Radikálisok, ​szabadgondolkodók, ateisták 4 csillagozás

A Galilei Kör története (1908-1919)
Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták

Ha ​áthaladunk az Anker közön, a 2. szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt szabadgondolkodó, ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját – ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható. Mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban.
Miért? 1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki.
Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a… (tovább)

>!
Napvilág, Budapest, 2017
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633380499
>!
Napvilág, Budapest, 2017
400 oldal · ISBN: 9789633380222

Kedvencelte 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták

Nagyon megnyerő*, hogy egy (már elnézést a jelzőért, körmönfont bóknak szánom) tejfölösszájú ifjú történész ilyen elhivatottsággal és felkészültséggel mászik bele a témájába. Csunderlik végtelen szellemességgel megírt történelmi gonzó-publicisztikáit** már ismertem, és mindig örömmel olvastam. Sok előfeltevésem volt nekik köszönhetően e mű előtt, de mindegyik megcáfolódott: egyfelől erre a könyvre nem a humoros témakezelés a jellemző (ez mondjuk lehetne rossz hír), másfelől viszont ez a kötet egy nagyon komolyan vett, hipertárgyilagos és végtelenül aprólékos kipókhálózása a magyar történelem egy kevéssé ismert szegletének. Csunderlik a XX. század elejének emblematikus diákegyesületét, a Galilei kört veszi górcső alá, ami a korszak a szabadgondolkodó és radikális fiataljainak melegágya volt. A téma kibontását nehezíti, hogy a Horthy-korszakban a szervezetet a Tanácsköztársaság balvégzetű időszaka miatt démonizálták – egybemosták gyakorlatilag mindennel a bolsevizmustól kezdve a „zsidóbérencségig”. Ráadásul a világháború után a marxista történelemtudomány ezt az egyszerűsítő megközelítést tulajdonképpen kritika nélkül átvette – csak épp ugye a bolsevizmusnak pozitív jelentéstartalmat tulajdonítva. Pedig a Galilei kör ennél lényegesen komplexebb képződmény volt – de aki erről többet akar tudni, olvassa csak el ezt a könyvet.

Ez egy induktív történelmi munka abból a szempontból, hogy egy szűk területet vizsgálva beszél a kor egészéről. Emellett pedig ellen-eszmetörténeti munka is – a Galilei kört ugyanis egy határozott eszmerendszer (a Tisza-féle konzervatív-liberális, nemzetieskedő-keresztény kormányzat, a „régi Magyarország”) kritikája működtette. Saját bizonyosan körvonalazható ideológiája alig volt – antiklerikalizmusuk éppúgy a rendszer ellenében nyert értelmet, mint a munkásoktatás terén kifejtett tevékenységük. Persze létezett kapcsolat a kör és a polgári radikálisok, valamint a szocialisták között, de ez nem áll össze egységes világnézetté – csak a kormányzattal való (amúgy alapvetően**** egészséges) szembenállás kötötte össze őket.

spoiler

Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik élénken érdeklődnek a kora XX. század szellemi áramlatai iránt, és nem ódzkodnak attól, hogy egy szerző a „részletekbe megy”. Csunderlik pedig, ha így folytatja, a jövő meghatározó történésze lesz. Csak vehetné egy kicsit lazábbra. Egy ici-pici gonzó (a tárgyilagosság megőrzésével) itt is elfért volna.

* Lenyűgözőt akartam mondani, de leszokóban vagyok a nagy szavakról.
** http://nol.hu/pagenotfound ***
*** Csak érdekességképpen mondom, a blog másik szerzőjének is mostanában jelenik meg könyve: https://moly.hu/konyvek/peto-peter-leshatar Fut a szekér.
**** Leszokóban vagyok amúgy a töltelékszavakról is. Ha tudnátok, az első fogalmazványban mennyi volt!

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Posta Péter: Ellenfeleink
Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség
Raffay Ernő: Szabadkőműves béklyóban
Raffay Ernő: Szabadkőműves zsoldban
Oplatka András: Németh Miklós – Mert ez az ország érdeke
Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942–1944 I-II.
Papp István: A magyar népi mozgalom története
Helméczy Mátyás: Fél évszázad eltitkolt történelme
Rainer M. János (szerk.): „Hatvanas évek” Magyarországon
Schlett István: A szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig