Csiky Gergely (szerk.)

Görög-római ​mythologia 9 csillagozás

Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia

Csiky ​Gergely (1842-1891) a 19. század, de teljes magyar literatúránk egyik legjelentősebb drámaírója, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja volt. Előszeretettel foglalkozott római és görög klasszikusok munkáival. 1879-ben Párizsba utazott, hogy az ottani színjátszást tanulmányozhassa. Innentől érezhető művein a francia tézisdráma hatása, valamint színműírói technikájának átalakulása. Drámai munkáit a kor nyugatos felfogása szerint nemesítő és szórakoztató céllal írta. Sok tekintetben a 20. századi színpadi szerzőink (Bródy Sándor, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc) előfutára lett.
A jelen műve a magyar művelődéstörténet páratlan alkotása, benne összefoglaló képet nyújt a görög és római mitológia szereplőiről, s miközben az istenek történetét közérthetően meséli újra, kitekintünk az egyiptomi, a szláv és a germán mitológia aspektusaira is, valamint az egyes mondakörök közötti kapcsolatra. A gazdagon… (tovább)

>!
Hermit, 2024
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156432483
>!
328 oldal · ISBN: 9786155248757
>!
Tarandus, Győr, 2012
328 oldal · ISBN: 9786155180774

4 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Minerva


Most olvassa 3

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

hemynight P>!
Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia

Nem egy mai darab, de mégis ez volt az eddigi legösszeszedettebb könyv, amit a görög mitológiával kapcsolatban olvastam. Igazából azért vettem a kezembe, mert szerettem volna kicsit jobban képbe kerülni az istenek és az ismertebb mítoszok terén, és a könyv már az első részében teljesítette is ezt a kívánságomat. Részletes, de nem túl száraz. Pontosan annyi információt ad az egyes személyekről, amennyi egy átlag érdeklődőnek elegendő.
A második rész viszont, amelyikben a különböző mondakörök vannak leírva, nekem már sok volt. Az tényleg tömör és száraz, annyi névvel, hogy majdnem úgy tudtam követni, mint A szilmarilokat.
Végül az ismert görög drámák rövid összefoglalását megint élveztem. Szépen lehet látni azt is, hogyan függnek össze egymással, és örülök, hogy az olyan régóta tervezett Antigoné újraolvasást elodázhatom még egy kicsikét.
Ráadásként pedig külön nagyon érdekes volt még más népek mitológiájáról is olvasni egy picit, különösen a magyarról, mert odáig sajnos még nem jutottam, hogy jobban utánajárjak a témának.
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeretne kicsit megismerkedni a görög és római mitológiával. Olvasmányos és érdekes, nem fárasztó olvasni, bárki számára könnyen emészthető.

Narissza>!
Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia

Rengeteg, elkpesztő rengeteg adat.
Nagyon jól összeállított gyűjtemény, bár nekem már annyira megszokottá vált a teremtéstől haladunk, sorban végigvesszük a főisteneket logika, hogy az elején szoknom kellett, hogy máshogy tagolja a dolgokat.
Nem megy mélyen a részleteibe, de érthetően összeszedi a történeteket, több helyen ír mítosz-variációt, ahol elérhető. Az ilyesmi könyvekre jellemző nehezítés ebben is benne van, miszerint még a dédapjának a teljes családfáját is elmondja néha a biztonság kedvéért, de én szerencsére már rutinos vagyok, tudom melyik neveket kell meg se próbálni megjegyezni. :D
Külön szerettem a végén a függeléket. Nem mondom, hogy innentől lazán felsorolom a szláv mitológiák legtöb istenének nevét, de legalább lesz már némi fogalmam, hogy másoknál, a nemgörögöknél hogy ment ez.
Ami nagyon zavart, és szerintem nagyon hiányzott belőle, az egy tárgymutató a végén.* Annyira jellemző, hogy a szereplők ki-be járkálnak mások történeteibe is, hogy szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki meredt néha a papírra, és: hmm, ismerős ez a név, hol is láttam?

*Később megtudtam, hogy létezik olyan kiadása, amihez mellékelték.


Népszerű idézetek

Emmi_Lotta I>!

A görögök hite szerint súlyosabb és meggyalázóbb büntetés nem érhetett valakit, mintha teste temetetlenül maradt, és ily rendelet ellen föl kellett lázadnia a vallási kegyelet és rokoni szeretet érzésének. A polgári és természeti kötelesség ez összeütközése szülte Antigone tragédiáját, mely Sophokles thebai tragédiái közt a harmadik s az antik drámairodalom legkiválóbb mesterműve.

Harmadik rész. A hősök. - VIII. A thebai monda-kör

1 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

Arczuk sötét, zordon, sápadt; szemöket vér futotta el, hajukba kigyók fonódtak, hosszú fekete öltönyt viselnek vörös övvel s kezökben korbácsot suhogtatnak. A közönséges mythostól eltérőleg, rendesen nagyobb számú furiákat léptettek föl, valószínűleg ötvenet, s mint Aeschylos életírója mondja, e borzalmas fellépésük a szinpadon, a mint ordítva, vad őrjöngéssel előrohantak, oly iszonyú hatással volt a közönségre, hogy több asszony rémületében magzatot vesztett, a gyermekek szörnyet haltak; s azért a hatóság rendeletére a többi előadásnál tizenötre szállították le a furiák számát.

A görög tragédiák meséi. Aeschylos. - I. Az Orestes-trilogia. Második rész. - A choëphorok.

Emmi_Lotta I>!

Ünnepei zajosak és a nép előtt igen kedveltek voltak. Ezek a Dionysiák, melyek két részre oszlottak. A kisebb vagy vidéki Dionysiák, a tulajdonképeni szüret, november végén vagy deczember elején; és a nagyobb vagy városi Dionysiák, melyeket tavaszkor Athenben ünnepeltek. Ilyenkor az isten szobrát nagy menetben hordozták körül az utczákon, az emberek rózsa- vagy ibolyakoszorúkat viseltek, és a karok ünnepi dalokat, dithyrambokat, énekeltek. Áldozatául kecskebakot vágtak le, mert ez az állat rágja le a szőlő tövét s azért engesztelésül kell esnie. Ez ünnepekből keletkezett a görög dráma. A dithyrambokat a költők csakhamar művésziebb formába öntötték, majd elbeszélésekkel kötötték össze, melyek a kardalokkal váltakoztak, az elbeszélések aztán párbeszédes alakba mentek át s így végre megszületett a komoly szinmű, a tragoedia, mely a kecskeáldozattól nyerte nevét; a víg szinmű, a komoedia, melynek neve a falusi Dionysiákon szokásos pajkos dalokból származott; és a víggal vegyes komoly szinmű, a satyrdráma, mely a satyroktól, Dionysos állandó kisérőitől vette nevét.

Második rész. az istenek. - Második fejezet. - A föld istenei. - Dionysos (Bacchus).

Emmi_Lotta I>!

Dionysost eleinte méltóságos, komoly alakban, szakállosan ábrázolták. Később mindig ifjabb külsőt adtak neki, csaknem nőies vonásokkal, gömbölyű testidomokkal. Fején rendesen szőlő- vagy borostyánfüzér van. Jelvényei: a thyrsos-bot, a mellére csüngő állatbőr s az ivópohár.

Második rész. az istenek. - Második fejezet. - A föld istenei. - Dionysos (Bacchus).

Emmi_Lotta I>!

E különféle regék Zeus szerelmi kalandjairól nem a görög nép azon felfogásából származtak, mintha legfőbb istenét érzéki, kicsapongó lénynek képzelte volna; hanem részint az egyes törzsek különböző, s csak később egyesített hitregéin, részint azon körülményen alapulnak, hogy a görög szellem minden alkotást a nemzés alakjában képzelt.

Második rész. Az istenek. - Első fejezet. - Az ég istenei. - I. Főistenek. - Zeus (Jupiter).

Emmi_Lotta I>!

Mint a szerelem istennője, képviselője a szerelem minden árnyalatának, a legmagasztosabb eszményi szerelemtől a legalsó érzéki vágyig. Ezek szerint különböző neveket is visel. Mint Urania az érzékiségen felülemelkedő, tiszta, eszményi szerelmet jelenti; ennek ellentéte a Pandemos melléknév, melyet mint az érzéki szerelem istennője nyert; s mint a kéjvágy istennője a rómaiaknál a Venus Vulgivaga, a tömeg Venusának nevét viselte.

Második rész. Az istenek. - Első fejezet. - Az ég istenei. - I. Főistenek. - Aphrodite (Venus).

Emmi_Lotta I>!

Aphrodite fia Arestől. Szép szárnyas fiú, ki nyilaival szerelemre gyulasztja mindenkinek szivét. Hatalma oly nagy, hogy senki sem állhat neki ellen, a legerősebbek és leghatalmasabbak sem. Heraklest épen úgy leigázta, mint az isteneket, a legfőbb istent Zeust és saját anyját sem véve ki. E nagy hatalmát festi Sophokles «Antigone» kardalában. A bölcsészek nézete szerint Eros volt a legelső isten, ki a Chaossal egyesülve létrehozta a világot.

Második rész. Az istenek. - Első fejezet. - Az ég istenei. - I. Főistenek. - Eros (Amor, Cupido).

3 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

Zeus a titánharcz után azért adott nekik életet, hogy az istenek hőstetteit dalokban megénekeljék és megörökítsék.

Második rész. Az istenek. - Első fejezet. - Az ég istenei. - II. Másodrendű istenek. - A múzsák.

Emmi_Lotta I>!

A bűn boszuló istennői, kik kérlelhetetlenül üldözik a bűnösöket, különösen a hamis esküvőket és rokongyilkosokat. A legrégibb monda szerint Uranos kiömlő vércseppjeiből születtek; a tragikusok más származást tulajdonítanak nekik: Aeschylos szerint az Éj leányai, Sophoklesnél Gæa és Skotos (éji homály) szülöttei. Számukat háromra teszik; neveik: Tisiphone, Alekto és Megaera. Az alvilágban tanyáznak s kérlelhetetlenül üldözik a bűnösöket, s mint ilyenek nagy szerepet játszanak a tragikusoknál. Aeschylos Oresteiájában egész csapat furia üldözi az anyagyilkos Orestest.

De borzalmas jelentésök mellett egyszersmind igazságos lények voltak. Ez értelemben Eumenida nevet viseltek s mint ilyenek, szentélylyel birtak Athenben, melyet engesztelésül nyertek, midőn Minerva közbelépésére fölmenté az Areopág az általuk vádolt Orestest. Egy más szent ligetjök nem messze Athentől Kolonos mellett volt, melyet Sophokles «Oedipus Kolonosban» czímű tragédiájában tett halhatatlanná. Az Erinnyseket ijesztő, eltorzult arczczal, vérbenforgó szemekkel, éles karmokkal ábrázolták. Szárnyaik a gyorsaságot jelentik, mellyel a bűnt utóléri bűntetése.

Második rész. Az istenek. - Negyedik fejezet. - Az alvilág istenei. - Az Eryinnysek.

Kapcsolódó szócikkek: Minerva
Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Ezek az elrejtőzött tündérek, nyilván a mythikus őrző szellemek, mindnyájan nők, a kik távol tartják magukat az emberektől, de azért láthatatlanul most is gondjuk van rájuk. Néha-néha ki-kijárnak holdas éjjeleken tánczolni, fürdőzni; tánczos lépteik nyomán virágok nyilnak és széles jókedvökben minden éjjel elnyűnek egy pár sarut. Szépségök közmondásos és bár jobb szeretnek hattyúalakot ölteni és fehér galamb formájában megjelenni, azért földi emberek is megleshetik őket örökifjú szépségökben, hófehér ruhában, sarkukat verő aranyhajjal, dagadó kebellel, melyen meglátszik, hogy tejtóban fürösztötték. Ajkuk hol dalol, hol kaczag; gyöngyöt sirnak és rózsát nevetnek, kék szemök megszégyeníti a nefelejtset.

TÜNDÉREK, TÜNDÉR ILONA


Hasonló könyvek címkék alapján

Németh György – Hegyi W. György (szerk.): Görög–római történelem
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete
Mary Beard: S.P.Q.R.
Iordanes: Getica
Révay József: Százarcú ókor
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Myke Cole: Legio a phalanx ellen
Aleksander Krawczuk: Római császárok
Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története
Kertész István: A hódító Róma