Koncert 1 csillagozás

Versek a zenéről
Csukás István (szerk.): Koncert Csukás István (szerk.): Koncert

Az emberiség történetében egy időben alakult ki a beszéd és a zene, az ember örömének és bánatának legkifejezőbb közvetítője. Jelen gyűjtemény tematikája a zene: zeneszerzőkről, zeneszerszámokról, táncokról s általában a zenéről szóló versek. Csukás István válogatásában a világirodalom százhetvenöt költője szerepel, külföldiek és magyarok, klasszikus és élő költők. Együttes zenekarukból kihallható a világ minden zenei hangja, az ősi hangszerektől kezdve a beat- és a popzenéig.

A művek szerzői: Csukás István, Babits Mihály, Hajnal Anna, Szimónidész, William Shakespeare, Napoleon Bonaparte, Beat Brechbühl, John Keats, Thomas Moore, Nagy Zoltán, Beney Zsuzsa, Martin Luther, Hermann Hesse, Jékely Zoltán, Nyikolaj Zabolockij, Walt Whitman, Percy Bysshe Shelley, William Wordsworth, Guillaume Apollinaire, Dylan Thomas, Bihari Sándor, Utassy József, Kiss Benedek, Ágh István, Berda József, Oszip Mandelstam, Kárpáti Kamil, Hárs Ernő, Erdélyi József, Ezra Pound, Li Taj-po, Hilaire Belloc, Sinka István, Takács Imre, Maria Pawlikowska-Jasnorzewska, Léopold Sédar Senghor, Szécsi Margit, Csanádi Imre, Balassi Bálint, Arany János, Kemény Simon, József Attila, e. e. cummings, Victor Hugo, Charles Baudelaire, Vítězslav Nezval, Pierre Reverdy, Juhász Gyula, Tudor Arghezi, Günter Grass, Adam Mickiewicz, Pásztor Béla, Eugenio Montale, Paul Verlaine, Bulat Okudzsava, Ireneusz Iredynski, Georg Trakl, Jannisz Ritszosz, Jorgosz Szeferisz, Johann Wolfgang Goethe, Zbigniew Herbert, Takáts Gyula, Po Csü-ji, Federico García Lorca, Salvatore Quasimodo, William Butler Yeats, Alekszandr Blok, Karl Marx, Gulyás Pál, Rainer Maria Rilke, Juhász Ferenc, Gennagyij Ajgi, Simonyi Imre, Károlyi Amy, Tóth Árpád, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Oscar Wilde, David Herbert Lawrence, Gevork Emin, Kalász Márton, Demény Ottó, Robert Browning, Tóth Judit, Jan Lechoń, Jerzy Ficowski, Wolfgang Amadeus Mozart, Robert Graves, Günter Eich, René Char, Szabó Lőrinc, Stephen Spender, Áprily Lajos, Lucian Blaga, Juan Ramón Jiménez, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Richard Wagner, Borisz Paszternak, Elmer Diktonius, Jurgis Baltrusaitis, Giacomo Puccini, Czigány György, Kassák Lajos, Fodor András, Illyés Gyula, Vas István, Tornai József, Vészi Endre, Rába György, Jánosy István, Csoóri Sándor, Nagy László, Weöres Sándor, Csorba Győző, Páskándi Géza, Somlyó Zoltán, Zelk Zoltán, Humbert Wolfe, Jankovich Ferenc, Szép Ernő, Robert Burns, Arthur Rimbaud, Vlagyimir Majakovszkij, Ladányi Mihály, Paul Celan, Jevgenyij Jevtusenko, Tandori Dezső, Darázs Endre, Jevgenyij Vinokurov, Garai Gábor, Nagy Gáspár, Bolgár György, Orbán Ottó

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A világirodalom gyöngyszemei

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1975
262 oldal · ISBN: 9632110579

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Morn>!
Csukás István (szerk.): Koncert

Elég gáz, hogy május vége óta olvasgattam ezt a kis könyvecskét. A téma miatt hoztam haza, de sajnos csöppet csalódnom kellett. Az elején még több nagyontetszőset találtam, aztán egyre inkább fogyott a lelkesedés, vagy inkább az érdeklődés, mert úgy tűnt, több verset is beledobtak, ami csak említ zenével kapcsolatos dolgokat, de egyáltalán nem arról szól. Meg volt elég gyenguszkák is. Úgyhogy csak három csillag, és megy vissza a polcra. És legközelebb inkább olyan verseskötettel próbálkozom, ami kedvenc vagy nagyon kedvelt költőé, és ott talán kevésbé csalódom.


Népszerű idézetek

Morn>!

Hermann Hesse – Három szólamú muzsika

Egy hang dalolni kezd
az éjben, mely ijeszt,
dallama szárnyaló;
az éj lesz, aki veszt,
dalolni jó.

Most egy második hang kezd bele,
s lépést tart ővele,
nevet, s felel neki,
mert kettesben vidám
az éji dal is ám.

Majd éjből, homályból
harmadik hang táncol
hozzájuk. S hármuk dala most
csillagfényt varázsol,
csodálatost.

Fogódznak, szétválnak,
kar-karban sétálnak,
mert éji dal kelt fel
szerelmet jókedvvel,
mennysátrat bűvölnek,
benn együtt hűsölnek,
kilesnek, elbújnak,
sohasem búsulnak…

Éj lenne s rémület
nélküled, nélkülem, nélküled.

Kálnoky László ford.

23-24. oldal (Kozmosz Könyvek, 1975) · Hermann Hesse

Morn>!

Masaoka Shiki – Tavaszi éjszaka

Tavaszi láz.
Egy ember az utcán ballag magában
és fuvoláz.

Kosztolányi Dezső ford.

29. oldal (Kozmosz Könyvek, 1975)

Zigó_Attila>!

I
Ó Galuppi, Baldassaro, szomorú, hogy rád lelek!
Nem vagyok süket, se vak, hogy téged meg ne értselek,
De a szívem oly nehéz, míg képzeletem száll veled.

II
Ime itt jössz ó zenéddel, régi kincseket kinál.
Mondd, így éltek Velencében, hol kalmár volt király,
S tengert jegyzett el a dózse, hol a Szent Márk templom áll?

III
Hisz a tenger ott az utca és fölötte ível át
Shylock hídja – házaiban tartották a karnevált –
Mintha látnám… pedig még csak el se hagytam Angliát.

IV
Hogy a vízre szállt a május – így meséled, ugyebár? –
Éjszakától másnap délig fellángolt a maszkabál,
S felkészültek új kalandra; ifjú korban így szabály.

V
Ilyen dáma volt a dáma, piros ajka íly finom?
Nyakán keskeny arca lengett, mint harangvirágszirom?
Felséges mellén a férfi nyughatott, mint vánkoson?

VI
Elhallgattak kegyesen s mind téged hallani akart
– Nők játéka sötét álarc, férfiaké könnyü kard –
Te meg ültél méltósággal, s felzengett a klavikord.

VII
Hát e kis terc, szűkített szext – jajra sóhaj visszaszáll –
Szólt hozzájuk? e kitartás? e feloldás? „A halál?”
Rá a szeptim: „Tart az élet, de kibírni rajtad áll!”

VIII
„Boldog voltál?” "Igen." „És most?” "Hát te boldog vagy-e még?"
„Akkor még több csókot!” "Nekem ezer csók se volt elég!"
Halld, a makacs domináns is vár a feleletre rég.

IX
És egy oktáv üt rá választ. Dicsértek ott igazán.
"Remekelt a jó Galuppi, ha komoly volt, ha vidám!
Én, amikor mester játszik, hallgatni is tudok ám!"

X
Majd elhagytak, amikor a gyönyör perce érkezett,
Sorsuk csupa félig-élet, csupa kurtafényü tett,
Hallgatag halál jött értük, s nem látnak több kék eget.

XI
De ha ülök és tünődöm, hogy álljak meg helyemen,
S a természet mélyen elzárt titkait ha kémlelem,
Bejössz kihűlt muzsikáddal, s érzi minden idegem.

XII
Ciripelsz, tücsök-kísértet, holott elhamvadt a ház:
"Hamu, halál – hova lett a velencei aratás?
Lélek marad, ami lélek, nem múlik el az a láz.

XIII
Hisz te ismered a földtant, ismersz némi fizikát,
Algebrát is, de a lélek túlröpüli e határt,
A haláltól lepke félhet, de tenéked meg nem árt.

XIV
Mert Velence és a népe csak virágzott, hervadott,
Bolond ünnep volt gyümölcse, mit a földnek itthagyott,
Vajon még maradt-e lélek, mikor a csók megfagyott?

XV
Hamu, halál!" – ciripeled. Én szívemmel pörölök.
És ti drága, halott hölgyek, hová lett a fürtötök?
Hát az ékkő melletekről? Hűvösödik. Vénülök.

Egy Galuppi-toccata (Vas István fordítása) · Robert Browning

Morn>!

Federico García Lorca – Gitár

Lassú rívásba
kezd a gitár.
Széttörnek a reggel
kelyhei már.
Lassú rívásba
kezd a gitár.
Csitítani kár.
Hallgatni nem tud,
zokog, ha fáj.
Egy hangra jár,
mint víz sírdogál,
mint hófuvásba
szél sírva száll.
Hallgatni nem tud,
zokog, ha fáj.
Jaját zokogja
távoli tájért.
A Dél izzó homokja
fehér kaméliákért.
Hogy alkony ez, s hol volt a hajnal,
hogy a nyíl sehova nem talál,
s az ágon az elhallgatott dal,
első halott madár.
Ó, szív, gitár!
Öt húrral, öt karddal
járt át a halál.

Vas István fordítása

120. oldal (Kozmosz Könyvek, 1975) · Federico García Lorca

Morn>!

Beney Zsuzsa – Zene

Egy ütés, pendülő hang, távoli
hang, harang, egyetlen szín, éjszakák
arany-ezüst színe, az álmaink
elfelejtett kékje, nem álmodott
álmaink kékje, sohsem láthatott
arany-ezüst fény, egyetlen ütés,
egy dobbanás a csend üvegszivében
hullámverő – -
Választékként megremeg
a tenger fodra és a selyem ég
sok csillaga: végtelen ragyogás,
szétszórja sugarát kristály lapokról
a teremtmények zengő serege,
hullámzó, messze szálló, táguló
íves pályákon, sohsem-lett egek,
sohsem-lett föld tág kékjében, egek
nem-létező kékjében, mit betölt
és megteremt a hangok szárnyaló
íve, sugár hang, fény hangja, a csend
lobbanó lángja, füstje, hervadó
fekete szirma, láng-rózsa ütése.

20. oldal (Kozmosz Könyvek, 1975) · Beney Zsuzsa

Morn>!

Egyszer a halált láttam
az út porában,
letakarva papírral, zsákkal –
öregedve a gyászban
magamat megaláztam.

62. oldal, A férfi tánca (Kozmosz Könyvek, 1975) · Takács Imre

Zigó_Attila>!

A kocsmára emlékszel-e,
Mirandám?
A kocsmára emlékszel-e?
S hogy hullt a földre le a szalma,
nyoszolyánkul hogy hullt le könnyű halma,
s hogy csíptek a bolhák fenn a hegyekben éjjel,
s mily kátrány-ízű volt a bor?
S hogy vigadtak ifjú öszvérhajcsárok szerteszéjjel
(a vadszőlős, sötét verandán)?
Emlékszel-e, Mirandám,
a kocsmára emlékszel-e?
Hogy vigadtak ifjú öszvérhajcsárok szerteszéjjel,
a sok ágrólszakadt, szegény
és nincstelen legény,
s hogy kalapács lógott a kilincsünk helyén?
S mily hejehuja járta,
micsoda lárma
és taps, mikor jött egy lány s fékevesztett
táncába kezdett.
Cikázva
a lázba
előre-hátra, mint egy víg kis ördög,
s a csörgettyűje csörgött,
pörgött ő is vele –
zörgött gitárok álmos éneke!
A kocsmára emlékszel-e,
Mirandám?
A kocsmára emlékszel-e?

Ma hallgatag
Mirandám,
ma hallgatag.
Csak az ősz, nagy hegyormok állanak:
az ajtónál fut a záporpatak.
A csönd
leng nesztelen, és messze lenn
a termeken
régen-halottak lába döng.
A csönd
meg künn a gyors
vad Vízesés zúg, mint a Sors.

Tarantella (Kosztolányi Dezső fordítása) · Hilaire Belloc

Morn>!

Az én lelkem repedt; s ha néha éjjeli
unalmát fázva vágy hangokkal tölteni,
olykor, olyan nyögő és gyönge hangot ad csak,

mint hörgő sebesült, akit magára hagytak
egy hulladomb alatt, vértóban, s ott veszett,
egyhelyben, iszonyú erőlködés között.

91. oldal, A repedt harang (Kozmosz Könyvek, 1975) · Charles Baudelaire

Morn>!

Szép Ernő – A Ritz előtt, ha zene szól

Akkor sajnálom a szegényt,
ha olvas egy boldog regényt,
szorulva a villamoson,
meg a hídon ha nekidül
bámulni, hogy a víz oson,
s ha lép vasárnap egyedül,
mint úri ember, sarlatán
kaucsuk gallérral a nyakán
s nyakkendőtűvel és igen
fényesre nyalt cipőiben,
vagy hogyha a telisteli
csapatba ő is beleáll
a Ritz előtt, ha zene szól,
(a járdán is hallani jól,
bent ünnepély foly, csoda bál)
lábujjhegyen ha odaáll,
s a kis lányát fölemeli.

213. oldal (Kozmosz Könyvek, 1975) · Szép Ernő


Hasonló könyvek címkék alapján

Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Rónay György (szerk.): Égövek, ábrák, csillagok
Gál Zsuzsa (szerk.): A zene szava
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái
Illés Lajos (szerk.): Aki legdrágább, aki legszebb…
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Falus Róbert – Szilágyi Péter (szerk.): A múzsák dicsérete
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Kenedi János (szerk.): Írók a moziban