Lilla 20 csillagozás

Csokonai Vitéz Mihály: Lilla Csokonai Vitéz Mihály: Lilla Csokonai Vitéz Mihály: Lilla Csokonai Vitéz Mihály: Lilla Csokonai Vitéz Mihály: Lilla Csokonai Vitéz Mihály: Lilla Csokonai Vitéz Mihály: Lilla Csokonai Vitéz Mihály: Lilla

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1805

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Olcsó könyvtár, Matúra klasszikusok

>!
Ikon, 1996
128 oldal · ISBN: 9637948864
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1990
144 oldal
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
240 oldal · ISBN: 9632070070

4 további kiadás


Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Judyt IP
Csokonai Vitéz Mihály: Lilla

Első találkozunk óta kedvelem Csokonai költészetét, a Lilla verseket különösen. Öröm volt, hogy Párom ráakadt erre a kis kötetre.
Fantasztikus, ahogy Csokonai Lilla iránt érzett szerelméről ír, vagy amikor már éppen búsul. Gyönyörű képeket láttat az olvasóval.
Egyszerűen szeretem! :)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1990
144 oldal
>!
postmodjane
Csokonai Vitéz Mihály: Lilla

Csokonai is the one and only.

Vajon milyen volt a szerelme, a bánata, a gondolkodása?
Mennyit rejtenek ennek valódiságából a versek?

>!
Ildikó_Nagy_2 P
Csokonai Vitéz Mihály: Lilla

Oh, mire nem jó egy kihívás! Már el is felejtettem, hogy Csokonai milyen gyönyörűen ír a szerelemről, Lilláról. Jó volt belemerülni és megismerni több költeményét is. Na, a Lillám szácskája nekem már egy kicsit sok, de mégis kellemes időtöltés volt verseket olvasni.

>!
Horváth_Evelyn
Csokonai Vitéz Mihály: Lilla

Az első könyv versei számomra túl egyszerűek voltak, kiforratlanok. A nyelvezet és a képek használata végig gyönyörű, de nem tudom elképzelni, ahogyan újból és újból elolvasom őket, mert annyira megérintett volna. A második könyv képiségében tartja a szinvonalt, és valóban jobbnak tűnik. De számomra a csúcs a harmadik könyv lett. Na az megérintett. Nem nagyon, de mégis. Az viszont vitathatatlan, hogy saját korának alkotói között Csokonai méltán elismert.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

Petrarcának nagy tisztelője vagyok, tartozom ezzel az adóval a gráciáknak: de megvallom, hogy amidőn egy vagy két szonettjének olvasására érzéseimnek jólesik olvadozni, már az ötödik és hatodik mellett szeretnék más formába öntött verseket olvasni.

13. oldal (Előbeszéd)

2 hozzászólás
>!
sophie P

XV.
TARTÓZKODÓ KÉRELEM

A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis 'tulipánt!'

Szemeid szép ragyogása
Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal,
Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
Fizetek válaszodért.

74. oldal

>!
sophie P

VI.
AZ ESZTENDŐ IV ÉVSZAKA

TAVASZ virít, s száz rózsa nő
            Orcádnak Édenében,
            S szemed kerűletében
            Május mosolygó napja jő.

NYÁR van nekem, s halálra fő
            Szívem tüzes hevében,
            Mert Ámor ég egében,
            S caniculát tett benne ő.

ŐSZ űl setét orcámba, és
            Sok búja fellegével
            Özönnyi könnyzáporral és

TÉL szállt fagyos jegével
            Szívedbe, s abba semmi rés
            Nem ég Ámor tüzével.

67. oldal

>!
pwz ISP

Vakmerőségnek látszik ugyan, a Himfy Szerelmei után, Erato lantját valakinek megzendíteni merni mostanában, nem azért, mint ha egy egész nemzetben csak egy nyájas költőnek kellene lenni; vagy a tiszta és vétek nélkül való szerelemnek édes jótéteményi, és azoknak az emberi szívbe és képzelődésbe olyan egyformák volnának a munkái, Hogy az ember azoknak előadásában mindég egy húron kénytelen volna játszani: hanem azért, hogy mikor már egy nemzetnek nyelvén egy tökéletes zseni méltóvá tette magát polgártársainak kedvelésére, akkor az tűrhető ugyan, de őnálánál kisebb léleknek szerzeményi még bölcsőikben megfúladnak. Himfy Musájának képzelődési nagyok, mint a teremtés; érzései hol melegek, mint a nyári nap, hol égetők és erőszakosok, mint a felháborodott Aetna; találmányi egyenlők, tarkák, kifogyhatatlanak: egy szóval az egész munkája olyan, mint valamely igéző vidéke a Cyprus boldog szigetének; virágokon tapod az ember mindenütt, és még ott is, ahol irtódzni kellene, a kőszirtokon, a meredek tengerpartokon, Grátiákat talál az ember, s hizelkedő Ámorokat a cataractákon.

1. oldal, Előbeszéd (Franklin Társulat, 1895)


Hasonló könyvek címkék alapján

William Wordsworth – Samuel Taylor Coleridge – George Gordon Noël Byron – Percy Bysshe Shelley – John Keats: Óda a nyugati szélhez
Varró Dániel: Szívdesszert
Szabó Kata: Lélek/Harcok
Schwartz Léda: Nő vagyok
Isabel Healian Rose: Angyal-versek
Sam Wilberry – Tira Nael – Betty Forester: Lélekcseppek
Baranyi Ferenc (szerk.): Szeretlek, kedvesem
B. B. Nala: A varázslat tükre
B. B. Nala: Vulkánként lobbanó szenvedély
Tavaszi Napsugár: Szerelem bús madara