Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Korai darvak 11 csillagozás
1943 tavaszán korán érkeztek a darvak Kirgíziába, hozták a tavaszt, a jó időt, melyre olyan nagy szüksége volt Szultanmuratnak. Óriási munka várta. Egy még soha meg nem munkált földet kellett felszántania társaival meg a jó lovaival. Jól halad a munka, ám egy éjszaka rablók támadják meg őket. Harc kezdődik, igazi harc.
Ajtmatov legújabb kisregénye, a Korai darvak egy kirgiz falu életét eleveníti fel a háború második évéből. a másodiknak közölt kisregény, Az első tanító – film is készült belőle – szintén Kirgíziába vezet el, csak sokkal korábbi időkbe, amikor tanítónak lenni, különösen első tanítónak, valóban merész és páratlan vállalkozás volt e távoli vidéken.
Eredeti cím: Ранние журавли
Eredeti megjelenés éve: 1975
Enciklopédia 2
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Hű meg há! De nagyon mondanám, hogy fantasztikus volt, de nem teszem. Ennek egyetlen oka van: miért ilyen befejezetlen a Korai darvak ? Annyira szép a környezet, a nyelvezet, a téma is érdekel…erre mintha egy fejszével, csak úgy lecsaptak volna rá, és vége. Csak úgy! A minden közepén!
A másik kisregény, Az első tanító viszont az elmúlt év és az idei eddigi legjobbja, ami a kezembe került. Az első sírós is. Olyan csodaszép nevek csengenek benne, hogy ki kellett őket hangosan is mondanom, hogy tényleg halljam őket. :) No, de majd találkozunk még!
Nem nagyon szoktam szeretni a tájjal ennyit foglalkozó könyveket, de most valószínűleg zaklatottabb a lelkem az átlagosnál, és kifejezetten megnyugtatott a sztyeppe végtelen hatalma.
Szeretem a hideget, a hófehér tájat, és néha még a borongós, hideg-rideg természetet is, amelyben néha a lelkek is megfagynak.
Csak az első kisregény miatt, a másikat olvastam.
Kisebb terjedelem, kisebb ív, talán így némileg hiányosabbnak, esetleg befejeztlennek tűnő, de így is színtiszta Ajtmatov.
Ami annyit tesz, hogy a legmagasabb rendű művészet.
Olvasása közben azt éreztem időnként, hogy Ajtmatov nem a papírra, hanem egyenest a szívünkbe írja a könyveit.
Nagyon szép volt. Szép és szomorú. Milyen nehéz volt arrafelé (is) az élet! Milyen hamar felnőttek lettek ott a gyerekek…
Nem volt benne vonalasság, csak annyi, amennyi biztosan része volt az akkori mindennapoknak. A munkát írja le, az embert próbáló mindennapokat, a szokásokat, és az őszinte mély érzéseket. Nagyon jó volt olvasni.
A könyv két kisregényt tartalmaz. A Korai darvak és Az első tanító címűt. A korai darvak kisregényt értékelem, mert a másik kisregényt már többször is olvastam, és értékeltem.
Érdekes volt, végig lekötött a könyv.
Bár nem olyan sziporkázó a történetvezetés, mint a többi kisregényében, ennek ellenére, aki szereti az írót, azoknak kihagyhatatlan ez a könyve is.
Azért vettem meg ezt a könyvet, mert csak ebben olvasható a Korai darvak. Hát kár volt. Nem egy rossz írás, de könyörgöm, spoiler
Az első tanítót most el sem olvasom, hiszek magamnak, hogy az egy kiváló kisregény, bár már nem emlékszem rá, az értékelésemből úgy tűnik, nagyon tetszett annak idején.
Szeretem az író könyveit, valamiért vonz ez a végtelen sztyeppi, havas hegyekkel társított félnomád világ, amit a könyvei nagyon jól visszaadnak. Számomra a történet túl gyorsan ért véget, mintha befejezetlen lenne. De lehet csak nem értem teljesen a lényegét.
Népszerű idézetek
A kihalt, néma dombok felett hollószárnyként lebegett az éj.
Az első tanító, 227. oldal
Az éjszaka úgy repült vele szembe, mint végtelen, dübörgő, fekete folyó.
Korai darvak, 189. oldal
– No, elég a lármából! – mondta parancsolóan [Tinaliev] – Gyertek ide, álljatok sorba! Így vonalba. Ha már deszant, akkor legyen deszant. Most pedig figyeljetek rám! Jegyezzétek meg: a parancsnokot nem választják. A parancsnokot kinevezi a magasabb parancsnok.
– És azt a parancsnokot ki nevezi ki? – vágott közbe Erges.
– A még magasabb parancsnok!
Csend lett.
– Ez a helyzet, gyerekek – folytatta az elnök. – Háború van, tehát úgy kell élnünk, mint a katonáknak. Ne felejtsétek el, én a fejemmel felelek értetek.
Korai darvak, 69. oldal (Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek 96% ·
Összehasonlítás - Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Jevdokimov: Kálvária tér ·
Összehasonlítás - Vaszilij Suksin: Vörös kányafa 91% ·
Összehasonlítás - Nikodémusz Elli (szerk.): Galambvadászat ·
Összehasonlítás - Bakcsi György: Mai szovjet kisregények ·
Összehasonlítás - Alekszandr Sztyepanovics Jakovlev: Kegyetlen éjszaka ·
Összehasonlítás - Csimit Cidendambajev: Merre vagy, kék madár? ·
Összehasonlítás - Vjacseszlav Kondratyjev: Szaska ·
Összehasonlítás - Botka Ferenc (szerk.): Alpesi ballada ·
Összehasonlítás