Székesfehérvár ​urbanizációja 1 csillagozás

A városfejlődés a kiegyezés korában
Csurgai Horváth József: Székesfehérvár urbanizációja

A ​könyv Székesfehérvár Monarchia-korabeli urbanizációját mutatja be. A városi levéltár gazdag anyagának felhasználásával, egyúttal az ország egészére vonatkozó szakirodalomra támaszkodva ismerteti a város politikai változásait, a város vezetőinek, testületeinek, patrióta polgárainak hozzájárulását Fehérvár fejlődéséhez. Részletesen foglalkozik az urbanizáció minden lényeges területével az iparosodástól kezdve a közterek alakításán, az építkezéseken, szociális intézmények létrehozásán, a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésén át a villanyvilágítás bevezetéséig, a közúti és vasúti közlekedés fejlesztéséig.

Bár Székesfehérvár fejlődése – többek között épp az akkoriban kialakított országos vasúti vonalhálózat sajátosságai miatt – elmaradt a Dunántúl két legfejlettebb városa, Győr és Pécs mögött, a nehézségek ellenére sikerült kiépíteni az 1910-es évekre Fejér megye székhelyén is a modern városi infrastruktúrát.

Csurgai Horváth József történész, főiskolai tanár,… (tovább)

>!
Ráció, Budapest, 2014
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155047596

Kiemelt értékelések

AdamMyFriend >!
Csurgai Horváth József: Székesfehérvár urbanizációja

Csurgai Horváth József: Székesfehérvár urbanizációja A városfejlődés a kiegyezés korában

Székesfehérváron születtem és nevelkedtem, ennek ellenére az alapvető, mindenki által ismert információmorzsákon kívül nem rendelkeztem mélyreható várostörténeti ismerettel. Ezt orvosolandó szereztem be többek között ezt a kötetet is.

A mai Székesfehérvár látképét (sajnos) nem a több száz éves, esetleg középkorig visszanyúló épületek dominálják (hiába oly gazdag a történelme), sokkal inkább a könyvben tárgyalt időszak, a Dualizmus korának mementói. Érdekes volt nyomonkövetni, hogy az elmúlt 150 év során milyen mértékben változott meg a település, bizonyos városrészek hogyan és mikor épültek be – nem minden zajlódott akkor és úgy, ahogy azt magamtól képzeltem volna. Megtudhatjuk milyen okok és körülmények vezettek a város néhány dunántúli településhez viszonyított (a kötet leggyakrabban Péccsel és Győrrel veti össze Fehérvárt) lassabb fejlődéséhez, ami szintén nem újkeletű dolog – többek között a csatornázás kiépítésére és az áramszolgáltatás bevezetésére is viszonylag későn kerített sort a városvezetés.

A szövegszerkesztést néhol meg lehetett volna oldani elegánsabban, vannak kifejezetten száraz részek ahol akár egy oldalon keresztül csak ömlesztett számadatok követik egymást (ezek a részek jelentősen visszavettek az olvasási lendületemből), míg máshol hasonló adatokat táblázatba foglalt a szerző, ami sokkal könnyebben emészthetővé tette azokat. Ezen kívül néhány esetben a lábjegyzetek szintén túl terjengősre (valahol egy egész oldal) sikerültek, amiket sok esetben be lehetett volna építeni inkább a törzsanyagba.

A könyv a célját tökéletesen teljesíti, azaz részletesen bemutatja Székesfehérvár urbanizációját. Nem egy korabeli anekdotákkal tarkított regény, és nem is igyekszik annak mutatni magát.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szalai Károly: Békéből – Háborúba
Branczik Márta – Demeter Zsuzsanna: Budapesti építkezések állomásai
Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok
Ozsváthné Csegezi Mónika – Ozsváth Gábor Dániel: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája
Pilkhoffer Mónika: Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században
Gordana Prčić Vujnović – Tóth Attila: Századfordulós ékkövek / Gems of the Turn of the Century
Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században
Ritoók Pál: Székesfehérvár – Szent István tér
Ágoston Béla: Bory Jenő és a székesfehérvári Bory-vár
Szabó Zoltán: A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténete