Belém ​az ujját 9 csillagozás

Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját

Kevés ​dolog bosszant annyira olvasás közben, mint amikor egy regény minden mondatából érzem, hogy ezt nő írta. Vagy férfi. Csobánka Zsuzsa az egyik ritka kivétel. (Ő nő.) Sokkal mélyebben nő, mint akiknél írás közben ez az istennek se tud evidenciává válni, és vagy rejtegetik, vagy mutogatják a nőségüket, férfiságukat. Természetesnek lenni annyi, mint hitelesnek lenni. És Csobánka Zsuzsa hitelességéhez, legalábbis számomra, nem fér kétség. Az irodalomban pedig hitelesnek lenni a legnehezebb.
(Bartis Attila)

„Jordán Éva jut eszébe, meg az a sor, hogy Tépd szét a csiklóm, Weér Andor borostával összevagdosott arca és háta, Fehér Eszter, ne tudd meg, ki lakik bennem, ekkor indul el hányni.”

„Hazaviszlek. Jó. Feljössz? Felmegyek. Kapcsolj be zenét vagy nézzünk valami filmet, egy porcelántányért mosogat reggel, míg Martin érkezik, pár órája arról szívta fel a kokaint.”

Csobánka Zsuzsa (Miskolc, 1983) költő, prózaíró, kritikus, magyartanár,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: JAK-füzetek

>!
József Attila Kör / PRAE.HU, Budapest, 2011
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155070051

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját

Lírai próza nőiségről, szexről, sebekről. Nekem hiányzott belőle a forma fegyelmező ereje vagy az érthetőség világossága.

6 hozzászólás
Hortensia>!
Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját

Én szinte csak nőket olvasok. Nem rossz ez a fajta nőirodalom, de engem egyáltalán nem fogott meg. Őszinte leszek: tulajdonképpen nem is értettem. Vagyis úgy éreztem, valamit értenem „kéne”, de ez nincs sehol.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Nagy_Detti>!

el lehet engedni majd a szívtájéki szorítást, el a villamos acélkapaszkodóját, úgy, hogy mégsem dőlök el.

102. oldal

lotaria>!

A végigpörgetett mondatok közül egyik sem használható. Mennyire egyedül marad az ember a szavakkal, az eltitkoltakkal és a bevallottakkal is. Használhatatlan az őszinteség, mert nem lesz tőle könnyebb, legfeljebb elégedetten hátradőlhetek, hogy éreztem előre, magamat nem csalom.

48. oldal

lotaria>!

A test kimerült, messziről hordja a lelket, idegenséget hord felém, most megint valamire emlékeznem kell, test a testre, az összes kikapart névre, fiúk és lányok, de talán még mind nemtelenek, kiforratlan, kapkodó testek…

41. oldal

lotaria>!

Én, Martin sosem haraptam nyomokat a testen. A test szent, ezt mondogattam, de legalábbis hittem benne. Aztán az élet arra tanít, nem az. A dühből és a kéjből nem marad semmi. A sikolyok elhalnak, el a nyöszörgések és a rágások is. Ami megmarad egy ideig, mert emlékeztet arra, ember vagy, lehet benned jóság is, hiszen szeretnek, az máshonnan való.

18. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tapodi Brigitta: A hajtű
B. E. Belle: Árvák
Borsa Brown: Az Arab öröksége
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla
D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak
Szomolai Tibor: Felvidéki saga
Tóth Olga: Csupasz nyulak
Borsa Brown: Sapho
Jón Kalman Stefánsson: Ásta
Kovács Krisztián: Minden csendes és nyugtalan