Koreai ​csaták és harcosok 88% 13 csillagozás

Ez a könyv csak kezdete a többi, Koreáról szóló olvasmányomnak. A szerző előadásait már néhányszor hallottam: hatalmas élmény!
A könyv alapvetően hadtörténeti munka, mely a félsziget lakóinak egymás elleni és a közeli (nagy)hatalmak terjeszkedő politikájával szembeni harcokat mutatja be igen alaposan. Mellette azokat a jelentősebb történelmi alakokat is részletesebben megismerhetjük, akik meghatározó szerepet játszottak Korea történetében pl. Kim Ir Szen, An Dzsung Gün, Kim Ju Sin.
Ez a küzdelmes múlt – mint tudjuk – a jelent is alapvetően meghatározza.

Nem titok, hogy Korea iránti érdeklődésemet a Silla királyság ékköve c. sorozat váltotta ki. Aki nézte, minden rész elején hallhatta: „szakértő Dr. Csoma Mózes”. Csoda, hogy rácuppantam erre a könyvre? :)

A hátsó borítón rögtön felfedeztem a film egyik főszereplőjének, Kim Ju Sinnak a szobrát, belelapozva pedig szinte zúdultak rám az ismerős nevek – a tévében látott mese, ha nem is teljesen úgy, de megtörtént! Azóta a könyv és én bensőséges kapcsolatban állunk, ami a számolatlanul nézett koreai szappanoperák miatt napról-napra szorosabbá válik. Igazán különleges élmény olyan történelmi személyekről olvasni, akikhez érzelmileg kötődünk, hiszen a filmben nemcsak harcosként, uralkodóként, államférfiként láthatjuk őket, hanem gyermekként családjuk körében, vagy éppen mint fiatal szerelmest. Furcsának tűnhet ez a hozzáállás, de maga a szerző is meglovagolja olvasójának ezt a fajta érdeklődését, amikor a megfelelő helyen utal a hősről vagy az eseményről készült sorozatra.

Egyértelműen hiánypótló könyv, magyar nyelven Korea történelméről nehéz bármit találni, és iskolai tanulmányaimból sincsenek emlékeim, valószínűleg szó sem esett róla (elszomorító és ijesztő is kissé, szűklátókörűségre utal mind a tanár, mind a tananyag összeállítói részéről). Igyekszem nem spoilerkedni, de elárulom: az olvasó már az első mondatokban szembesülhet a félsziget viharos történelmével, gyakorlatilag hozzáférhetetlen dokumentumokba pillanthat be, természetesen vannak képek és térképek, sőt megismerkedhetünk a szerző koreai nemzeti hősökről készült bélyeggyűjteményével is.

P.S.: Az ötödik csillagból csak azért hiányzik egy pici, mert részletesebbre vágytam :)

Nagyívű áttekintést ad Korea hadtörténetéről. Rövidsége miatt nagyon tömör, csak a leglényegesebb dolgok bemutatásával vázolja fel a tárgyalt háborúkat. A fontosabb koreai személyeket kiemelten tárgyalja. A többi történelmi alaknak (főleg ellenfelek) lényegre törő lábjegyzetek jutottak. Ez a megoldás könyv céljának szerintem jól megfelel. A téma megérdemelne egy bővebb kifejtést is.

176 oldalon nyilván nem lehet Korea teljes hadtörténetét felvonultatni, mégis a könyv jól kiragadja az lényeges és a koreai identitás szempontjából fontos katonai eseményeket és személyeket. Rávilágít arra is hogy ha a két Korea hivatalos narratívája eltér az egyes események, személyek megítélésében, vagy akár a kronológiában is. Nagyon tetszett a két koreai állam bélyegeinek és emlékműveinek felhasználása a mondanivaló illusztrálásában, és az hogy a szerző milyen ügyesen mutat rá sokszor a korszellem megjelenésére egy adott kor politikai-katonai diskurzusában. Kína és Japán történetét már korábban elkezdtem megismerni, de a Koreai félsziget története eddig elég homályos volt. Ez a kis könyvecske sokat adott ahhoz, hogy oszladozzon ez a homály… Mindenkinek ajánlani tudom!

Csoma Mózes új Koreás könyve ezúttal egy korrekt és igen izgalmas hadtörténet a koreai ókor nagy háborúitól a hidegháborús konfliktusokon át napjaink olykor emberéleteket is követelő ellenséges akcióikig. És hát milyen is lenne egy hadtörténet, ha nem épp nyomasztó és kissé száraz, legalábbis nekem, ugyanakkor a szerző kiváló érzékkel tűzdelte tele a hadműveletek leírásait pompás életrajzokkal és jól áttekinthető térképekkel. A hadjáratok és csaták mozzanatain kívül leírta a harci eszközök jellemzőit, használatuk módját, olvashattam a hvarangokról és a híres teknőchajóról, a kobukszonról is. Csoma Mózes arra is ráérzett, hogy sok olyan olvasója lesz ennek a könyvnek, akik a koreai történelmi sorozatok rajongói, így több koreai hadvezér bemutatásakor kitért arra is, melyik sorozatban láthatjuk a hősöket.

Most nem sorolom elő, milyen nagy háborúk dúltak a Koreai-félszigeten, egy efféle könyv elolvasása után gyakorlatilag az a benyomásunk támadhat, hogy a koreaiak vagy folyton csatároztak a körülöttük lévő nagyhatalmakkal (Kína, Japán és Mongólia), vagy épp belháborúk zajlottak. Inkább néhány szívem szerint való koreai hősről fogok megemlékezni, így rögtön Ko Dzsumongról (주몽, Koreában inkább Tongmjongszongváng 동명성왕), Kogurjó megalapítójáról, akinek eredete mitikus homályba vész. A Számguk Juszá krónikái szerint például egy hatalmas tojásból született, és i.e. 37-ben alapította meg a Kogurjó Királyságot. Utóneve Íjász Mestert jelent, ugyanis kiváló lovas és íjász volt, ahogy a kogurjó harcosok többsége.

A másik nagy kedvencem Kim Ju Sin (596-673, 김 유신), akinek életét A Silla királyság ékkövében lehetett látni (én nem láttam), már 15 évesen hvarang lett, 18 évesen pedig parancsnok, aztán pedig egyre feljebb lépkedett a ranglétrán. Nagy szerepe volt a Silla Birodalom védelmében, Pekcse és Kogurjó legyőzésében, kivívta Japán és Kína tiszteletét. Alakja számos koreai irodalmi alkotásban megjelenik mint a félszigetet és a koreai népet egyesítő harcos és politikus, érdekesség, hogy figuráját Észak-Koreában negatívnak tartják, mert Kína kegyeit kereste az ország egyesítése érdekében.

Kiemelkedő fontosságú Li Szun Sin (1545-1598, 이 순신), akinek a nevét a japánok elleni Imdzsin-háborúban aratott fényes tengeri győzelmek miatt érdemes megjegyezni. Ő volt az, aki megerősítette a koreai hadiflottát és bevetette a híres kobukszont (거북선), ezt a teknőc alakú hajótípust, amely sajátos kialakításával a Távol-Kelet leghatékonyabb tengeri hadihajója volt. Li Szun Sin általában szerepel a dél-koreai kiadványok legtöbbjében a Szöulban felállított híres szobrával, de ő látható a 100 wonos érmén is, több filmsorozatban is bemutatták életét.

Végül a koreai történelem egyik fontos hőse An Dzsung Gün (안 중근, 1879-1910), aki nem mással végzett egy merényletben, mint a japán Ito Hirobumival, a japán megszállás főrezidensével, ezzel a japán gyarmatosítás elleni függetlenségi törekvések szimbólumává vált, mind észak-, mind dél-koreai filmek feldolgozták történetét.

Csoma Mózes tehát egy hihetetlenül izgalmas és hiánypótló könyvet írt Korea hadtörténetéről, sokat megtudtam a koreaiak harcmodoráról, újabb adalékokat a koreai háborúról, nem mellesleg pedig értékes képanyagot a szerző gyűjteményéből.

Több, mint kilenc éve csücsül a polcomon a könyv egy dedikált példánya, valami miatt mégiscsak most olvastam el. Száraz leírásokra, töménytelen adatra számítottam, de kellemesen csalódtam. A leírások érdekesek voltak és az adathalmaz sem volt befogadhatatlan. A kötet kis terjedelme miatt nem voltak apró részletekig belemenő leírások a csatákról, de ez így is volt jó, és így is sok új dolgot ismertem meg a Koreai-félsziget történelméről. Kellemes olvasás volt számomra.