Sövény ​Aladár, a hazai koreanisztika úttörője 5 csillagozás

Egy elfeledett magyar tudós megfigyelései a Koreai-félszigetről
Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője

Sövény ​Aladár a magyar-koreai kapcsolatok első fejezetének méltánytalanul elfeledett szereplője. Ő volt az első olyan magyar, aki komoly előképzettséggel, a koreai nyelv ismeretének birtokában érkezett a Távol-Keletre, hogy 1954-ben megkezdje diplomáciai szolgálatát. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában több magyar látogató is megfordult az akkor még egységes Koreai-félszigeten, mindegyikük a helyszínen szerezte meg első tapasztalatait az országról és lakosságáról. Hasonló a helyzet azokkal a magyar orvosokkal is, akik 1950 nyarától érkeztek a koreai háború frontvonalára, hogy a Magyar Népköztársaság támogatásaként segítséget nyújtsanak a sebesültek ellátásában. Sövény Aladár viszont a Távol-Kelet tudós szakértőjeként lett a Magyarországra érkező észak-koreai hadiárvák egyik első tanára, akiknek segítségével kiváló koreanistává képezte magát.
A könyv szerzője, Dr. Csoma Mózes az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. Számos kötete jelent meg Magyarországon és a Koreai… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
ELTE Eötvös, Budapest, 2015
124 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633122273

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Daniella78>!
Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője

Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője Egy elfeledett magyar tudós megfigyelései a Koreai-félszigetről

Amióta csak kezembe vettem az első Magyar-koreai szótárat a Klebelsberg Könyvtárban, és megpillantottam a címlapon Sövény Aladár nevét, azóta érdekel a személye, melyet eddig szinte mitikus homály övezett, hisz gyakorlatilag e könyv megjelenéséig semmiféle bővebb adat, tanulmány vagy ismertető nem foglalkozott a nyelvzseniként emlegetett középiskolai tanárral. Csoma Mózes most megjelent könyve azonban végre méltó helyére teszi Sövény Aladár munkásságát, ezen túlmenően pedig hallatlan izgalmakat is ígér, ugyanis nem pusztán egy biográfiát vehetünk kezünkbe, hanem a bőséges levéltári és hagyatéki anyag alapján megismerhetjük az ötvenes évek Észak-Koreájának kulturális életét, és kiemelkedő művész- és tudós személyiségeit. A könyv másik nagy erénye a csodálatos és pompázatos képanyag, soha nem látott fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány, a fotókon jól olvashatóak például a koreai diákok hazafias versei, melyeket Sövény óráin írtak, Sövény úti jegyzetei, vagy épp a vágyva vágyott, amúgy beszerezhetetlen irodalmi művek címlapfotói. Külön köszönet a szerzőnek, hogy olyan páratlan ritkaságokból, mint Méray: A teknőc hajók c. kiadványa, a hátlapot is közzétette (a könyvecske ritkaságát jelzi, hogy kiderült, még magának Méraynak sincs példánya belőle).
A könyv Sövény Aladár életrajzát ismerteti az első fejezetben, majd a tanári pályája négy évét (1951-1954) mutatja be részletesen, amikor a Kim Ir Szen iskola tanáraként dolgozott, és munkájához megírt egy két kötetes magyar nyelvkönyvet kifejezetten koreai tanulók számára. Ekkor készült el a Magyar-koreai szótár első változata is, melyben még kézírással szerepelnek a koreai szavak, és amit magam is kézbe vehettem az ELTE Távol-keleti Intézetének Könyvtárában, hála a szerzőnek.
A következő fejezetben Sövény kulturális attaséként végzett munkáját és tapasztalatait ismerhetjük meg, ugyanis 1954 őszétől az észak-koreai nagykövetségen dolgozott. Mindennapi életükről, a különféle, sokszor igen fárasztó protokoll-eseményekről, az utazásokról és művészekkel, tudósokkal való találkozásairól a – különben meglehetősen keresetlen hangnemben – megfogalmazott, feleségéhez írott levelekből tudunk, melyekből a szerző bőségesen közöl izgalmas részleteket. Ebben a fejezetben kap helyet különben a legmeglepőbb kép is, mely az ötvenes évek közepén készült Panmindzson közelében, ahol Sövényék és a Rákosi Kórház magyar orvosai amerikai (!) katonákkal fotózkodnak.
Csong On Nyo / 정온녀
A virágzó és lendületesen fejlődő Észak-Korea mellett azonban megismerhetjük a következő fejezetből a művészek, így többek között Han Szor Ja, író (Vihar a Tedong felett) Cso Gi Cson, költő (Pektuszán), a bámulatos Csve Szüng Hi táncművész, akit a szerző a hallyu előfutáraként is említ, és személyes kedvencem, Csong On Nyo festőnő életét is. A kiemelkedő tehetségeknek sajnos szinte mindnek közös sors jutott, a nyomorgás, a megfélemlítés, az alkotás kibontakozásának ellehetetlenítése és végül az izoláció.
Sövény Aladár ugyan leginkább úgy él bennünk mint nyelvész és irodalmár, mégis egy komoly ismeretterjesztő monográfián is dolgozott, mely Korea történelmét, természetföldrajzát és kultúráját mutatta volna be – derül ki a következő, Sövény történelmi kutatásait bemutató fejezetből.
Csoma Mózes külön részt szentel a Magyar-koreai szótár megalkotásának folyamatáról, ami bizony nem volt épp minden akadálytól mentes, ezt pedig Sövény 1958-as tanulmányútjának bemutatása követi, melyből arra is fény derül, hogy Sövénynek egy 12 000-es ikerszó gyűjtése is volt (ezen ponton majdnem elbőgtem magam). Remélem, egy nap ez is hozzáférhető lesz.
A könyv utolsó fejezete a szélsőséges diktatúra kibontakozását mutatja be, melynek Sövény életére is komoly hatása lesz, aki egyre kritikusabban viszonyult a szocialista rendszerhez, melynek jelentéseiben hangot is ad. Az ötvenes évek végétől Sövény újra gimnáziumi tanár lesz, és élete végéig igyekszik irodalmi fordításokkal, lektorálásokkal gazdagítani a koreai fordításirodalmat Magyarországon.
A könyvhöz egy izgalmas melléklet is kapcsolódik képanyaggal, mely Sövény feleségéhez írott leveleiből közöl részleteket koreai kirándulásairól.
A páratlan izgalmakon, számtalan új ismereteken és pompás képanyagon kívül, amit Csoma Mózes új könyve kínál, forrásjegyzék és igen hasznos táblázat is zárja a kiadványt, a könyvben feltűnő nevek átírásaival és hangeul változataival, így könnyen le is kereshetőek a neten.
A könyv megjelenése is igen ízléses, a borítón Sövény alakja látszik egy koreai dolmen alatt, ahogy összemosolyog a koreai gyerekekkel. A könyvből, a személyes hangvételű levelekből és képekből is egy olyan személy alakja bontakozott ki, aki ízig-vérig pedagógus volt, és sugárzott róla a gyerekek iránti szeretet, és a szenvedély, mely örökre Koreához láncolta.
Köszönjük Csoma Mózesnek, hogy ezzel a hiánypótló kötettel Sövény az őt megillető helyre került a szívünkben is, és szeretném külön hálámat kifejezni, hogy a könyvből soron kívül egy példány ajándékba kaphattam.


Népszerű idézetek

Gwener>!

…a kötet Szarangkva csaju címmel tartalmazza a Szabadság, szerelem! című verset is. A vers fordítása a következő:

사랑과 자유

사랑과 자유!
이는 내가 념워하는 모든 것!
하기에 사랑을 위해서는 내
목숨을 바쳐 뉘우침 없으리라.
하나 자유를 위해서라면
사랑이여, 냬 너마자 바치리라!

63. oldal

Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője Egy elfeledett magyar tudós megfigyelései a Koreai-félszigetről


Hasonló könyvek címkék alapján

Anna Fifield: Kim Dzsongun
Zolcer János: Gorbacsov titkai
A. Sajti Enikő – Polonyi Péter: Mao – Tito
Mike Rothmiller – Douglas Thompson: Marilyn Monroe utolsó éjszakája
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Andrew Roberts: Churchill: Kéz a kézben a sorssal
Hahner Péter: Az USA elnökei
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Sal Endre: Mi, magyarok a színpadon
Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem