Csoóri ​Sándor válogatott versei 2 csillagozás

Csoóri Sándor: Csoóri Sándor válogatott versei

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A magyar költészet kincsestára

>!
Unikornis, Budapest, 1998
230 oldal · ISBN: 963427224X

Várólistára tette 1


Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

Szeptemberi nők

Megint túl sok nő kószál az utcán,
megint túl sok nő kószál szívemben –
Kövek közül néznek rám a rózsák
világvégi nagy ijedelemben.

Aranyszájú szeptember a dombon,
kiáltani kéne most a nőknek:
vessék le a felhőket magukról,
rúgják le a kígyóbőr cipőket:

hűl ki a Nap, vakrozsdás birsalma,
hideglelős reggelek zörögnek –
mezítelen talpuk parazsával
forrósítsák újra át a földet:

melegítse Afrika-csípőjük,
hogy hózuzmó soha ne borítsa
s ne ússzon a világ, ez a bolygó,
vacogtató korszakokba vissza.

Városok, mint fecskék gyülekeznek,
csattognak a tetők: bádog szárnyak –
Nők: páráló, nyári világrészek,
ami csak él, tifelétek árad,

hazán-túli hazák, másvilágok –
arcotokba diólevél csattan,
őszi pofon, de ti tovább mentek
súlyos porban, nehéz sugarakban.

1 hozzászólás
Scarlett0722 P>!

A csönd. A düh. A világ-egyedülség.
Az ember örök esélye maga ellen.
A fölingerelt fegyverek. A tüskék.
A tüskék hamva tebenned és bennem.

/Dünnyögő/

Scarlett0722 P>!

Nyár van égen és földön,
zene szól, muzsika,
anyám csönd-sivatagján
el kell pusztulnia…

/Anyám fekete rózsa/

3 hozzászólás
Scarlett0722 P>!

A nyár, mint a vér, megalvad,
összeomlik, mint birodalmak:
virág-romok,
levél-halottak
gyűlnek körénk gyöngéd mocsoknak.

/Ez a nap/

Scarlett0722 P>!

Kevés a bűn s a bűntelenség.
Ezért kell most füstölgő lécek
között aludnom, fuldokolva,
háttal Istennek, Napnak, égnek.

/Bűnbánó vers/

KATARYNA>!

Elengednélek, visszahívnálak

Elengednélek,
visszahívnálak,
nagy vízben vetnék neked ágyat
s fáradhatatlan tengerészed,
kezemmel körülhajóználak.
Amerre mennél,
mennék utánad.
Nyár van,
kiköltözöm az ég alá
szerelmed nomádjának:
süssön a Nap, mint a végzet –
egész testemmel
égjek!
Erőt az elérhetetlen jövő ad
s holnapi romlása a vágynak –
Darazsak golyózápora
luggatná át a koponyámat,
venné a világ véremet,
de én csak mosolygok,
mert látlak.
Elengednélek –
visszahívnálak –
hangya-gyászmenet hömpölyög,
előle eltaszítanálak.
Porból fölszedve vizet adnék,
sebed kimosnám szavaimmal.
Melléd feküdnék s a világot
elsötétíteném
hajaddal.

encsy_eszter>!

Tíz felé nem futhatok,
tíz halált nem halhatok,
hát kivárom azt az egyet,
amelytől leroskadok.

Országlásom a télben,
hópehely-királyság csak,
száz felé indulásom:
egyetlen indulás csak.

előszó/mottó

KATARYNA>!

Hetedik napja

Neked írom ezt a suhanó verset,
siess, ha tudsz,
ne várd meg a holnapi estét.
Hetedik napja bámulom már a döglött homokdombokat
ebből a kopár szállodából s az unatkozó, kis erdőt.
Óriás varjú eszi benne a havat,
topog, cikákol, aztán elrepül ferdén
észak felé. Mintha fekete húscsomó
szakadna ki belőlem szárnyra kapva.
Nem akarok már az órára nézni egyedül,
a kenyérre, a késre, a test
hirtelen támadt, sötét krátereire.
Valami elfojthatatlan, földi susogás
készül a számmal újra megszólalni,
s nem akarok már többé
egyedül reménykedni magamban.
Siess, ha tudsz, hideg szél fúj itt
az ország szélén,
fázik a kezem nélküled,
mint az őrtálló katonáké.

KATARYNA>!

Rejtelmeket szólongatok

Ha nem szeretsz még láthatóbban
s még láthatatlanabbul,
veszendő életemre gondolok:
az állatarcú éjszakákra,
az összevissza nappalokra
s utaim tüske-torlaszára.
Tökéletes egyesüléssel
kívánom csak a szerelmet –
Fákat akarok látni, hol
arcod az én arcomba olvadt
s felhők suhanó karzatát,
ahonnét otthonunkra látunk.
S rejtelmeket szólongatok:
nyugtalanabb legyen a föld
kérdéseimtől, válaszodtól
s alkalmasabb így a gyönyörre,
ha már annyi titokra, kínra
alkalmas néha öntudatlan.
Kétségeimtől nem véd semmi,
csak a te boldogságod védhet –
Tested a legszebb jelű zálog,
hogy látható legyen szerelmed
és szemed gondolata is, mely mindig
az élénk világba sodortat.


Hasonló könyvek címkék alapján

József Attila: József Attila válogatott versei
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső válogatott versei
Kosztolányi Dezső: Életre-halálra
Petri György: Petri György versei
József Attila: Válogatott versek
Szabó Lőrinc: Homlokodtól fölfelé
Babits Mihály: Válogatott versek
Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra
Juhász Gyula: Válogatott versek
Pilinszky János: Stigma