mai ismereteink szerint rekonstruálható változásait, dinamikáját a Kr.e. 2. évezredtől a La Tène korig.
A 26 oldalnyi bibliográfia nagy segítségére lehet a témában elmélyedni szándékozó kutatóknak. A könyv végén 36 tábla egészíti a szöveges információkat, melyek között 14 képes (rajz és fotó) és 22 táblázatokat tartalmazó oldal található, utóbbiak a különféle nyersanyagvizsgálatok eredményeit tartalmazzák. A kötet világos, logikus felépítése, struktúrája alapján elsőrendűen alkalmazható kézikönyv gyanánt, a szigorú következetességgel végigvitt sűrű jegyzetapparátus pedig a további tájékozódást segíti elő.