A ​világ emlékművei 4 csillagozás

Csoóri Sándor: A világ emlékművei

„Kialszik lassan minden ingerültség / a tájból s belőlem is” – írja az egész kötetre s önmagára is érvényesen Csoóri egyik versében. A költő nem dühös, nem indulatos, nem szenvedélyes; az embernek az az érzése, hogy csak akkor ír verset, ha a lelkében béke van. Ez a béke azonban nem érzelemhiány, sőt inkább fájdalom, amely elegendő lírai erő csodálatosan szép és érzelmileg-gondolatilag hiteles versek születéséhez. Mert a költészet és a fájdalom eggyé vált Csoóri műhelyében. Népéhez szólva mondja a költő:

Lehetne száz okom hát, hogy múltidőben
beszéljek rólad, kihaló madárfajok
és beomlott kutak hangján. De te olyan vagy nekem,
mint a költészetem: a fájdalmakból is
világ születik mindig s a szégyenből is páncélos égbolt.
(Meghallod-e még?)

>!
Magvető, Budapest, 1989
86 oldal · ISBN: 9631414701

Most olvassa 1

Várólistára tette 2


Kiemelt értékelések

BeetheBlessed>!
Csoóri Sándor: A világ emlékművei

Ez most olyan semmilyen volt. Nem találtam benne sem egyedi hangot, sem egyedi üzenetet, sem egyedi érzést. Azt hiszem, ez inkább elődök követése, mint egyéni kitörés, ez pedig nem nyerte el a tetszésemet.

Mercédesz>!
Csoóri Sándor: A világ emlékművei

Miben segíthet a véletlen? Például poros könyvhalmaz alatt, Csoóri Sándor verseskötetét megtalálni. Véletlennek azonban, mégsem lehetne nevezni, hisz a szomorú, borongós szülőfalumban tavaly elhunyt költőnek versei nagyon aktuálisak. A kiélezett politikai helyzetben sokat segíthettek volna az elhallgatott érzések kimondása, félszavakban, sokszor hosszú kétértelmű allegóriákon át. Csoóri Sándor mégis tisztán előhozza a kétségbeesés pillanatait, milyen lehet a jövő, ha nem javítunk rajta. Nekem eddig a költő csak tudatomban volt, de a közeljövőben verseiben is ott lesz.


Népszerű idézetek

kicsibak P>!

Augusztusi este

Nézd, csillagokat söpör egy kéz le
az augusztusi égről,
mintha a vacsora-morzsát
anyám söpörné le az asztalról odahaza.
Meg-megsuttyanó köténye petrezselyem-szagú
és zöldhagyma-szagú –
Rég elmúlt kertjének illata
altat el ma is temelletted.

44. oldal - II. rész (Magvető, 1989)

4 hozzászólás
kicsibak P>!

Télutói reggel

Itt vagyunk s itt van még minden,
ami élni segíthet ma is:
a rakpartokon nyargaló szél,
a fákból kiszakadó, nehéz sóhajok
s egy alacsonyan köröző sirály
a Duna fölött. Lebeg, megáll,
szorgalmasan számolgatja
a Belgrád felé vonuló halálos jégtáblákat.
És itt van zöld szemed is,
amely partra vetette ezt a napot.
Zöld, zöld, zöld – az elgémberedett
madárjósok tátognak csak a hideg ég alatt,
szeretnék már hangosan kimondani
a lombok zöldjét, a lágy esőkben
kilevelesedő salátákét és orgonákét,
hogy ne nekem kelljen újraálmodnom őket.

52. oldal - II. rész (Magvető, 1989)


Hasonló könyvek címkék alapján

Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök
Romhányi József: Nagy szamárfül
Fodor Ákos: Addig is
Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Fodor Ákos: Szó-Tár
Fodor Ákos: Dél után
Kányádi Sándor: Zümmögő
Fodor Ákos: Képtelenkönyv
Fodor Ákos: Még: mindig