Korea ​története 6 csillagozás

A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával
Csoma Mózes: Korea története

Az elmúlt években a Koreai-félsziget helyzete a nemzetközi politika egyik kiemelt ügyévé vált. Dr. Csoma Mózes Korea-kutató monográfiája a kezdetektől a legutóbbi fejleményekig mutatja be a félsziget történetét, az egyes korszakok tárgyalásánál pedig részletesen kiemeli a dél-koreai és az észak-koreai történelemszemlélet közti különbözőségeket. A hidegháborús megosztottság ugyanis a félsziget ókori, középkori és újkori történelmének értelmezésére is rányomta bélyegét: a Koreai Köztársaság és a KNDK tankönyvei más-más módon mutatják be az egyes korszakokat és a történelmi szereplőket. A 20. századi fejlemények tárgyalásakor a szerző nagy számban használt fel eddig publikálatlan levéltári forrásokat, amelyek sok új információt tartalmaznak a Koreai-félsziget viszonyainak alakulásáról. A monográfia elkészítéséhez a szerző több volt diplomatával és egyéb szemtanúval készített interjút, akik az elmúlt évtizedek során forrásértékű megfigyeléseket tettek a koreai politikai folyamatokról.

>!
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155559396

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
KleineKatze
Csoma Mózes: Korea története

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

A könyv kiegészített minden hiányos információt, helyretett minden foszlányt, amit eddig Koreáról tudtam. Kogurjó, Pekcse, Silla… majd pedig Csoszon. Kiválóan összegyűjt minden lényeges momentumot ezer év történelméből. Valamint a kis megjegyzések is helyreteszik a naiv és hiszékeny koreai sorozatnézőt, arról hogy mely filmben mi volt a fikció és mi volt hitelesen ábrázolva.
A nemzet két részre szakadása után figyelembe veszi és ismerteti a két oldal olykor ellentétes szemléletét bizonyos történelmi eseményekben.
Hatalmas pluszt jelent, hogy nemcsak két nemzet szemszögéből ismerteti a történelmet, de a magyar oldalt, Magyarország valamint a magyar ügyvivők helyzetét is bemutatja. Mi történt a két Koreában, amikor nálunk forradalom tört ki. Melyik oldal erre hogy reagált. Ki és miért tartotta fontosnak, a média hogyan tálalta. Megannyi fontos és érdekes kérdés, amivel foglalkozik az író. De még hogy!?
Nem egy átlagos töri könyv, amin nagyokat ásítunk és félreteszünk. A nemzeti kötődés, valamint az, hogy nem csak történelmi tényeket sorakoztat fel egymás mögé nyersen, hozzásegít hogy úgy érezd, részese vagy a történelemnek. Egy nemzet történelmének, akik külön utakon járnak!

>!
Anton_Gorogyeckij P
Csoma Mózes: Korea története

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

Ez a könyv nagyjából szintetizálja az összes eddig megjelent művet a szerzőtől, kiegészítve a két országrész történeti szemléletével. Jó volt így egyben olvasni a dolgokat, de sok újat nem tudott mondani – leszámítva persze az elmúlt pár év beépítését a könyvbe.

>!
Zsuzsa_Czékus P
Csoma Mózes: Korea története

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

Nagyon sokat tudtam meg Koreáról. Szeretem az olyan könyveket, amikor akarok értékelést írni, de nem jönnek a szavak.
Mert jó volt!
Mert sokat tanultam belőle.
Mert történelem és mégis fogyasztható állapotban. Azt hittem sokkal szárazabb, de a tudásszomjamnak pont jó volt.
Sok minden tisztábban van a fejemben.
Aki egy kicsit is jobban kíváncsi, aki nem csak a doromák által feltálalt Koreát akarja ismerni, annak bátran ajánlom.

>!
padmee
Csoma Mózes: Korea története

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

Láttam egyszer egy természetfilmet: az antilopcsordára támadó ragadozók leválasztottak egy gidát és összekaptak rajta, egymás szájából rángatták ki a még élő kis állatot, és amelyik megszerezni nem tudta, igyekezett legalább jó nagyot kiharapni belőle. Ez a sors várt a több évszázados elzárkózás és elmaradottság folytán gyámoltalanná lett Koreára a kínai-japán háború kirobbanásakor. Az időszak vízválasztó a régi korok és a modernitás között, és itt fordul a könyv jellege is. A kezdetektől a XIX. század második feléig átfogó, kellően mély, de nem túl részletekbe menő leírást olvashatunk a félsziget történelméről, ami meggyőző forrásokon alapul, mégis romantikusan meseszerű. Hősök, dicső korok, heroikus csaták – és ezek mai értékelése a két Koreában, a politikai nézőpontnak és érdekeknek megfelelően. Az előretekintés nagyon finoman beleszőtt, nem zökkenti ki az olvasót. Majd a Remetekirályság falai leomlanak, a szomszédos erősebb államok civakodni kezdenek a prédán, és hiába a gyarmaturalom alóli felszabadulás, az ország kiszolgáltatottsága a II. Világháború végén sem szűnik meg, a félsziget ketté szakad. Ahogy műfajilag a könyv is. Korea története négy-öt évezrednyi, és oldalszámilag a könyv második fele kevesebb mint egy évszázadot ölel át, így ez a rész inkább monográfia jellegű. Szerény véleményem szerint a szélesebb magyar olvasóközönségnek egy Koreáról íródott ismeretterjesztő műben ez az arányeltolódás indokolt, mert a hírekből érkező információk értékeléséhez, a Koreai-félszigetnek a saját világképükbe való elhelyezéséhez releváns ismereteket adja át. (De fura mondat lett, bocsi :D – lényeg, hogy van létjogosultsága a kimerítő részletességnek, nem csak pl. függelékként. Bár nyilván nem véletlen a szerző kutatási területét ismerve, hogy ez a téma jóval nagyobb teret kapott. Ahogy az sem, hogy ezen belül mennyire hangsúlyos a magyar diplomácia tanulmányozása – nem sokkal a könyv megjelenése után Csoma Mózes lett Magyarország szöuli nagykövete.) A félsziget megosztása és a koreai háború főbb eseményei után a könyv második felében a tűzszünet megkötésétől egészen a közelmúltig lezajlott eseményekről, a két Korea fejlődési útjáról olvashatunk egyedülálló és elfogulatlan (és nagyon érdekesen megírt) összefoglalót.


Népszerű idézetek

>!
KleineKatze

Li Hu Rak és Kim Ir Szen titkos tárgyalásainak eredményeképpen a két ország (rész) 1972. július 4-én közös nyilatkozatot adott ki a majdani egyesítés három alapelvéről:
1. Az egyesítésnek erőszak alkalmazása nélkül, békés úton kell megvalósulnia;
2. Az egyesítést külső erőre való támaszkodás nélkül, önállóan kell megvalósítani;
3. Az egyesítést az ideológiai-politikai különbségeken felülemelkedve kell végrehajtani.

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

>!
Anton_Gorogyeckij P

A KNDK legfelsőbb vezetésének álláspontjával kapcsolatosan érdekes adalék derül ki a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött egyik külügyi jelentésből. Eszerint 1989 októberének végén Kim ír Szén elnök – az éppen távozó csehszlovák nagykövet búcsúztatásán – elmondta, hogy figyelemmel kísérik a szocialista országokban végbemenő változásokat, és nagyra értékelik a múlt hibáinak kijavítására irányuló törekvéseket. A KNDK-ban ugyanakkor nem történtek hibák, így nincs mit kijavítani. A Koreai Munkapárt által követett irányvonal állandóan fölfelé ívelő pályán mozog, ezért nincsen szükség reformokra sem.

273. oldal (Antall József Tudásközpont, 2018)

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

1 hozzászólás
>!
padmee

Ilyen előzmények után 1954 szeptemberében a Szabadság Párt* széles körű alkotmánymódosítást kezdeményezett, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy töröljék a mindenkori államfő megválaszthatóságát két ciklusra korlátozó cikkelyt. Bár a javaslatcsomag 1954 novemberében egyetlen szavazattal megbukott a kétharmados nemzetgyűlési szavazáson, azt szavazatszámolási „kerekítésekre” hivatkozva mégis elfogadottnak nyilvánították. A koreai nyelven "sza-sza-o-ip' néven emlegetett kerekítési szabály később az elcsalt szavazások szimbólumává vált, aminek emléke felbukkan Hjodzsadong ibalsza (Az elnök borbélya, 효자동 이발사) című dél-koreai filmdrámában is. Lim Csan Szang 2004-ben készült alkotását leginkább A tanú című Bacsó Péter-szatírával lehet párhuzamba állítani.

*jobboldali, konzervatív elkötelezettségű dél-koreai párt

189. oldal

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

>!
padmee

Az 1950-es évek második felében a félsziget déli részén súlyos gazdasági válság pusztított. A terület a gyarmati uralom időszakában még Japán „éléstárának” számított, a koreai háború utáni években viszont az amerikai élelmiszersegélyekből kényszerült vegetálni. Ennek az időszaknak a szomorú öröksége a pude csige (laktanya leves, 부대찌개) nevű koreai főétel, amely arról kapta a nevét, hogy az amerikai laktanyák környékén összegyűjtött különböző ételmaradékokból készült.

210. oldal

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

>!
padmee

Munmu király úgy rendelkezett, hogy halálát követően a Keleti-tengerben lévő sziklák alá temessék el, mert tengeri sárkánnyá változva akarta tovább védelmezni hazáját.

53. oldal

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

>!
padmee

A Nagy Mongol Birodalom erre az időszakra már Kínát is uralma alá hajtotta, és létrejött a Jüan Birodalom. A Korjó Királyság nem csupán évi adófizetéssel – arany, ezüst, gabona, sólymok, valamint koreai leányok ajándékozásával – tartozott a Jüan Birodalomnak, de a királyi hercegeket is a pekingi udvarba kellett küldeniük. Ők csak tanulmányaik befejeztével térhettek vissza szülőhazájukba, trónra lépve pedig egy mongol hercegnőt kellett feleségül venniük.

63. oldal

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

>!
padmee

Thedzsong király* legidősebb fia, Jangnyong herceg (양녕대군)** alkalmatlan volt a trónöröklésre. Érdekes megemlíteni, hogy az udvarból kiköltözött herceg leszármazottjai között találjuk Li Szin Mant, a Koreai Köztársaság első államfőjét is.

* 1400–1418 között uralkodott
**Jangnyong tegun

68. oldal

Csoma Mózes: Korea története A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával


Hasonló könyvek címkék alapján

Hyeonseo Lee – David John: A lány hét névvel
Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból
Suki Kim: Nélküled mi sem vagyunk
Pan-dji: Vádirat
Lengyel Miklós: Dél-Korea
Paul Fischer: Kim Dzsongil bemutatja
Pak Janmi: Élni akartam
Peter L. Stork: Derék harcosok
Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg Japánt!