Dzsingisz ​kán fehér fellege (Abutalip 2.) 7 csillagozás

Csingiz Ajtmatov: Dzsingisz kán fehér fellege

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Csingiz Ajtmatov műveit a szocialista rendszer bukása óta nem fordították magyarra. Az előítéletes, félszeg hallgatást a világhírű író legújabb alkotásairól a Mire a madarak visszatérnek című elbeszélés törte meg, Somfai Kara Dávid fordításában.

Az évszázadnál hosszabb ez a nap c. regény folytatása a Dzsingisz kán fehér fellege, amely a főhős, Abutalip további sorsának, fogságának és halálának tragikus története. Az író ezzel állít emléket saját apjának, aki a sztálini terror áldozatául esett. A műben a diktátort Dzsingisz kán jelképezi, míg a Szári-Özek síkságán játszódó szerelmesek legendáját Abutalip és az őt fogva tartó, vallató hatalom konfliktusa zárja keretbe.
Ajtmatov szimbólumrendszerében, filmszerű leírásaiban kibontakoznak az áldozat és a rémuralmat kiszolgáló ember gondolatai, lelkivilága és vívódásai, lelepleződik a diktatúra embertelensége.

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tartalomjegyzék

>!
Holnap, Budapest, 2008
144 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633467824 · Fordította: Somfai Kara Dávid
>!
Holnap, Budapest, 2007
144 oldal · ISBN: 9789633467824 · Fordította: Somfai Kara Dávid

Enciklopédia 3


Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Csingiz Ajtmatov: Dzsingisz kán fehér fellege

Mielőtt e könyv a kezembe került, nem is tudtam, hogy a korábban világhírű szovjet író – aki közben a világtörténelmi változások nyomán visszanyerte kirgiz nemzetiségét – agyonhallgatott lett hazánkban. Az 1990-es váltás óta mintegy 20 év eltelt, de nem nyúltak kiadók és fordítók Ajtmatov műveihez. E kötetet – az előítéletes hallgatást megtörve – egykoron a Holnap Kiadótól kaptam ajándékba, sajnos éveket állt a polcomon érintetlenül nekem is. Mentségemre, legfeljebb a könyvtár szétszórtsága (könyvek 4 helyszínen), s ebből adódó rendezetlensége szolgálhat. Pedig a mester országa sokoldalú politikai képviselete mellett további értékes műveket is alkotott.
Az 1995.ben megjelent Mire a madarak visszatérnek c. elbeszélés szimbolikája a hősi kirgiz múltba repít vissza. Egyszerű falusi szereplői a kis nemzetek és nagy, erős népek viszonyát beszélik át életük történésein keresztül, s igyekeznek emberek és bátor hazafiak maradni. Az író ezzel a művével is kiáll a nagy ázsiai térségben a nem orosz ajkú kultúrák és nyelvek megőrzéséért.
A második, terjedelmesebb írás Abutalipnak, Az évszázadnál hosszabb ez a nap c. regény főhősének további sorsát, drámáját tárja elénk. A szerző ez írásban apjának is emléket állít, akit Sztálin diktatúrája ölt meg. A rendszer kritikáját Dzsingisz kán korába helyezi, a szimbolikával álcázva a kemény véleményt.
Korábbi nagyregényeinek méltó folytatásai ezek az írások, amelyek szintúgy tükrözik az író erkölcsi-filozófiai világnézetét, amelyet írásaiban sajátos, tiszta, egyszerű eszközeivel ábrázolt. Megnyerő írások.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Boglárka_Madar P

Altan ide-oda futkosott, de a gyermek nem csitult. Magához ölelte, ringatta, nem segített. Kétségbeesésében lerogyott egy kőre. Széttárta köntösét, és mellét, melyből gyermek még sohasem szopott, a kicsi szájához érintette.
– Tessék! Látod, ha volna tejem, mind neked adnám.
A csecsemő, amint az emlő a szájához ért, megnyugodott. Aztán duzzadt kis ajkaival lélekszakadva szopni kezdett.
– Látod, nincs benne semmi – modnta Altan szelíden, mintha értené a gyermek, mit beszél – ha volna, nem sajnálnám kedveském. Most megint sírni fogsz, mert nincs benne tej. Akkor mivel csitítlak? Sírsz majd, mert rájössz, becsaptalak. Egész életemben szolga voltam, sosem csaptam be senkit. Gyerekkoromban azt modnta anyám, hogy a kitájok törzsében senki sem csapja be a másikat. Szopjad csak, gyermekem! Ha most sírva fakadsz, semmit sem tehetek.
Így motyogott magában Altan, de ekkor majdnem elkiáltotta magát. A gyermek megnyugodott, és élvezettel szopta a mellét. A csecsemő szájából óvatosan kivette az emlőt, tej folyt belőle! Újra az ajkához érintette, s láss csodát! Emlőjéből tej fakadt. Szoptatta a gyermeket! A rabnő így kiáltott fel:
– Mindenható Tengri, nagy a te hatalmad! Tejet fakasztottál ott, ahol sosem volt tej. Szopjon hát! Én anyja helyett anyja leszek! Gunan, legyél hát az én gyermekem, látod, a nagy Tengri meghallgatta fohászunkat!
Ki gondolta volna, hogy ez megtörténik. Altant forróság járta át, homloka verejtékezett. Nem tudta, hová legyen örömében, sehol egy lélek körülötte. Az égre tekintett, ahol egy fehér felleg lebegett. A tiszta kék égen, épp felettük egy magányos fehér felleg.
Miután a tejből jóllakott, a gyermek elszenderült. Mintha csak a saját anyja karjaiban feküdne; nem törődik semmivel. Altan csak ült a kővön. Életében először szoptatott csecsemőt, és most teljesen magával ragadta ez az érzés. Ebben az egyszerű dologban megérezte az Isten, a világ és az anyatej közti titokzatos kapcsolatot.

104-105. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szoptatás
7 hozzászólás
>!
Boglárka_Madar P

A hatalomra sóvár embernek ősidők óta vérében van a vágy, hogy a Föld minden halandója rettegve hajtson előtte fejet. Mert a hatalomból sosem elég, folyvást ezért fohászkodik az Istenhez, hogy tegye őt még erősebbé.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hatalom · hatalomvágy
>!
Bla IP

Attól boldog az ember, hogy a világot megismeri, s nyomot hagy maga után. A Földön ennél nagyobb dolog nincsen.

22. oldal

>!
Bla IP

…az ő történetei Márquez Száz év magányánál is többet s fontosabbat mondanak. És nem csupán sorsbeli s – nevezzük így – geopolitikai közelsége okán: az ún. kisnépi lét belső tartományait bejárva, határait kiismerve, átlépve, egyéni sorsokban s közös mítoszokban alámerülve, bennük megkapaszkodva, tűlük elvonatkoztatva, az emberi, a földi létet nyomasztó-veszélyeztető sötét erők természetére rámutatva ezek a művek a hol, honnan és hová kérdéseit – úgy gondolom – élesebben, világosabban és fájdalmasabban szegezik a figyelmes olvasó szívének.

142. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Somfai Kara Dávid: Eleven szellemek
Katona Erzsébet (szerk.): A díjnyertes ló
Réz Kata: Orenburg-Tengiz
Szabadi László: Tengizig süllyedtem
Fencsik Tamás – Ganxsta Zolee: Döglégy a világ körül
Iljasz Eszenberlin: A gyémántkard
Ewan McGregor – Charley Boorman: A hosszabb úton
Mona Behan – Jeannine Davis-Kimball: Harcos nők
Nick Middleton: Extrém kalandok a selyemúton
Benkő Mihály: A torgaji madiarok