Pram-pram-prarára-prararáram!
A rettenetes Riminyák tanár úr üres osztályterembe érkezik – ugyanis az iskolai rezesbanda lelépett egy lopott busszal. A sofőr helyén Szinyák, a bandavezér ül! Vezetni nem tud, a kaland tehát garantált! Az a legkevesebb, hogy összetörnek egy szobrot, idegösszeomlás szélére sodornak egy, rendőrt, a frászt hozzák az igazgatóra és felforgatják a városka életét.
Két akció közt sem lazítanak, inkább rázendítenek. Mert muzsikálni, azt nagyon szeretnek!
Pram-pram-prarára-prararáram!
De persze ezzel is csak tetézik a kalamajkát. Mindeközben a felnőttek – mert ők már csak ilyenek – furcsa, rém fontosnak tartott dolgaikat intézik, és bizony csak akkor térnek magukhoz, amikor a belevaló rezesbanda mindenkinek alaposan „elfújja” a nótáját.
Pram-pram-prarára-prararáram!
Ezen a könyvön berosál szülő és gyerek egyaránt.
Sőt! Egymás kezéből fogják kikapkodni a könyvet.
Fogadunk?
Berosált a rezesbanda 45 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2013
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jonatán Könyvmolyképző Könyvmolyképző
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 14
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Egy végtelenül kedves, aranyos történet. A kislányommal olvastuk esténként, minden nap vártuk, hogy hogyan folytatódik a kis gyerekcsapat kalandja. Csukással szerintem sosem lehet melléfogni. Isten nyugosztalja!
Kedves, szürreális történet, de néhol túlzó elemek vannak benne, amik nem feltétlenül gyerek fülnek és -szemnek valók.
A százalék alapján sokkal rosszabbra számítottam, de semmivel sem maradt el a hasonló kategóriában olvasott könyvektől. Rögtön az elején az események sűrűjében találjuk magunkat és egyáltalán nem kiszámítható, hogy milyen irányba haladunk majd tovább. A szereplők és a nevek kifejezetten viccesek. Azok voltak a kedvenc részeim, amikor Rudi is felbukkant. Az illusztrációk nagyon jól kiegészítik a történetet, aminek a végéig sikerül megőrizni a lendületét. A végét jelentő megoldás pedig tanulságokat is rejt magában. Ráadásul egészen találó képet ad arról, hogyan zajlanak a dolgok egy kisvárosban. Érdekes kaland volt.
Célközönsége számára izgalmas, érdekes és olvasmányos kis történet. Azt illetően már kétségeim vannak, hogy ki a pontos célközönség, ugyanis míg a szabados nyelvezet és a szleng használata indokolja a 12+ besorolást, a fogalmazásmód és a rövid tőmondatok mintha inkább kisebbeknek szólnának. Kikérem magamnak, hogy az összes disznót Rudinak hívják… :D (Bővebben a blogban.)
Szuper történet volt, aranyosak voltak a gyerekek. Tetszett, ahogy megszöktek, bár elég szabad szájúak voltak. Tetszett, hogy mennyire élvezettel zenéltek, bár valószínűleg tényleg hamis volt. :-) Remélem Rudit soha nem fogják el. :-) Egy buszt elvezet egy gyerek? Nem semmi lehetett.
Egyik könyvheti zsákmányom, Pista bácsi dedikálta nekem, Gergő pedig rajzolt bele cuki kávéscsészéből előkandikáló baglyot. :)
Sokat nevettem, könnyű és mókás olvasmány. Érzem rajta Ildi keze nyomát, különösen tetszik, hogy minden érdekesebb cselekmény végére beszúrt kérdéseket, kommentárokat, amiken az olvasó (vagy a hallgató, akinek felolvassák) tud még morfondírozni. Gergő nagyon eltalálta a karaktereket, az összes kép izgalmas-mozgalmas, cseppnyi unalom se fedezhető fel benne. Némelyik kép – szerintem tudatosan – képregényeket idéz, remélem, lesz eredménye…
Számomra ez a könyv nagyon elnagyolt. Durr, bele a közepébe, rögtön egy száguldó buszon találjuk magunkat, nem is értem, mit keresünk ott. Aztán jönnek egyre-másra a történések, mire összeáll a kép végre. A borítón szereplő szábuldó busz a sok hangszerrel pont 10 perc a könyvben olvasva. Számomra sem a borító, sem a fülszöveg nem azt adta, amit vártam. Tetszik viszont a könyvben, ahogy végül összeérnek a szálak: a gyerekek szökése, a „nyomozás”, az állatkert ügye, a híradó. Bár sokkal többet ki lehetett volna hozni ebből a történetből.
Ami viszont bejött, az a humoros nyelvezete. Mondjuk a címben szereplő berosálás annyira nem jött át, nem is értem, mit akar ez itt jelenteni.
Ahol nagyon el tudom képzelni ezt a könyvet, az egy alsós – mondjuk második osztályos – iskolai környezet, közös feldolgozásra, a fejezetek végén lévő kérdés mentén off.
Lehet, hogy túlságosan hozzászoktam mostanában a kiváló történetekhez, de ez kicsit gyenge volt, a fő erőssége, hogy Szőnyi Gergely illusztrálta. ;) Aranyos történet, de szinte a semmiről szól, és nem volt kedvenc vagy akár megkedvelhető karakterem se…
Lúzer rádió szintre számítottam, és hát meg se közelítette, de persze lássuk be, az egy igen magas léc. :)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók 87% ·
Összehasonlítás - Kemény Gabi: A konkrét hiúz 97% ·
Összehasonlítás - Ecsédi Orsolya: A baj nem jár egyedül 96% ·
Összehasonlítás - Jeff Kinney: Rowley Jefferson bitang király kalandja 92% ·
Összehasonlítás - Molnár T. Eszter: Stand up! 91% ·
Összehasonlítás - Rachel Renée Russell: Turné 90% ·
Összehasonlítás - Tasnádi István: Helló, Héraklész! 88% ·
Összehasonlítás - Sziklai Róbert: Lakli ·
Összehasonlítás - Paul Stewart – Chris Riddell: Vigyázat, sárkányveszély! 84% ·
Összehasonlítás - Jeff Kinney: Pechszéria 90% ·
Összehasonlítás