Kreativitás 29 csillagozás

A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

„Az olvasó azt gondolhatná, hogy felesleges egy kreativitásról szóló könyvet magyarra fordítani, hiszen a szellemi alkotás Magyarországon mindennapos dolog. Mégis remélem, hogy ennek ellenére új eszméket talál itt az olvasó. Sok dolog bosszantónak tűnik majd, de úgy látszik, a könyv tartalma mégiscsak hasznos: több nyelvre lefordították- – többek között kínaira és koreaira is – és sok érdekes ügyben használták, mint például a Szaturnusz bolygó nemzetközi űrfelfedezés sikerének magyarázatához vagy művészeti múzeumok tervezéséhez. De talán a legfontosabb üzenete a könyvnek az, hogyan lehet mindennapi életünket úgy élni, hogy értelmesek, izgalmasak legyenek napjaink.” Csíkszentmihályi Mihály

>!
Akadémiai, Budapest, 2016
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630587464 · Fordította: Keresztes Attila
>!
Akadémiai, Budapest, 2014
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630587464 · Fordította: Keresztes Attila
>!
Akadémiai, Budapest, 2009
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630587464 · Fordította: Keresztes Attila

Enciklopédia 6


Kedvencelte 5

Most olvassa 20

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
HA86
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kreativitás és kreativitás – az elsőt nem csak azért írom nagybetűvel, mert mondatot kezdtem vele, a másodikat pedig nem csupán azért írom kicsivel, mert köznév. Hanem mert – Csíkszentmihályi után szabadon – a kreativitás két típusát különböztetem meg vele: a nagybetűset és a kisbetűset. A kisbetűs az, amit a legtöbben gyakorlunk otthon, amikor átrendezzünk a szobánkat, vagy elkészítünk egy új ételt és ízlésesen dekoráljuk. A nagybetűs az, amiről ez a könyv valójában szól, és ami a világot mozgató nagy (tudomány)területeken belül hoz létre valami egészen mást, valami egészen újat. Tudósok, művészek bevonásával készült ez az átfogó tanulmány, ami minden lehetséges oldalról körbejárja a Kreativitás fogalmát, és élvezetes, olvasmányos stílusban tárja az olvasók elé, mit is értünk valójában Kreativitás alatt, mik a Kreatív személyiség fő jellemzői, milyen is az a „Kreatív folyamat”, és mi minden szükséges még a Kreativitáson túl ahhoz, hogy egy tudós, művész a maga területén kiemelkedőt alkothasson. Hiába ugyanis a jó ötlet – amiről laikusként azt gondolnánk, mindent visz, és a többi jön magától –, kell egy nagy adag szerencse is, megfelelő képzés és környezet, illetve a szakma szellemi (és nem utolsósorban anyagi) támogatása. Szóval, a siker sok összetevőből áll, és bizony a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb Kreatív személy neve soha se kerül bele a történelemkönyvekbe, hiszen szerencse és/vagy támogatás nélkül nem tudnak érvényesülni.
A sokszor vontatott, bő lére eresztett részek ellenére az egész könyv olyan volt számomra, mint egy nagyon izgalmas utazás a találékonyság birodalmában. És ha most valaki pisztolyt tartana a fejemhez, és azt mondaná, hogy csak egyetlen egy dolgot emelhetek ki a műből továbbadásra, akkor az a következő lenne: senki sem tud nagyot, és újat alkotni a saját területén belül úgy, hogy nem ismeri behatóan az adott terület szabályait. Mit jelent ez például az irodalmon belül? Hát csak azt, hogy olyan nagy író, aki maga is ne olvasna nagyon-nagyon sokat, (Csíkszentmihályi szerint) még nem született…

>!
Khimaira
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Csíkszentmihályi Mihály már e könyv előtt is letett egyet s mást az asztalra, de az eddig olvasottak közül ez a mű kiemelkedik.
A szerző a kreativitást vizsgálja, ami minimum gyanús lehet az embernek – ugyan hogyan lehetne egy ilyen személyes és képlékeny dolgot, mint a kreativitás objektíven vizsgálni? De Csíkszentmihályi nem rázza le ilyen egyszerűen a kérdést. Először is definiálja tisztességesen a kreativitást, aztán pedig számtalan tudóst ÉS művészt meginterjuvol, hogy kiszedje belőlük a kreativitás univerzális titkát. A rendkívüli az, hogy gyakoratilag ez sikerül neki!
A művészeket és a tudósokat kreativitás szempontjából egy kalap alá veszi, amit esetleg sokan kikérnének maguknak, de szerintem ez jó választás, hiszen a művész és a tudós egyaránt kreatív ember (jó esetben), és ami kiderül még, hogy a kreativitás lényegében egyforma mindkettejüknél.
Ami nagyon tetszett, hogy a könyv gyakoralatilag interjúkból van összerakva, de nem egyenként vannak felsorolva, hanem a könyv témaköreibe folytonosan bele vannak építve részletek. Így különböző híres tudósok és művészek alkotási szokásait elsőkézből ismerhetjük meg (pl.: Linus Pauling, Freeman Dyson), anélkül, hogy a könyv szárazzá, vagy unalmassá válna.
A legtöbb, amit kaptam ettől könyvtől, hogy megértettem a magam kreativitását:
Algebra 3-ból nem voltam igazán jó, annak ellenére, hogy érdekelt, foglalkoztam is vele, és előtte jól is ment az algebra. Úgy éreztem akkoriban, hogy egyszerűen túl sok az új struktúra, új fogalom benne, amit gyorsan kellene befogadni, és megfelelően használni. Egy évvel később kértek tőlem segítséget algebra 3-ban, amit én azzal próbátlam elhárítani, hogy anno nem ment nekem, de végül mégiscsak rávettek, hogy nézzek bele. Akkor döbbenten láttam, hogy a feladatok hirtelen sokkal egyszerűbbek lettek, nem tudtam felfogni, hogy mit nem értettem korábban. Ahogy a könyvből kiderül, a kreatív agymunkának időre van szüksége, hogy feldolgozza, elrendezze az adatokat, kell neki „üresjárat”, amíg a felszínen pihen az agy (azaz nem foglalkozunk konkrétan a témával), közben a mélyben igencsak fontos „utómunkálatokat” végez a szürkeállományunk: a fogalmak letisztultak, értelmet nyernek. (Egy művészi installáció esetén pedig a kép körvonalazódik, a részletek helyükre kerülnek, megszületik az alkotás.)
Ez az a gondolat, ami már bennem is megfogalmazódott korábban, Csíkszentmihályi megadta a megerősítést hozzá.
Gondolatébresztő, nem egy újabb „hogyan legyünk 1 nap alatt sokkal kreatívabbak, sokkal boldogabbak”-jellegű könyv, hanem egy tudományos igényű munka, ennek ellenére(?) az ember kaphat belőle hasznos ötleteket, hogy mindennapi életét kreatívabbá tegye.
Akit egy kicsit is érdekel a kreatív alkotómunka, annak alapmű!

2 hozzászólás
>!
esőember
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Csíkszentmihályi tudja hogyan kell írni úgy, hogy megszólítson, magával ragadjon, lebilincseljen. Számos könyvében bizonyította már, a Kreativitás pedig egy újabb példája ennek. Hatalmas tudományos tényanyag, laikusok számára is érthető és élvezhető stílusban.
Zseniális könyv! Ha elmélyülten olvassuk megváltoztathatja az élethez való viszonyunkat. Az enyémet mindenképpen.
Konklúzió: legyünk kíváncsiak, tapasztaljunk meg új gondolatokat, érzelmeket, legyünk nyitottak, és akkor elmondhatjuk, hogy kreatív, tartalmas, teljes életet éltünk!

>!
cheoppy
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Nagyon-nagyon jó könyv! Ebben Csíkszentmihályi összekapcsolja az áramlatélményt a mindennapokkal és a karrierekkel, és a könyvből sokféle értékes és boldog élet rajzolódik ki, amelyek jó (és követhető) példák lehetnek. Ha egy picit is érdekel a pozitív gondolkodás, akkor ez neked való. :)

>!
theodorenott
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Nem tagadom, érdekes olvasmánynak bizonyult, bár nem értek mindennel egyet. A szerző például végig a kultúra és a tudomány világában szereplő kreativitásról beszélt, a hétköznapi ember ötletessége, talpraesettsége teljesen háttérbe szorult, holott az olvasót nyilván az utóbbi érinti. Ezen kívül az író a könyvében simán egy kalap alá vette a művészek és a tudósok kreativitását, ami szerintem óriási vétek volt részéről. Ezt a két csoportot egyszerűen nem lehet összehasonlítani, hiszen sokban térnek el egymástól. Egy művész teljesen más értelemben használja fel munkája során a kreativitását, mint egy tudós. Ami pedig az utolsó fejezetekben felmerülő úgynevezett tanácsokat illeti, nekem nem tetszettek. Egyébként a könyv nyelvezete teljesen átlagos, így akár egy a pszichológiához cseppet sem értő ember is képes megérteni a mondandóját.

>!
Akadémiai, Budapest, 2009
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630587464 · Fordította: Keresztes Attila
>!
Csipkerozsa
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Nagyon átfogó tanulmány a kreatív elmék gondolkodásáról. Számos hivatás területén mutat be már befutott embereket és kérdezi őket munkásságukról, életvitelükről, gondolkodásukról és ez alapján állít fel közös pontokat, ami lehetőséget nyit a kreatív gondolkodás körvonalainak meghatározásában.

>!
Hajna_Péterfy
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Összességében tetszett, mindenkinek ajánlom. Bár több helyen is vitatkoztam volna a szerzővel, pl. szerintem nem szerencsés együtt vizsgálni a képzőművészetben és a természettudományban kreatív embereket, illetve szerintem nemcsak akkor kreatív valaki, ha azt a szakma és a nagy közönség is elismeri, ld. haláluk után elismert festők. Az utolsó fejezet, hogyan legyünk kreatívak, meg nagyon „amerikásra” sikeredett.

>!
katacita I
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Eredetileg a szakdogámhoz kellett, aztán már kíváncsiságból olvastam. egyszerre inspiráló és lelombozó. Egy kevésbé kreatív ember, vagyis inkább egy olyan személy számára, aki valószínűleg fogékonyabb az átlagnál, csak még nem jött erre rá, eléggé inspiráló lehet, hiszen nem csak befutott kreatívok történeteit kapja (mondjuk engem ez pont nem is nagyon érdekelt), hanem még ötleteket is, hogy hogyan válhat ő maga kreatívvá.
A lelombozó jelzőt azért használtam, mert kettő darab mondatot találtam a könyvben arra vonatkozóan, hogy milyen jó az az egyén számára, ha a mindennapjait kreatív módon éli meg. Nekem úgy tűnt, az író erősen azokra az emberekre fókuszál, akik észrevehetően hozzátettek valamit a kultúrához/tudományhoz, pedig az ő számuk elenyésző az összes kreatív emberéhez képest.


Népszerű idézetek

>!
balagesh P

Peter Drucker, menedzsmentszakértő és a távol-keleti művészetek tanára az alábbi szavakkal mentette ki magát [a kutatásban való részvételtől]:
„Lévén sok éve Ön és munkái csodálója – sokat tanulok Öntől – rendkívül megtisztelő és hízelgő február 14-én kelt szívélyes levele. Sajnos azonban, kedves Csíkszentmihályi tanár úr, attól tartok, csalódást kell okoznom Önnek. Kérdéseit feltehetően képtelen lennék megválaszolni. Hiába mondják, hogy kreatív vagyok – fogalmam sincs, hogy az mit jelent… én egyszerűen csak húzom az igát…
…remélem nem tart önhittnek vagy udvariatlannak, ha azt mondom, hogy a produktivitás (amelyben történetesen hiszek, szemben a kreativitással, amelyben nem) egyik titka, hogy az embernek legyen egy NAGYON NAGY szemeteskosara MINDEN olyan felhívás számára, mint az Öné – tapasztalatom szerint a produktivitás azt jelenti, hogy az ember NEM csinál semmit, ami mások munkáját segíti, ehelyett minden idejét a jóisten által rábízott munkával tölti, és azzal, hogy azt jól végezze el.”

24. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: kreativitás
>!
esőember

Az életre keltett kreatív energiának védelemre van szüksége. Gátakat kell emelnünk a zavaró tényezők ellen, csatornákat kell kiépítenünk, hogy az energia könnyebben áramolhasson, módszereket kell kitalálnunk arra, hogy ellenálljunk a külső csábításoknak és a zavaró tényezőknek. Ha nem tesszük, az entrópia biztosan letöri az érdeklődés fenntartásához szükséges koncentrációt. Akkor pedig a gondolat visszatér alapállapotába – a normális elme homályos, fókuszálatlan, állandóan elkalandozó állapotába.

359. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
2 hozzászólás
>!
esőember

Ha valami felkelti az érdeklődés szikráját, menjen utána. Legtöbbször, ha valami magára vonja figyelmünket – egy gondolat, egy dal, egy virág –, a benyomás rövid ideig tart. Túl sok dolgunk van ahhoz, hogy a gondolatot, a dalt, a virágot tovább vizsgáljuk. Vagy úgy érezzük, hogy ez nem a mi dolgunk. Elvégre nem gondolkodók, énekesek, botanikusok vagyunk, szóval ezek a dolgok meghaladják a mi felfogóképességünket. Ez persze badarság. Igenis van dolgunk a világgal, és nem tudhatjuk, hogy annak melyik része illik leginkább énünkhöz, a bennünk rejlő lehetőségekhez, ha nem teszünk komoly erőfeszítést annak érdekében, hogy a lehető legtöbb aspektusát megismerjük.

356. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

>!
Dora

Ahhoz, hogy az ember legyőzze az élet fájdalmát, őszintének kell lennie önmagához, elismerve hibáit és gyengéit. Mint egy sebésznek, hajlandónak kell lennie mélyen belevágni a lélek gennyező sebeibe. Máskülönben túl sok energiáját emészti fel a tagadás vagy a csalódások miatti önmarcangolás.

264. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

>!
Dora

Az ország egyik legjobban felszerelt kutatóintézetében, ahonnan sok Nobel-díjat nyertek, régebben volt egy társigazgató, akinek alapvetően az volt a munkaköri feladata, hogy naponta meglátogassa mindegyik tudós laboratóriumát, és ámuldozzon a legújabb eredményein – akkor is, ha fogalma sem volt, hogy ezen mik is tulajdonképpen.

342. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

>!
_Andrea_

Egyetlen fehér holló elegendő lenne a „minden holló" fekete állítás cáfolatához. Ugyanakkor hiába állítanék elő akár egymillió fekete hollót is, nem erősíteném meg azt az állítást, hogy minden holló fekete. Valahol lehet, hogy elrejtőzött egy fehér holló. Az úgynevezett falszifikáció és a bizonyítás közti szimmetria ugyanezen hiánya még a fizika legszentebb törvényeire is áll.

25. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: falszifikáció
2 hozzászólás
>!
Dora

Bevándorlóként, üres kézzel jöttél Kanadába, ma pedig mindened megvan. Szerinted minek köszönheted?
Ő pedig erre azt mondta: „ Igazából azért ragaszkodtam ahhoz, hogy a magam ura legyek, mert mindennap akartam egy kicsit szundikálni ebéd után.” Én pedig azt gondoltam, hogy elég furcsa ok ez arra, hogy az ember akarjon valamit. A dolog mindenesetre működött, és apám sohasem mondott le ebéd utáni húszperces alvásáról.

68. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: bevándorló
>!
Dora

Többek között Einstein is úgy vélte, hogy a tudomány igazán nagy áttörései elsősorban a régi problémák újrafogalmazásából és újak felfedezéséből születnek, nem pedig a már létező problémák megoldásaiból. Vagy miként Freeman Dyson mondta: „A tudományos élet jellemzően akkor könnyű, amikor van kérdés, amin dolgozhatsz. A dolog nehezebb része a problémára rátalálni”

103. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein
>!
Dora

Alan Kay, akinek a találmányai központi szerepet játszottak a személyi számítógép kifejlesztésében, félig komolyan azt állította, hogy a cég, amelynél dolgozott, több tízmillió dollárt veszített azzal, hogy nem volt hajlandó Kay irodája sarkába beépíteni egy tizennégyezer dolláros zuhanyzót, mivel új ötletei többnyire zuhanyzás közben jutottak eszébe.

343. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

>!
Dora 

Firenze katedrálisa a Santa Maria del Fiore nyolcvan évig állt nyitva az ég alatt, mivel senki sem tudta, hogyan kell kupolát építeni hatalmas apszisa fölé. Ha a kupola íve elért egy bizonyos magasságot, egyszerűen nem tudták megakadályozni semmilyen módszerrel a falak beomlását. Buzgó fiatal művészek és elismert építészek minden évben beadták pályázataikat a katedrális a katedrális építését felügyelő Opera del Duomo bizottságnak, de egyikőjük terve sem bizonyult meggyőzőnek. A bizottság a város vezető politikusaiból és üzletembereiből állt, akik személyes hírnevüket tették kockára döntéseikkel. Nyolcvan éven át nem találtak az ajánlott megoldások közül olyat, amely a kupola megépítésére, így a város és önmaguk számára alkalmas és méltó lett volna.
Akkor azonban a humanista tudósok érdeklődni kezdtek a római Pantheon iránt, megmérték annak hatalmas kupoláját és megpróbálták nyomon követni építészeti megoldásit. A Pantheont a 2. században Hadrianus császár építtette újjá, csaknem 22 méter magas kupolájának átmérője 43 méter volt. Ekkora épületet több mint egy évezreden át nem építettek, és a módszer, amely a rómaiak számára lehetővé tette, hogy úgy húzzák fel a szerkezetet, hogy ne omoljon össze, a barbár inkvizíció sötét századai alatt hosszú időre feledésbe merült. Ekkorra azonban, hogy a béke és a kereskedelem feltámasztotta az itáliai városokat a tudás is kezdett lassan újjáéledni.
Brunellschi, aki 1401-ben valószínűleg az ókori romok kedvéért látogatott Rómába, felismerte a Pantheon tanulmányozásának jelentőségét. A firenzei dóm kupoláját elgondolása szerint az oldalnyomás megtartásában segítséget nyújtó belső kő boltív szerkezetére, valamint az ezek között halszálkakötéssel épített téglafalazatra lehet terhelni. Elgondolását nem kizárólag a római kori építészeti megoldásokra alapozta, hanem figyelembe vette a közbülső századok egyéb építészeti stílusát, többek között a gótikus módszereket is.
Amikor terveit bemutatta a bizottságnak, a testület egyből felismerte, hogy kivitelezhető és tetszetős megoldással állnak szemben. A felépült kupola új és diadalmas formává vált, ihletet adva az őt követő építészek százainak, közöttük Michelangelónak, aki erre alapozta a Szent Péter – bazilika kupolájának terveit.

42-43. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: Firenze

Hasonló könyvek címkék alapján

M. Scott Peck: Úttalan utakon
Almási Kitti: Hűtlenség… és ami mögötte van
Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek
Erich Fromm – Daisetz Teitaro Suzuki: Zen-buddhizmus és pszichoanalízis
Carl Gustav Jung: Az ember és szimbólumai
M. Scott Peck: A járatlan út
John Douglas – Mark Olshaker: Sötétség
Don Richard Riso – Russ Hudson: Az enneagram bölcsessége
Roy F. Baumeister – John Tierney: Akaraterő
Shirley Trickett: Csak semmi pánik!