Vadaskertek ​a régi Magyarországon 1 csillagozás

Csőre Pál: Vadaskertek a régi Magyarországon

Vadaskertekkel – és bennük változatos fajú állatokkal (sokszor veszedelmes ragadozókkal) – már az ókori népek is dicsekedhettek. A későbbiekben változott a parkok létesítésének, az állatok kerítés mögé zárásának célja, de a középkoron át egészen napjainkig voltak és vannak vadaskertek. A szerző – egyedülálló történeti áttekintés után – 235 magyar vadasparkot és 97 fácánost mutat be a legrégebbi időktől a jelenkorig, hangsúlyozva a kertek különféle rendeltetését, beleértve a vadászatot és az állatokban való gyönyörködtetést is.

>!
Mezőgazda, Budapest, 1997
140 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637362657 · Illusztrálta: Csőre Miklós

Enciklopédia 12

Helyszínek népszerűség szerint

Heves Megye · Szilvásvárad


Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Csőre Pál: Vadaskertek a régi Magyarországon

Nézelődik az ember a túra előtt a térképen: merre is az „arra”. Aztán egy kicsit elkalandozik a tekintet. Felsőtárkány, a Bükk nyugati kapuja. Nicsak, a régi kisvasút „fölötti”, Várhegy felé eső részén az áll a térképen: „Vadaskert”! 2000-es kiadású térképről van szó.
Aztán ezt olvasom ebben a könyvben:

„Felsőtárkányi vadaskert
Heves megye
1830-ban létesítette Pyrker János László érsek. A Grassalkovich uradalomból 1831-ben hozatott ide 12 szarvastehenet és 2 bikát. 1847-ben 33 szarvas, 16 dám, 33 őz és 17 vaddisznó volt már a kertben…”

Hm, ezek szerint itt volt a Vadaskert, a mostani Várkert Lakópark területén – többek között.
No, és mi olvasható ezután? :)

„Egri vadaskert
Heves megye
Az egri püspökség tulajdonában lévő vadaskertről 1493 óta vannak adatok. Dóczy Orbán püspök 1498-ban Tihamért is hozzácsatolja. Erdődy Gábor Antal püspök tovább bővíti a vadaskertet a XVIII. század elején. 1718-ban Károlyi Sándornak írt leveléből megtudjuk, hogy az egri vadaskertben ekkor már 45 szarvas volt. Ehhez már hozzászámította a püspök a Károlyitól kapott „hat szép szarvasfiat… és a két nagy szarvast”. Ugyancsak Károlyi Sándor küldött az egri vadaskertbe dámot, valamint medvebocsokat is. A nagy vadaskert 1718-ban készült el, amint az az említett levelezésből kiderül.”

Hm, medvebocsok…, szép! És ezt a „vadaskertet” még mindig használjuk. Igaz, ma már igen kicsi a kiterjedése, a legvérmesebb vad címet pedig a (vér)mókusok kaphatják, madárból viszont van sok – no meg, emberből és kutyából, akiknek ez a kedvelt pihenőhelyük. Nem kell messzire menni a Dobó tértől, a belvárostól, hogy a „zöldbe” kikerüljön az ember. Az egriek már biztos tudják, hol van/volt ez a vadaskert. Ha még valaki nem találta volna ki, annak elárulom: az egri Érsekkert-ről van szó! :D
http://static.panoramio.com/photos/large/46849461.jpg
Igen, az a zöld folt a képen, a belváros tüdeje! :) Talán a tizede, vagy még annál is kisebb a régi, 16. század elején létezett egri vadaskertnek, de nekünk így is a kedvencünk! :D
* * * * *
Na, ezért szép ilyen könyveket – is – olvasni! :) Legközelebb Szilvásváradon és Parádon nézek szét, de még a fácánoskertek is benne vannak ebben a könyvben. Hozzánk közel Kerecsenden, Tarnaörsön, Pusztaszikszón (ma már Füzesabony külterülete), Átányban és Nagytályán volt ilyen spéci kert.
Egyébként minden vidék képviselve van, a Dunántúltól Felvidéken és az Alföldön át Erdélyig.
Fotó: www.panoramio.com

>!
Mezőgazda, Budapest, 1997
140 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637362657 · Illusztrálta: Csőre Miklós
1 hozzászólás

Népszerű idézetek

pwz I>!

Felsőtárkányi vadaskert
Heves megye
1830-ban létesítette Pyrker János László érsek. A Grassalkovich uradalomból 1831-ben hozatott ide 12 szarvastehenet és 2 bikát. 1847-ben 33 szarvas, 16 dám, 33 őz és 17 vaddisznó volt már a kertben…

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1830 · 1847 · Heves Megye · őz · szarvas · vaddisznó
pwz I>!

Egri vadaskert
Heves megye
Az egri püspökség tulajdonában lévő vadaskertről 1493 óta vannak adatok. Dóczy Orbán püspök 1498-ban Tihamért is hozzácsatolja. Erdődy Gábor Antal püspök tovább bővíti a vadaskertet a XVIII. század elején. 1718-ban Károlyi Sándornak írt leveléből megtudjuk, hogy az egri vadaskertben ekkor már 45 szarvas volt. Ehhez már hozzászámította a püspök a Károlyitól kapott „hat szép szarvasfiat… és a két nagy szarvast”. Ugyancsak Károlyi Sándor küldött az egri vadaskertbe dámot, valamint medvebocsokat is. A nagy vadaskert 1718-ban készült el, amint az az említett levelezésből kiderül.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1493 · 1498 · 1718 · medve · szarvas
pwz I>!

Szilvásváradi vadaskert
Borsod megye
Az 5700 ha-os területet a század elején kerítették be. 1909-ben 24 állandó etető volt itt, amelyre 350 szarvas és 100 vaddisznó járt. Gróf Erdődy, majd Wessely volt a tulajdonosa.

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szarvas · Szilvásvárad · vaddisznó
pwz I>!

Cseklészi vadaskert (Lanschücz)
Pozsony megye
[…] Telepítettek gímszarvast is, majd később axis szarvast (indiai pettyes szarvas), sőt kenguruval is kísérleteztek. […]

78. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kenguru
pwz I>!

Zsedényi vadaskert
Vas megye
Ez az a vadaskert, amelyről a legrégebbi feljegyzés szól. A Hazai Okmánytár közli azt az oklevelet, amelyben itt „hortus bestiarium”-ot (=vadaskertet) említenek. (1238: H.O. VIII.33.)

97. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lugosi Lugo László: Tükörképek
Bölcsics Márta – Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz
Baráz Csaba – Holló Sándor (szerk.): Őskori sáncok, középkori földvárak
Stróbl Alajos (szerk.): Szent István király emlékműve a Budai Várban
Déry József – Thirring Gusztáv (szerk.): A Magyar Turista-Egyesület 25 éves multja
Beniczky György: Vadászemlékek
B. Gál Edit – Guszmanné Nagy Ágnes: Gyöngyös régi képeslapokon
Boris Kálnoky: Őseim földje
Papp Imre – Angi János – Pallai László (szerk.): Emlékkönyv ifj. Barta János 70. születésnapjára
Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon