Liliom és holló: az Árpád-ház kihalása után trónra kerülő Anjouk és az ismeretlenség homályából az ország élére emelkedő Hunyadiak jelképe. Az 1301–1526 közötti több mint két évszázadról szól ez a képeskönyv: a magyar lovagkirályokról, a messze Dél-Itáliában vívott nápolyi háborúkról és a török ellen folytatott küzdelemről; Bécs meghódításáról és a sorsdöntő mohácsi vereségről. A kötet segítségével bepillanthatunk Zsigmond és Mátyás király messze földön híres budai palotájába, a szárnyas oltárokkal ékes templomokba és egyszerű jobbágyportákra. Csaknem 400 kép – várak és ékszerek, edények és táblaképek reprodukciói, kitűnő grafikusok által rajzolt életképek – segítenek abban, hogy megismerkedhessünk a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakával, a kései középkorral.
Liliom és holló 9 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új Képes Történelem, Magyarország története
Most olvassa 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Csukovits Enikő: Liliom és holló Az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig
A sorozat harmadik kötete átmenet az első kettő 'képregény' és a továbbiak valódi történelemkönyv mivolta között; még akadnak benne egészoldalas, inkább térkitöltőnek alkalmas rajzok és fotók, de a legtöbb illusztráció már gazdaságos méretű. A szöveg értelmes, kellően részletgazdag. Nagyon tetszett az Anjoukkal és Luxemburgi Zsigmonddal foglalkozó rész, ugyanakkor sokallottam a Mátyás királynak és a korabeli kulturális életnek szentelt fejezeteket: ezek együtt az anyagnak több mint egyharmadát teszik ki, és egy kb. 100 oldalas kötetben ez csak a többi téma rovására történhetett. Én jobban örültem volna a politikai és gazdasági folyamatok részletesebb bemutatásának, a királyi esküvő, a humanizmus, a corvinák, a templomépítészet és a zarándoklatok helyett. Ezek ugyanis a Jagelló-kornak jutó szöveget szorították szűkebbre.
Eme belső aránytalanságok ellenére ez a munka fontos összekötő láncszem az Árpádok kora és a török hódoltság története között, s amint említettem, az Anjouk és Zsigmond uralkodását (mely korszak a szerző legfontosabb kutatási területe) kifejezetten jól mutatja be. Jár neki a négy csillag.
Népszerű idézetek
A Budai Jogkönyv szerint a budai vásárokon kilenc gyümölcsárus, kilenc főzelékárus, kilenc sajtos, ugyanannyi csirkés és sóárus kofa rakhatta ki a portékáját. A város sajátos büntetést szabott ki az egymással perlekedő kofákra. Aki a veszekedést kezdte, a városháza előtt hatalmas követ vett a hátára, az a kofa pedig, akivel összekapott, egy hegyes végű pálcával a kezében mögötte ment, és a követ cipelő társát a bottal szurkálta. Ha a szurkáló kofa útközben elnevette magát, helyet cseréltek, és hátán a kővel ő ment tovább elöl, a nézők örömére.
83. oldal, Az élet szabályai
Csukovits Enikő: Liliom és holló Az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig
Hasonló könyvek címkék alapján
- Johan Huizinga: A középkor alkonya 89% ·
Összehasonlítás - Ross King: Leonardo és az Utolsó vacsora 91% ·
Összehasonlítás - Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában 92% ·
Összehasonlítás - Marcus Tanner: Mátyás király könyvtára ·
Összehasonlítás - E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában 75% ·
Összehasonlítás - Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei 100% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája 95% ·
Összehasonlítás - Bilkei Irén: Hermelines subák, vízjeles papírok és a szelídített szarvas ·
Összehasonlítás - B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás ·
Összehasonlítás