A koreai háború a phenjani és a szöuli rivális koreai kormányzatok összecsapásaként indult meg 1950 júniusának végén, de rövidesen kiterjedt nemzetközi konfliktussá változott. Magyarország az első volt a közép- és kelet-európai országok közül, amelyik egészségügyi csoportot küldött a koreai harctérre, ahol nyolc egymást váltó turnusban több mint 200 magyar orvos, nővér és egészségügyi munkatárs dolgozott 1950-től egészen 1957-ig. Az intézményt – amely hosszú ideig a Phenjan külterületén fekvő Mangjongdében, Kim Ir Szen szülőhelyén, később átmeneti jelleggel Hicshonban és Szongrimban, végül Szarivonban működött – először Rákosi Mátyás Kórháznak nevezték, majd 1956-ot követően Koreai Magyar Kórházként emlegették a hivatalos iratokban. A magyar orvoscsoportok nagyon fontos szerepet töltöttek be a két távoli nép tagjai közötti emberi kapcsolatok kialakításában, munkájuk emlékét máig egy kétnyelvű emlékoszlop őrzi a kórház kertjében. Jelen monográfia első számú célja az, hogy az… (tovább)
Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea 5 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pro Militum Artibus Ludovika Egyetemi
Enciklopédia 16
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Észak-Korea · Dél-Korea · Korea · Szöul
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 9
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
Mindig úgy érzem, hogy épp az a legizgalmasabb és a koreai-magyar kapcsolatok tekintetében legfontosabb Csoma Mózes-könyv, amit épp aktuálisan befejezek, és ez nem volt másként a Rákosi Mátyás Kórház című könyvvel sem. Elképesztően lebilincselő kiadványról van tehát szó, mely nem többre vállalkozott, minthogy bemutassa a nyolc alkalommal is Észak-Koreába érkező magyar orvoscsoportok tapasztalatait, élményeit, megfigyeléseit és tevékenységét, mindezt alátámasztva levéltári anyagokkal, személyes feljegyzésekkel, jelentésekkel és a szerző beszélgetéseivel ezen orvosok leszármazottjaival.
A szarivoni kórházról általában van tudomása a koreai történelem iránt érdeklődőknek, de arról valószínűleg kevesen tudnak, hogy azt megelőzően több, más helyszínen is működtek magyar orvoscsoportok meglehetősen áldatlan körülmények között. Különösen az aktív háborús időkben már az odautazás is nehézkes volt, és az egyértelmű jelzések ellenére is nagyon sokszor érte bombatalálat a kórházakat vagy azok környékét. Egészen elképesztő körülmények között kellett tehát helyt állniuk az orvosoknak, annyit elárulok, hogy egyikük sem vesztette életét harci sebesüléstől, egy orvos viszont sajnos meghalt mérgezésben.
A könyv természetesen szól a háborús és észak-koreai viszonyokról, melyek a rendszer jellegéből fakadóan ellentmondásosak voltak, így nagyon megrázó volt olvasni olyan koreai művészekről, politikusokról, akik akár páciensként, akár irányítóként kapcsolódtak a magyarokhoz, és kegyvesztettekké váltak, sőt akár ki is végezték őket. Nagyon sok megható momentumról és eseményről is hírt ad a könyv, magyarul tanuló koreaiakról, vagy Szol Csang Sikről, aki A barátság hőskölteménye című eposzt konkrétan a magyar orvosokhoz írta. Meglepő adat volt számomra, hogy még dél-koreaiak is átszöktek, hogy kezeltessék magukat a magyar kórházban, melynek presztízse megkérdőjelezhetetlen volt az 56-os forradalomig.
A kiadvány képanyaga nagyon izgalmas, különösen a mellékletben közölt iratok érdekfeszítőek, különösen meghatók a koreaiak által írott magyar nyelvű levelek, versfordítások, melyek arról teszek tanúbizonyságot, hogy nagyon szoros emberi kötelék alakult ki a magyarok és az észak-koreaiak között.
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
Csoma Mózes neve garancia a Koreáról szóló igényes könyvek esetében. Itt sincs másképp. A kötetet rengeteg fénykép és egyéb forrás is gazdagítja. Nagyon jó összefoglaló a magyar orvosok koreai háborúban (Észak oldalán) való részvételéről.
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
Páratlan összefoglalója a kötet a koreai háború alatt (és után) Észak-Koreába érkező és ott dolgozó magyar orvosok történetének. A szerző a rá jellemző alapossággal és rendezettséggel írta meg a nyolc, egymást váltó orvoscsoport útját és munkáját, mindezt történelmi keretbe foglalva, kiegészítve és színesítve rengeteg képi anyaggal.
Elsőre talán úgy tűnik, nem több ez egy magyar orvosokkal működő kórház történeténél, ami éppenséggel a frontvonalon található. A valóság azonban egészen más: jóformán épületnek sem nevezhető helyeken kellett helytállnia a csapatoknak, ráadásul rendszeres időközönként költözniük is kellett, arról nem is beszélve, hogy olyan külső tényezők is nehezítették sokszor a dolgukat, mint az időjárás vagy kínai és koreai döntéshozók.
Az orvoscsoportok tagjai viszont szinte félelmet nem ismerve, lelkiismeretesen végezték munkájukat, mindeközben pedig igyekeztek megismerkedni a helyiek kultúrájával, gasztronómiájával is, de ugyancsak szólnak oldalak a magyar kultúra bemutatásáról vagy éppen egészen megható barátságkötésekről.
Csoma Mózes ismét nagyot alkotott, noha könyve rövid, annak tartalma egészen rendkívüli. Nagyon örülök, hogy kézbe vettem, rengeteget tanultam belőle.
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
Észak-Koreáról megjelenő könyvekről általában az a véleményem, hogy nagyot akarnak mondani.Itt ennél a műnél ez nem igaz.Részletesen mutatja be, a Magyar orvos csoportok munkáját, ennek részeként szoros emberi kapcsolatok kialakulását, a két nép között.A kommunista Koreában lévő rendszer ellenére, amely olyan személyi kultusszal rendelkezik mind a mai napig, ami sehol másutt nem tapasztalható a világon, az ember itt is ember, aki szeretetért, gondoskodásért hálás.
Népszerű idézetek
Az első magyar orvos-egészségügyi csoport 1950. július 20-án indult el az újonnan épült Ferihegyi repülőtérről egy Li-2 típusú gép fedélzetén, majd kétórás repülést követően megérkeztek Moszkvába.
19. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
A világszervezet felhívására 16 ország jelezte, hogy csapatokat küld a Koreai Köztársaság megvédésére. A történtek kevéssé ismert magyar vonatkozása, hogy ebben az időben egy magyar emigráns szervezet egy szerényebb pénzösszeget küldött Dél-Korea megsegítésére, aminek következtében a szöuli Hadtörténeti Múzeum egyik tablóján Magyarország a mai napig szerepel az ország támogatójaként.
17. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
A magyar orvosok számára hatalmas meglepetést jelentett, hogy a városban találkoztak egy ott élő magyar személlyel, aki cipészként dolgozott. Az illető az osztrák-magyar hadsereg katonája volt az első világháborúban, majd a cári hadsereg fogságába esve egy szibériai hadifogolytáborba deportálták. Szabadulása után a férfi úgy döntött, hogy a Távol-Keleten marad. A magyar orvosokkal találkozva elmondta, hogy fogalma sincs arról, mi történik Magyarországon.
40. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
Szilveszterkor pedig az orvosok utaztak fel a követségre, ahol egy egész disznót dolgoztak fel az ünnepléshez. A disznót Shinüidzsuból hozták az eseményre, az út során azonban légitámadás érte a gépkocsit. A sertés szerencsésen túlélte a támadást, és szerencsésen elérte a követséget, így belőle készülhetett a szilveszteri ünnepség menüje, amelyen az orvoscsoporton kívül a lengyel és a csehszlovák diplomatákat is vendégül látták.
71. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
A magyar kórház delegáltjainak egyiket dr. Kulka Frigyes híres tüdőgyógyász volt, Kulka János színművész édesapja.
103. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
A magyar orvosok többször is megtapasztalták, hogy a koreaiak nagyon tisztelik a tudást és a műveltséget. Erős tudásszomj is jellemezte őket, ami nagyon szimpatikus volt az orvosoknak. Böszörményi doktor például megfigyelte, hogy Szarivon egyetlen könyvesboltjában fiatal férfiak képesek voltak órákon keresztül állva olvasni a könyveket, amelyek megvásárlására nem volt elég pénzük. A koreaiak kötődése a könyvekhez ugyanakkor néha túlzó reakciókat is eredményezett: a tüdőgyógyász visszaemlékezése szerint egyes koreai kollégái, akik még régi német orvosi könyvekből tanultak, nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a régi tankönyveik már jócskán elavultnak számítanak.
107. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
A fegyverszünet megkötését követően Szarivon városában fontos esemény volt, hogy 1955-ben megnyílt a helyi filmszínház. A hatodik csoportban szolgáló Böszörményi Miklós tüdőgyógyász visszaemlékezése szerint az új filmszínház egy magyar filmet is bemutatott. Ez a film az Állami Áruház című propagandisztikus vígjáték volt, amiben az egyik főszerepet szintén az említett Latabár Kálmán alakította. A tüdőgyógyász visszaemlékezése szerint az észak-koreaiak nagyon élvezték a filmben látható csókjeleneteket, mivel az ilyesmi nyilvános bemutatása tabunak számított a KNDK-ban. Azóta több mint 60 év telt el, de az észak-koreai filmekben még mindig nem szerepelhetnek ilyen jelenetek.
137-138. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
Hónapokkal később a magyar orvoscsoport tagjai két másik első világháborús magyar hadifogollyal is összefutottak Mancsouliban; az egyik idős férfi egy szabó volt, a másik pedig szobafestő. Egyiküket Heltai Tibor, az orvoscsoport beszerzésekért felelős munkatársa meg is látogatta szerény otthonában, az illető sokat érdeklődött Budapestről, a Margit-szigetről, valamint a hidakról. Az idős férfi nagyon szeretett volna hazatérni, de nem volt rá pénze. Heltai megkérdezte ugyan a pekingi magyar nagykövetséget, hogy nem tudnának-e segítséget nyújtani a volt hadifogolynak a hazatérésben, de a válasz elutasító volt.
40-41. oldal
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Balázs Apor: Láthatatlan tündöklés 95% ·
Összehasonlítás - Szabó János: Haderő-átalakítás ·
Összehasonlítás - Douglas E. Nash: A lemenő Nap utolsó sugarai 1. ·
Összehasonlítás - Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában 92% ·
Összehasonlítás - Bob Dent: A vörös város 91% ·
Összehasonlítás - Baráth Magdolna – Feitl István: Kérdések és válaszok a Rákosi-korról 1949–1956 ·
Összehasonlítás - Bálint Sándor: Autózásunk hőskora ·
Összehasonlítás - Fischer Ferenc: A megosztott világ ·
Összehasonlítás - Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten ·
Összehasonlítás