Alkotáslélektani rejtély, miért fordult Csokonai rövid időn belül két alkalommal is a vénasszony-tematikához. A Dorottya a magyar rokokó legjelentősebb alkotása, Az özvegy Karnyóné pedig a groteszk hazai történetének talán az első mérföldköve, s még inkább az első abszurd dráma. E rejtély kulcsa valószínűleg a költő ars poeeticája, amely egyben emberi program is: „Éljünk vidáman és minél kevesebb gonddal, mert egyszer meghalunk; ez a régi lyricusok philosophiája; ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség philosophiája.”
Az özvegy Karnyóné / Dorottya 5 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Az özvegy Karnyónét imádtam, mert nagyon mulatságos volt számomra, szerintem mindenképp érdemes elolvasni. Nem túl hosszú, de még sok ideig lesz az embernek jó kedve tőle.
A Dorottya már annyira nem nyerte el a tetszésemet. Persze, jó volt az alap, de hiába akarta Csokonai szórakoztatóra az egészet, nekem csak egy-két rész tetszett.
Az özvegy Karnyóné nem nekem való vígjáték. Sajátos humora van, és a darab néhány eleme inkább tragikus; persze, lehet, hogy csak az azóta eltelt 214 év miatt nem találom olyan szórakoztatónak, és a maga korában és befogadó közegében nagy siker lehetett.
A Dorottya pedig szintén érdekes szerzet. A vígeposznak szerintem kitűnő példája, és gyakran megmosolyogtatott. Valahogy a Dorottyát író Csokonai másabb, mint a középiskolai tanulmányaim során megismert Csokonai. Mert azt valóban tanultuk, hogy Csokonai játékos költő, de azt nem, hogy pajzánul pajkos. Pedig az; a szép szavak és könnyed rímek mögött bizony huncutul mesél. Örülök, hogy ezt az oldalát is megismertem.
Szórakoztató volt, mindkettővel egy olvasással végeztem, egyre jobban kedvelem Csokonait. :) Ami nagyon zavart, az az ironikus, nem tudok más szót használni, tiszteletlen stílus, amivel a vénlányokról/özvegyekről ír. Tudom, hogy ez itt humor, de szerintem nem vicces. Lehetett volna kevéssé megalázóan is kifigurázni, én azt gondolom, hogy ez ízetlen, persze akkoriban lehet, hogy ezt nem így gondolták az emberek.
Népszerű idézetek
Mondtam, hogy akárki légyen, hozzámegyek,
Kezet csapok vele; csak leány ne legyek.
Bóldogabb férjfiú nem lett vólna, mint ő:
Úrrá tette vólna őtet egy főkötő.
Hordtam vólna mindég saját tenyeremen,
Csak könyörűlt vólna pártát-únt fejemen.
De hijába! mégis egy sem jött eszére:
Be bolond vólt, aki engem meg nem kére!
Akárkinek tárva vólt szívem birtoka:
Az ég, a főld tudja, én nem vagyok oka.
163-164. oldal, Dorottya: Második könyv
Hasonló könyvek címkék alapján
- Petőfi Sándor: A helység kalapácsa / Az apostol / Útirajzok ·
Összehasonlítás - Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 77% ·
Összehasonlítás - Polcz Alaine: Asszony a fronton 95% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Pilátus 95% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon 95% ·
Összehasonlítás - François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében 94% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: A funtineli boszorkány 94% ·
Összehasonlítás - Illés Endre: Szávitri 95% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Glória / Macskajáték 95% ·
Összehasonlítás - Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján 93% ·
Összehasonlítás